Szakmai gyakorlaton lévő egyetemista bérszámfejtése
Olvasási idő: 3 perc
Amennyiben egy 25 év alatti egyetemista olyan céghez megy szakmai gyakorlatra, amely az Iparkamara nyilvántartásában nem szerepel mint duális képzőhely, hogyan kell eljárni az egyetemista bérszámfejtésével kapcsolatban?
A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (3) a)].
A hallgatónak a hat hét egybefüggő időtartamot el nem érő szakmai gyakorlat keretén belül végzett munkájára tekintettel a munkáltató nem köteles díjazást fizetni, ugyanakkor természetesen erre a hallgatói munkaszerződésben leírtak alapján lehetősége van.
Ha a szakmai gyakorlat tartama a hat hetet meghaladja, a hallgatónak kötelező fizetni. A díjazás mértékének a mindenkori minimálbér 65%-át el kell érnie. [Felsőoktatási tv. 44. § (3) bekezdés a) pont].
Hallgatónak kifizetett díjazás értékéből a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4.12.1. pontja alapján havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
Ha a munkavállaló hallgatói munkaszerződésének megfelelően minimálbérnél többet keres egy hónapban, díjazásának ezt az összeget meghaladó része már nem mentes a személyi jövedelemadó alól.
A fent leírtak alapján, lévén a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkaerőpiaci járulék megfizetésére a hallgató nem köteles [Tbj. 18. § (1) bekezdés].
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont szerint a munkáltató hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalójára tekintettel szociális hozzájárulási adó megfizetésére sem köteles.
Magyarországon 2024. január 1-jétől életbe lépett az új adó- és társadalombiztosítási szabályozás, mely jelentős változásokat hozott a társadalombiztosítási rendszer különböző területein. Az intézkedések érintik az egyszerűsített foglalkoztatás közteherét, amelyet mostantól a szociális hozzájárulási adó alapján határoznak meg, kizárva a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket.
Továbbá, a háztartási munka esetén 2024. január 1-jétől megszűnik a regisztrációs díj fizetési kötelezettsége, ugyanakkor a foglalkoztató bejelentési kötelezettsége változatlan marad.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók számára is változásokat hoz a rendelet, módosítva a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait.
Nézze meg Ön is, miért töltötték le már több mint 10 ezren a Menedzser Praxis Adó és Tb különszámát! Iratkozzon fel most a kiadványra, és legyen birtokában a legfrissebb információknak az adó- és társadalombiztosítási területeken. Kattintson most, hogy naprakész legyen a munkájában!
