Bejelentkezés

Ez a tartalom 191 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A Szakmagyakorlási kódex áprilistól hatályba lépő változásai

A mérnökök, építészek, műszaki szakemberek szakmagyakorlási tevékenységének jogszabályi kereteit az ún. Szakmagyakorlási kódex határozza meg, amelynek előírásai kihatnak az építőiparra is. A Szakmagyakorlási kódex április elsejétől számos elemében módosult.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységeket, azok szabályait, feltételeit, valamint a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések követelményeit a 2013. évi 266/2013. (VII. 11.) számú kormányrendelet szabályozza.  A fent megnevezett, eddig érvényben lévő kormányrendeletet – ún. Szakmagyakorlási kódexet – azonban lényegesen, több pontban, illetve annak mellékleteiben is módosította a 618/2021. (XI. 8.) számú, 2022. április 1. napján hatályba lépő kormányrendelet.

A 2013. évi kormányrendelet hatálya kiterjed a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az energetikai tanúsítói tevékenységre. Tehát az építésüggyel összefüggésben a fenti szakterületek esetében engedélyhez kötött a szakmai tevékenység. A rendelet szabályozza a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körét, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeit, az eljáró hatóság kijelölését, a jogosultság megállapítását és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokat.
A névjegyzéket vezető szerv engedélye vagy bejelentés alapján gyakorolható szakmák a következők:

  • településtervezés,
  • építészeti-műszaki tervezés,
  • településrendezési szakértés,
  • építésügyi műszaki szakértés,
  • építési műszaki ellenőrzés,
  • felelős műszaki vezetés,
  • energetikai tanúsítás.

Az ún. Szakmagyakorlási kódex általános rendelkezései között szerepel a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményei, a szerződést biztosító mellékkötelezettségei és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok. A kódex szabályozza továbbá az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körét, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmát is. Mindemellett a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról is rendelkezik. A kormányrendelet részletesen szabályozza az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálatot és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezményeket.
A szabályrendszer rendelkezik továbbá a szakmai kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékéről és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezményének megállapításáról.

A kormányrendelet újonnan hatályba lépő rendelkezései

A Szakmagyakorlási kódex szabályrendszere számos pontban módosult, amely változások érintik a szakmagyakorlási jogosultság megszerzésére vonatkozó előírásokat, a szakmagyakorlási tevékenység végzésére vonatkozó új előírásokat, a továbbképzési és vizsgarendszert, valamint a kódex egyes számú mellékletét. A vonatkozó jogszabályt érintő változások 2022. április 1-jén léptek hatályba.

A jogosultság megszerzésére vonatkozó módosulások

A Szakmagyakorlási kódex 1. számú melléklete az adott jogosultságnál határozza meg a hozzá tartozó minimális képesítési követelményeket. Abban az esetben, ha a szakképzettséget igazoló oklevél nem a Szakmagyakorlási kódexben megjelölt konkrét elnevezést tartalmazza, azaz nem állapítható meg egyértelműen a képesítés, akkor vizsgálni kell annak megfelelőségét.
A 2013. évi kormányrendelet esetében egy szakértői testület nyilvánít szakvéleményt, akit a Magyar Mérnöki Kamara vagy Magyar Építész Kamara működtet. A módosulás szabályozza a szakértői testület összetételét, aminek kötelezően tagja az adott szak szerint érintett, az országos kamarák által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. Fontos változás lett, hogy az új kormányrendelet értelmében lehetővé vált bizonyos szakirányú továbbképzések beszámítása is.
Az új kormányrendeletben a szakmai gyakorlati idő kezdő időpontja és annak teljesítésével kapcsolatos szabályok is pontosításra kerültek. A Szakmagyakorlási kódex 2022. április 1. napjától hatályos módosítása értelmében a szakirányú szakmai gyakorlat már a záróvizsga letételétől számítható. Így rendezésre került az az eset is, amikor az adott kérelmező, aki a záróvizsgát sikeresen letette, de az oklevelet valamiért nem kapta meg, azonban a szakmagyakorlási tevékenységet idő közben elkezdték.
További változás, ha a jogosultság mesterfokozatú szakképzettséggel és alapképzésben szerzett szakképzettséggel egyaránt megszerezhető, a mesterfokozatú szakképzettséggel benyújtott kérelem esetén a szakmai gyakorlati időként az alapképzés megszerzését követő szakmai gyakorlati idő is figyelembe vehető, legfeljebb az előírt gyakorlati idő harmadának megfelelő terjedelemben.

A gyakorlati idő kívánalmainak változásai

Megváltozott az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz szükséges nyolc év szakmai gyakorlati idő megkívánt összetétele. A szakmagyakorlási kódex új előírása szerint az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz a nyolc év szakmai gyakorlati időbe

  • építészeti-műszaki tervezési,
  • felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,
  • építési műszaki ellenőri,
  • felelős műszaki vezetői,
  • beruházás lebonyolítói,
  • építésügyi igazgatási,
  • az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének építészeti-műszaki tervezési tevékenységeknek kell lennie.

A 2022. április 1. napjától hatályos módosítás szabályozza a cégek szakmagyakorlási előírásait is, ennek értelmében megszünteti a korábbi, szakmánként eltérő szabályozást, egységesen határozza meg, hogy cég milyen feltételek fennállása esetén folytathat szakmagyakorlási tevékenységet. Az építési műszaki ellenőr esetében korábban a vezető tisztségviselő jogosultsága nem volt elegendő, személyesen közreműködő tagnak vagy munkavállalónak a jogosultsága volt az elvárás. A Szakmagyakorlási kódex alapján cégnek minősül a gazdasági társaság, a költségvetési szerv, az egyéni vállalkozó és az egyéni cég is.
A szabályozás szerint, egy adott cég az érintett szakmai kamarának történő bejelentés után kezdheti meg vagy folytathatja a kódex által meghatározott szakmagyakorlási tevékenységet. További kikötés, hogy vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.
A kamarai bejelentését követően, a cég számára a területi kamara titkára nyilvántartási jelölést ad ki. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója jogosultságának terjedelmével.

Energetikai tanúsítói szakmagyakorlási jogosultság

A 2022. április 1-től hatályos kormányrendeletben szereplő változások az energetikai tanúsítói szakmagyakorlási jogosultságot is érintik. 

Az energetikai tanúsítói tevékenység továbbra is olyan szolgáltatásnak minősül, amely bejelentés mellett gyakorolható. 

A továbbiakban a Szakmagyakorlási kódex új, 1. számú mellékletének VII. pontja tartalmazza az előírt gyakorlati időt, ami 1 év maradt. Ezzel kapcsolatban csak a következő apróbb változások jelentek meg: alapvetően megváltozott a bejelentéséhez benyújtandó dokumentumok köre. Az energetikai tanúsítói szakmagyakorlási tevékenység bejelentésének az új rendelet értelmében tartalmaznia kell egyebek mellett:
a) a szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha a szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolat a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,
b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevélmelléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy a területi kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri,
c) a szakmai gyakorlat igazolását (figyelemmel arra is, hogy az érintett országos kamara szabályzata tartalmaz-e idevágó rendelkezést),
d) a jogosultsági vizsga eredményes letételének az igazolását,
e) a bejelentést tevő nyilatkozatát a bejelentés tartalmának hitelességéről.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Építőipari Vállalkozói Értesítő júniusi számában olvashatják)

Zentai Diána (2022-05-23)