A szabadság kiadása és az állásidő sorrendisége

Vasas János Dátum Legutoljára frissítve: 2022.06.06

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 914 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Létezik szabály a szabadság kiadása és az állásidő sorrendiségét illetően? Van-e jelentősége a bevezetett háborús veszélyhelyzetnek az állásidő kapcsán az elháríthatatlan külső ok meghatározása tekintetében?

Ami a kérdés részletesebb kifejtését illeti: az Mt. szerint – a 7 munkanapot leszámítva – a munkáltató adja ki a szabadságot (15 napos előzetes közlést követően). Van-e valamilyen rendelkezés vagy gyakorlat arra nézve, hogy előbb ezen szabadságkiadási jogát kell kimerítenie a munkáltatónak és csak ezt követően küldhetők a munkavállalók állásidőre, arra való tekintettel, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni (megrendelések csökkenése okán)? Amennyiben nincs kötelező sorrendiség, a munkáltató számára mi az előnyösebb sorrend (úgy, hogy az év végére egy hetes leállás is tervezett)? A szabadságot időarányosan kell-e kiadni? 

Célszerű tartani az időarányosságot, mivel az Mt. semmiféle rendelkezést nem tartalmaz arra az esetre, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére időarányosan járó szabadságnál több szabadságot vesz igénybe. Ebből következően a többletszabadságra kifizetett munkabért a munkáltató nem jogosult visszakövetelni. Állásidő esetében előzetes értesítési kötelezettség áll-e fenn. 

Az állásidő elrendelésére, és szabadság kiadására vonatkozóan az Mt. nem állít fel sorrendiséget. A munkavállalót az állásidőre alapbér illeti meg, míg a szabadság idejére pedig távolléti díjat kell számfejteni.

A szabadság nagyobb részével a munkáltató rendelkezik, és valóban a túlvett szabadság visszafizetésének nincs jogi alapja, erről az Mt. egyértelműen nem rendelkezik, ezért javasoljuk a szabadság időarányos kiadását.

Hogyha a megrendelések csökkenése okán a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, erre az esetre inkább az állásidő elrendelését javasoljuk. A hivatkozott jogszabályhely [Mt. 146. § (1) bekezdése], nem ír elő írásbeli kötelezettséget az állásidőre vonatkozó tájékoztatásnál, de javasoljuk, amennyiben lehetséges, annak írásbeli elrendelését.

A törvény (Mt.) alkalmazásában az elháríthatatlan külső ok definíciójáról a jogszabály nem rendelkezik, ezért a kihirdetet háborús vészhelyzet álláspontunk szerint, nem befolyásolhatja az állásidő elrendelését, díjazását.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Nyári leállás megoldása

Építőipari cégben az alkalmazottak normál munkaidő beosztásban (hétfőtől péntekig), heti 40 órában dolgoznak. Felmerült a nyári leállás kérdése, augusztusban két hétre. Milyen lehetőségeink vannak erre (szabadság kiadás, állásidő), és milyen határidőn belül, milyen módon kell ezt közölni a dolgozókkal?

Szabadság változása munkaidő változása nyomán

A munkavállaló heti 40 órás, havibéres munkaszerződéssel dolgozott. A heti munkaideje 34 órára változott egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, a szabadság nyilvántartása órában történik. A heti 40 órás jogviszonyában időarányosan 7 nap kivehető szabadsága maradt. A heti 34 órás jogviszonyában a ki nem vett szabadság órára való átszámítása hogyan helyes? 7x8 óra vagy 7x6,8 óra?

Kapcsolódó cikkek


A megújult munkáltatói tájékoztatási kötelezettség megbúvó szabályai

A munka törvénykönyvének 2023. január 1-től hatályba lépett módosításcsomagjának egyik közismert, kitüntetett eleme a munkáltató munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségének kibővülése. A tájékoztatási kötelezettség megújult szabályrendszeréből szemezgettünk.