Szakmai gyakorlaton lévő egyetemista bérszámfejtése
Olvasási idő: 3 perc
Erről a témáról 2025-01-09 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Adózás 2025-ben: Részletek és gyakorlati tanácsok különszámunkból
Amennyiben egy 25 év alatti egyetemista olyan céghez megy szakmai gyakorlatra, amely az Iparkamara nyilvántartásában nem szerepel mint duális képzőhely, hogyan kell eljárni az egyetemista bérszámfejtésével kapcsolatban?
A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (3) a)].
A hallgatónak a hat hét egybefüggő időtartamot el nem érő szakmai gyakorlat keretén belül végzett munkájára tekintettel a munkáltató nem köteles díjazást fizetni, ugyanakkor természetesen erre a hallgatói munkaszerződésben leírtak alapján lehetősége van.
Ha a szakmai gyakorlat tartama a hat hetet meghaladja, a hallgatónak kötelező fizetni. A díjazás mértékének a mindenkori minimálbér 65%-át el kell érnie. [Felsőoktatási tv. 44. § (3) bekezdés a) pont].
Hallgatónak kifizetett díjazás értékéből a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4.12.1. pontja alapján havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
Ha a munkavállaló hallgatói munkaszerződésének megfelelően minimálbérnél többet keres egy hónapban, díjazásának ezt az összeget meghaladó része már nem mentes a személyi jövedelemadó alól.
A fent leírtak alapján, lévén a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkaerőpiaci járulék megfizetésére a hallgató nem köteles [Tbj. 18. § (1) bekezdés].
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont szerint a munkáltató hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalójára tekintettel szociális hozzájárulási adó megfizetésére sem köteles.
Magyarországon 2024. január 1-jétől életbe lépett az új adó- és társadalombiztosítási szabályozás, mely jelentős változásokat hozott a társadalombiztosítási rendszer különböző területein. Az intézkedések érintik az egyszerűsített foglalkoztatás közteherét, amelyet mostantól a szociális hozzájárulási adó alapján határoznak meg, kizárva a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket.
Továbbá, a háztartási munka esetén 2024. január 1-jétől megszűnik a regisztrációs díj fizetési kötelezettsége, ugyanakkor a foglalkoztató bejelentési kötelezettsége változatlan marad.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók számára is változásokat hoz a rendelet, módosítva a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait.
Nézze meg Ön is, miért töltötték le már több mint 10 ezren a Menedzser Praxis Adó és Tb különszámát! Iratkozzon fel most a kiadványra, és legyen birtokában a legfrissebb információknak az adó- és társadalombiztosítási területeken. Kattintson most, hogy naprakész legyen a munkájában!
