A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények
Olvasási idő: 6 perc
A szakképzési hozzájárulás megszűnését követően 2022. január 1-től a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető, mellyel kapcsolatban számos kérdés merült fel a gyakorlatban. Tekintsünk át néhány kérdést és jogértelmezést a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményekhez kapcsolódóan!
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) 17/A. § 2025. január 1-jétől hatályos (2) bekezdése tartalmazza a szakirányú oktatás szocho-kedvezményét mely alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást az Szkt. 90/A. §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.
A Szocho tv. 36/I. § (3) bekezdése értelmében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 17/A. § (2) bekezdése először a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében alkalmazandó.
Érvényesíthető-e a kedvezmény 12 hónapig ugyanazon felek között teljesített szakirányú oktatásra tekintettel több szakképzési munkaszerződés alapján?
A válasz igen, tekintettel arra, hogy a kedvezmény ugyanazon felek között teljesített szakirányú oktatásra tekintettel 12 hónapig érvényesíthető, de nem kizárólag egy szakképzési munkaszerződés alapján. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) 83. § (3) bekezdése alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet, azonban ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében egymás után több szakképzési munkaszerződés is köthető. A kedvezmény ugyanazon munkavállaló tekintetében összességében legfeljebb 12 hónapig érvényesíthető függetlenül a szakképzési munkaszerződések számától.
Hogyan kell értelmezni a legfeljebb „12 hónapig” kifejezést? Érthető-e úgy, hogy a kedvezmény 12 hónapra számolható el? Mi történik abban az esetben, ha a szakirányú oktatás nem folyamatos?
A kedvezmény 12 hónapra számolható el, 12 hónapnyi összeg hívható le, de ebben lehetnek olyan időszakok, amelyben nem érvényesíthető a kedvezmény, azaz nem szükséges annak folyamatos érvényesítése.
Erre példa az, ha a szakképzési munkaszerződést 13 hónapra kötik meg 2025. február 1-jén. A képzésben részt vevő munkavállaló teljes április hónapban táppénzen van, ezért erre a hónapra nem érvényesíthető a kedvezmény. Ebben az esetben a kedvezmény szintén 12 hónapra érvényesíthető: február-március hónapokra (2 hónap) és május-február hónapokra (10 hónap). Abban az esetben viszont, ha a táppénzes időszak csak az áprilisi hónap egy részét érinti, és ezért április hónapra a munkáltató érvényesít kedvezményt akár csak egy napra is, akkor ezáltal egy hónapnyi kedvezmény érvényesítettnek minősül, így a munkáltató utoljára 2026. januárra vehet igénybe kedvezményt, mivel a példa alapján 2025. februártól - 2026. januárig tart a12 hónap.
Hogyan kell értelmezni a 12 hónapot abban az esetben, ha a szakirányú oktatás hónap közben indul, és annak teljes időtartama a 12 hónapot meghaladja?
2025-től az adókedvezményt saját munkavállaló képzése esetén ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónap vonatkozásában lehet érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a törvény 12 hónapról és nem 365 napról rendelkezik, így a kedvezmény egy-egy hónap tekintetében érvényesíthető, amiből következik az, hogy az adott hónapon belül azt arányosítani nem lehet. Ez alapján a12 hónap számítása során nem releváns az, hogy egy hónapban ténylegesen mennyi volt a szakirányú oktatással érintett napok száma. Ez azt jelenti, hogy ha a képzés törthónapban indul és a munkáltató már abban a hónapban is érvényesíti a kedvezményt, akkor a 12 hónapból egy hónapot már felhasznál és még további 11 hónap tekintetében veheti a kedvezményt igénybe.
Példa: Ha a szakképzési munkaszerződés 2025. január 20-ától 2026. március 31-ig tart, vagyis összesen 15 hónapot érint akkor, ha a munkáltató a kedvezményt már 2025. januárjában és utána az egymást követő hónapokban is igénybe veszi, akkor utoljára 2025. decemberében érvényesítheti a kedvezményt. (A kedvezmény tehát nem a 2025. január 20. és 2026. január 19. közötti duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett munkanapokra számolható el, mert ez 13 havi kedvezményt jelentene, mely meghaladná a 12 hónapos korlátot.)
Ebből látható, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy a kedvezményt a szakképzés kezdő időpontjától kellene igénybe venni, ebből következik az, hogy annak érdekében, hogy a kedvezményt teljes hónapok tekintetében érvényesíteni tudja a munkáltató, dönthet úgy, hogy a példa alapján csak februárban kezdi meg a kedvezmény érvényesítését.
Érvényesíthető-e a kedvezmény a képzés alatt, vagy csak azt követően, hogy a képzésben részt vevő munkavállaló szakmai vizsgát tett?
A kedvezmény érvényesítése kétféleképpen lehetséges:
- a képzés teljesítése és a vizsgán való részvételt követően a munkáltató a korábban benyújtott bevallások önellenőrzésével érvényesíti a kedvezményt; vagy
- a kedvezményt a képzés alatt folyamatosan, havonta veszi igénybe a munkáltató. Amennyiben a követelményeket nem teljesíti a képzésben résztvevő személy, a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményt utólag, önellenőrzéssel fizeti vissza a munkáltató, ebben az esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség is felmerülhet.
Érvényesíthető-e a kedvezmény abban az esetben, ha a képzésben részt vevő munkavállaló részt vesz a szakmai vizsgán, de az nem sikerül?
A kedvezmény érvényesítéséhez elégséges feltétel legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban a szakmai vizsgán való részvétel, függetlenül annak eredményétől. A sikeres vizsga továbbra is csak a Szocho. tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezmény (sikerdíj) érvényesítéséhez szükséges.
