Szakirányú oktatás szocho-kedvezménye

A szakirányú oktatás tartalma

A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakirányú oktatás adókedvezménye (továbbiakban: szocho-kedvezmény) a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás napjaira, a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában vehető igénybe. [Kivétel ez alól a megváltozott munkaképességű munkavállaló, mely esetben - az előbbi arányosítást mellőzve - valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető.]

A válasz megadásához, az Szkt.-ből kell kiindulni, ahol a bevezetett jogszabályi keretek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégek jelenléte a szakirányú oktatásban hangsúlyos legyen, és ezáltal saját kezükbe vegyék a munkaerőutánpótlást és -képzést.
Ahogy azt az Szkt. indokolása is tartalmazza: „A törvény szakít az elméleti és gyakorlati oktatás korábbi megosztásával, a szakirányú oktatásban az elméleti és a gyakorlati ismeretek oktatása egymással összehangoltan, lehetőség szerint az elméleti tartalmak gyakorlatba építetten történő elsajátíttatásával történik.”
A szakirányú oktatás a szakmai oktatás ágazati alapoktatását (és ágazati alapvizsgáját) követő része. Célja, hogy a szakmát tanuló számára biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye azok gyakorlatban történő alkalmazására, és a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsgára felkészítse [Szkt. 75. §].
Az Szkt. 80. §-a szerint szakirányú oktatást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) szervezhet. A szakirányú oktatás követelményeire való felkészítéshez szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket a szakirányú oktatást folytató szervezet biztosítja.
Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy - a szakképző intézmény kivételével - más olyan gazdálkodó szervezet (ideértve az Szja tv. szerinti mezőgazdasági őstermelőt is) vehető nyilvántartásba, aki az Szkt. 82. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.
Képzőközpont alatt az Szkt. 81. § (1) bekezdésében meghatározott nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.
Az Vhr. 237. §-a rögzíti, hogy a szakirányú oktatást tanteremben, tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között kell megszervezni.
Az Szkt. 77. § (1) bekezdése alapján a szakirányú oktatás rendje szerint a szakirányú oktatás

• a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy
• a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll.

Az Vhr. 223/A. § (1) bekezdése szerint a szakirányú oktatást képzési program alapján kell megszervezni. A szakképző intézmény szakmai programja – egyebek mellett – meghatározza a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot, ennek keretén belül szakmánként a megtanítandó és elsajátítandó tananyagelemeket. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelynél való részvétel esetén a képzési programot a szakképző intézmény a duális képzőhellyel közösen alakítja ki úgy, hogy az tartalmazza – többek között – a tananyagelemek oktatásának a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti megosztását.

Duális képzőhely önálló részvétele a szakirányú oktatásban

A képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, szakmai követelményekhez kapcsolódó szakmai elméleti és szakmai gyakorlati ismeretek élesen nem válnak el egymástól. A duális képzőhelynek ezáltal lehetősége van arra, hogy önállóan valósítsa meg a szakirányú oktatást, és a szakmai elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozásokat egyaránt megtartsa. Ez a szakirányú oktatás teljes egészében történő megvalósítása.

Szakképző intézménnyel történő klasszikus együttműködés

Amennyiben a duális képzőhely nem tud élni azzal a lehetőséggel, hogy a teljes szakirányú oktatást megvalósítsa, lehetősége van együttműködni a szakképző intézménnyel. Ebben az esetben tipikusan a szakmai elméleti jellegű ismereteket a szakképző intézményben, míg a szakmai gyakorlati jellegű ismereteket a duális képzőhelyen sajátítja el a szakmát tanuló.
Fentiekre tekintettel a duális képzőhelyek akár a teljes szakirányú oktatást is megszervezhetik, ha az iskolával közösen kialakított képzési programban is így szerepel, valamint van erőforrásuk a klasszikus értelemben vett gyakorlat mellett az ehhez kapcsolódó szakmai elméleti elemek oktatására is.
Ezek alapján ki lehet jelenteni, hogy a duális képzőhely egyaránt jogosult a szocho-kedvezményre az általa szervezett szakirányú oktatás keretében megvalósuló szakmai elméleti és szakmai gyakorlati órákra tekintettel.

Szakirányú oktatás szocho-kedvezményére jogosító napok

Kiindulási pont a Szocho tv.17/A. § (1) bekezdése a) pontjából kell kiindulni, mely alapján a szakirányú oktatás szociális hozzájárulási adókedvezménye (továbbiakban: szocho-kedvezmény)

• az állam, illetve
• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
  • szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
  • szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás

arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege.

Ki kell emelni, hogy a Szocho tv. ugyanezen bekezdés alapján nem vehető figyelembe az olyan munkanap, amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, vagy az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik), továbbá azzal, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló [13. § (3) bekezdés] esetében - az előbbi arányosítást mellőzve - valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető.

Szocho-kedvezményre jogosító napok

A szocho-kedvezmény a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjaira jár.
A szakképzési munkaszerződés alapján a tanulót/képzésben résztvevő személyt a duális képzőhelynek minden olyan munkanapon szakirányú oktatásban kell részesítenie, amikor a tanuló illetve a képzésben résztvevő személy nincs szabadságon, betegszabadságon, táppénzen, illetve egyéb okból nincs mentesítve a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt erre az időre távolléti díj illeti meg [Szkt. 84. § (6) bekezdés].

A szocho-kedvezmény az alábbi napokra számolható el:

• a duális képzőhelyen teljesített szakirányú oktatással érintett napokra, munkaóra-arányosan,
• betegszabadság napjai közül arra a napra és annyi munkaórára, amit a tanuló illetve képzésben részt vevő személy egyébként a duális képzőhelyen töltene,
• szabadság napjaira: annyi munkaórára, amit egyébként a duális képzőhelyen töltene, ha nincs aznapra beosztása (pl. tanulóknál tanítási szünetben), akkor a szakképzési munkaszerződés szerinti napi munkaidő arányában.

Az Szkt. 84. § (5) bekezdése szerint a tanulót évente negyvenöt munkanap, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A tanuló szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően.

Ez alapján látható, hogy a szüneti napokon a tanuló jellemzően szabadságon van. Ha nincs szabadságon, akkor a duális képzőhelynek szakirányú oktatásban kell részesítenie a tanulót (melyre tekintettel szocho-kedvezményt is érvényesíthet), de mentesítheti is a munkavégzési kötelezettség alól, ez utóbbi esetben azonban szocho-kedvezmény nem jár.

Nem jár szocho-kedvezmény:

• a munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosító napokra, mint például: igazolatlan hiányzás, táppénz;
• betegszabadság napjai közül arra a napra, amit a tanuló illetve képzésben részt vevő személy egyébként a szakképző intézményben töltene;
• azokra a napokra, amikor a tanuló/képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (kivéve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik). Ezek tipikusan azok a napok, amiket tanuló illetve képzésben részt vevő személy a szakképző intézményben tölt, így pl. a közismereti és az olyan oktatási nap, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi [Vhr. 252/B. §].