Bejelentkezés

Ez a tartalom 46 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Safe System a közlekedés biztonságáért

A közúti balesetek számának csökkentése kiemelt célkitűzés hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. A „Safe System” (biztonságos rendszer) elve szerint a halálos kimenetelű- és a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek nagyrészt megelőzhetők a megfelelő közúti infrastruktúra kialakításával és megőrzésével.

A közösség a 2019/1936 (EU) irányelvben rendelkezett a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről. Az érintett uniós irányelv rendelkezéseit a Kormány 133/2022. (IV. 7.) kormányrendelete, ültette át a magyar jogba. A jogszabály rendelkezései az április 7-i kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.

A korábbi uniós stratégia célkitűzésként határozta meg, hogy a halálos kimenetelű közúti balesetek számát 2020-ig a 2010-es érték felére, 2050-re pedig közel nullára kell csökkenteni. A korábbi évek tapasztalatai alapján a célkitűzés megvalósításának irányába tett előrehaladás kissé megtorpant, majd 2017-ben egy új, köztes célkitűzést határoztak meg, melynek értelmében a súlyos sérülések számát 2030-ig a 2020-as érték felére kell csökkenteni.

Megfelelő utak segítik a balesetek számának csökkentését

A „Safe System” (biztonságos rendszer) megközelítés értelmében a halálos kimenetelű közúti balesetek és a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek nagyrészt megelőzhetők. Különösen a jól tervezett, megfelelően karbantartott, egyértelmű burkolati jelekkel és jelzőtáblákkal ellátott utaknak kell csökkenteniük a közúti balesetek valószínűségét, míg a „megbocsátó” utaknak (az olyan utak, amelyeket intelligens módon terveztek meg annak biztosítása érdekében, hogy a vezetési hibáknak ne legyenek azonnal súlyos vagy halálos következményeik), csökkenteniük kell a balesetek súlyosságát. A tapasztalatok alapján a TEN-T hálózaton végrehajtott, a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló eljárások segítettek az Unióban bekövetkező halálesetek és súlyos sérülések számának visszaszorításában. Megfigyelték, hogy azokban a tagállamokban, ahol a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésének elveit önkéntesen alkalmazták egyéb belföldi útszakaszokon is, ott a többi tagállamhoz képest a közlekedésbiztonság sokkal magasabb szintjét érték el. Ezért fontos, hogy a közlekedésbiztonsági kezelés ezen elveit az úthálózat egyéb elemeire is alkalmazzák a tagállamok. A közúti balesetek jelentős hányada nagy forgalmú és sebességű, az utak kis hányadát képező utakon következik be, amelyeken nagymértékben eltérő típusú és eltérő sebességgel haladó gépjárművek közlekednek. A rendelkezések értelmében az Unió területén a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében ezért az említett irányelv hatálya alá tartozó teljes úthálózatot rendszeresen fel kell mérni, többek között elektronikus és digitális eszközökkel gyűjtött adatok révén.
A halálos kimenetelű közúti balesetekben sajnos magas százalékban a védtelen úthasználók érintettek. A védtelen úthasználók igényeit a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére irányuló valamennyi eljárásban figyelembe kell venni, valamint az ilyen úthasználóknak szánt infrastruktúra minőségi előírásainak fejlesztése révén ezért javulnia kell a közúti közlekedés során általuk élvezett biztonságnak.

A magas minőségű útburkolati jelek és közúti jelzések kulcsfontosságúak a járművezetők, valamint az összekapcsolt és automatizált gépjárművek támogatása érdekében. 

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok javítsák útburkolati jeleik és közúti jelzéseik felhasználásának biztosítását célzó eljárásaikat, egységes előírásokat kell megállapítani az útburkolati jelek és közúti jelzések járművezetők és automatizált vezetéstámogató rendszerek általi tényleges olvashatóságának és észlelhetőségének támogatása céljából.
Az átláthatóság megvalósítása és az elszámoltathatóság javítása érdekében a közlekedésbiztonsági minősítéseket úgy kell jelenteni, hogy az úthasználók tájékozódhassanak az infrastruktúra állapotáról, valamint hogy az általánosan elősegítse az úthasználók tudatosabb magatartását. Ösztönözni kell a „Safe System” (biztonságos rendszer) elnevezésű módszertannal kapcsolatos tapasztalatcserét a gyakorló szakemberek között, valamint az információcserét a közúti biztonsági auditorok között. Konkrét intézkedéseket kell elfogadni a közúti közlekedésbiztonság-kezelési gyakorlatok folyamatos fejlesztése, valamint az útburkolati jeleknek és közúti jelzéseknek a vezetéstámogató rendszerekkel felszerelt vagy nagyobb mértékben automatizált járművek általi felismerésének elősegítése érdekében. 

Összhangban az uniós rendelkezésekkel

Mindezekkel összhangban a Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 133/2022. (IV. 7.) kormányrendelete, mely az érintett uniós irányelv rendelkezéseit átülteti a magyar jogba. A rendelkezések az április 7-i kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba. 

A kapcsolódó rendelet hatály kiterjed:
a) az autópályákra és autóutakra,
b) olyan főutakra, melyeknek van 2×2 sávos, osztott pályás, lakott területen kívüli szakasza,
c) egyéb főutakra, valamint 
d) a helyi közutak közül Budapest tekintetében a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről szóló 432/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott sugár- és gyűrűirányú közutakra.
A közlekedésért felelős miniszter jogosult mentesíteni a rendelkezések alól az alacsony biztonsági kockázatot jelentő, autópályának és autóútnak nem minősülő közutakat, ha a baleseti statisztikák alapján a rendelkezések érvényesítése nem indokolt.

Mit jelent a változás?

Közúti biztonsági hatásvizsgálat

A közútbiztonsági hatásvizsgálat a közlekedésbiztonsági hatások értékelése, és ez alapján a közlekedésbiztonsági szempontból legkedvezőbb változat megjelölése. Az építtető az új közúti szakaszra vonatkozó új építési munka tanulmánytervi változataira a rendelkezésekben meghatározottak alapján köteles közúti hatásvizsgálatot készíttetni. Az autópályáknál és autóutaknál minden eseteben a főutak egy kilométernél hosszabb közúti szakaszára, a rendelet hatálya alá tartozó egyéb helyi utak esetében szintén, ha az új szakasz az egy kilométert meghaladja. Vannak természetesen kivételek, amikor a hatásvizsgálatot nem kell elvégeztetni, ezek az esetek például az autóbusz forgalmi sáv, kerékpárút, kerékpársáv útépítési munkái.

Közúti biztonsági audit

Az audit, a megvalósuló projekt egy közlekedésbiztonsági szempontú, független, részletes, módszeres és szakszerű ellenőrzése, a tervezéstől az üzemeltetés korai szakaszáig. Korai szakasznak értjük a műszaki átadás-átvétel lezárását követő egy éves időszakot. A közúti biztonsági audit jelentés meghatározza a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus elemeket, és ezekre vonatkozóan javaslatokat fogalmaz meg. Az auditot kizárólag megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy készítheti.

Az építtetők kötelesek az építésiengedély-köteles fejlesztési munkákra vonatkozóan közúti biztonsági auditot készíttetni, 

  • az autópályák és autóutak, valamint olyan főutakra, melyeknek van 2×2 sávos, osztott pályás, lakott területen kívüli szakasza, az engedélyezési terv készítése és a kiviteli terv készítése során, a forgalomba helyezési eljárás kérelmezése előtt és az üzemeltetés korai szakaszában,
  • az egyéb főutakra az engedélyezési terv készítése során, valamint a forgalomba helyezési eljárás kérelmezése előtt,
  • a rendelet hatálya alá tartozó közutak esetében az engedélyezési terv készítése során,
  • kerékpárutak és 5000 elhaladó jármű/napnál nagyobb gépjárműforgalomra megnyitott utak szintbeni kereszteződésére az engedélyezési terv készítése során.

Előzőket nem kell alkalmazni a gépjárművek elől elzárt közútra, a közforgalom céljára nem megnyitott közútra, az autóbuszöbölre, a gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjaira, továbbá a közút fenntartási munkái, valamint a mentességet kapott közútra. A közútkezelői hozzájárulásban előírható a közúti biztonsági audit lefolytatása, ha azt a közlekedésbiztonsági követelmények indokolják.  

Hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérés

A közút kezelőjének a legalább három éve üzemelő autópályákra, autóutakra, főutakra közlekedésbiztonsági felmérést kell készíttetnie, melyet először 2024. november 1-ig, ezt követően pedig öt évente kell elvégezni. 
A felmérés alapján az utakat három csoportba kell sorolni:

  • biztonságos,
  • veszélyes,
  • különösen veszélyes.

A biztonsági jellemzők megállapítása után és a balesetek megelőzése érdekében a közút kezelője rendszeres felülvizsgálatot végez majd a rendelet hatálya alá tartozó utakra. 
A közútkezelő feladatkörébe tartozik a biztonságjavító intézkedések végrehajtásának nyomon követése céljából történő cselekvési terv elkészítése, melyet évente szükséges majd frissíteni. 

Útburkolati jelek és közúti jelzőtáblák

A megfelelő jelzések nagy aránnyal javítják a közút biztonságát, így kiemelten fontos ezek megfelelő alkalmazása. A kapcsolódó szabályok kidolgozása során különös figyelmet kell fordítani a járművezetők és az automatizált vezetéstámogató rendszerek általi olvashatóság és észlelhetőség elősegítésére. Az érintett intézkedések hatásait az utólagos vizsgálatok fogják igazolni. A közlekedésbiztonsági minősítésről a tagállamoknak jelentést kell küldeni az Európai Unió Bizottságának, melyet hazánk közlekedésért felelős miniszterének első alkalommal 2025. október 31-ig kell megtennie, majd ezt követően ötévente.

Nagy P. Andrea (2022-05-19)