A prémiumtűzés korlátai
Olvasási idő: 4 perc
Nem kizárt, hogy a prémiumra való jogosultság feltételei között a munkavállalói teljesítménytől részben független szempontok is szerepeljenek, de a szóba jöhető szempontok köre sem bővíthető korlátlanul. Bizonyos feltételek jogellenesek lehetnek a prémiumtűzés vonatkozásában.
A munkajog – így különösen: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) – a gazdasági életben bevetté váló konstrukcióktól némi elmaradásban, csupán keretjelleggel szabályozza a munka díjazásának kérdéseit.
Ez önmagában nem is feltétlenül szabályozási probléma, hiszen üdvözlendő, ha a munkáltatóknak, illetve a feleknek kellő autonómiájuk van a számukra megfelelő, motiváló javadalmazási rendszer kialakítására. Törvényben csupán azokat a korlátokat kell rögzíteni, amelyek között ez a tisztességes foglalkoztatás keretei között maradhat. Egyes, több évtizedes múltra visszatekintő, bevett juttatástípusok (pl. prémium, jutalom, jutalék) jogi feltételrendszere is – a piaci körülmények változásához igazodóan – folyamatosan fejlődik, finomodik, míg más, újabb típusú juttatásoknak értelemszerűen még nincs kiforrott joggyakorlata. Ezzel párhuzamosan azonban egyre több az olyan díjazási elem, amelyet kifejezetten és részletesen nem szabályoz a munkajog.
Az Mt. alapelveibe, valamint nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző feltételek
A prémiumfeltételek meghatározása során is érvényesülniük kell a munkajogi alapelveknek. Ez elvi szinten kifejezésre jut egy, már korábban elemzett, a korábbi Legfelsőbb Bíróság által hozott eseti döntésben (EBH2011. 2342.).
A prémiumfeltételek különösképpen nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 12. §). Egy kúriai határozat rámutat azonban arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést mindig egy, az adott életviszony szempontjából homogén csoporton belül lehet csak értékelni. Ezért nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ha vezető állású és a nem vezető állású munkavállalókra nézve eltérő prémiumfeltételek alkalmazandók, hiszen e két személyi kör a premizálás szempontjából nem tekinthető összehasonlítható helyzetben lévő csoportnak (Mfv. 10.736/2016/8).
A joggal való visszaélés alapelvi kötelezettségét is tiszteletben kell tartani a prémiumfeltételek meghatározása során (Mt. 7. §).
A prémiumfeltételek lehetnek nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközők, s ekként semmisek is (Mt. 27. §).
Az egyéb törvényes juttatások, járandóságok megkerülésének tilalma
A prémiumkiírás további korlátját képezi, hogy ezúton nem kerülhetők meg a törvény alapján járó egyéb juttatások. Nem jogszerű, ha a munkáltató a törvényen alapuló többletdíjazások (pótlékok, rendkívüli munka ellentételezése, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással járó többletdíjazás stb.) kalkulációja és megfizetése helyett prémiumot állapít meg. Az előbbi járandóságok ezzel nem válthatók ki.
A gyakorlatban sokszor „kísértést” jelenthet, hogy magas teljesítményt, nagyfokú elkötelezettséget igénylő munkakörökben a munkáltató elvárja, hogy a munkavállaló „ne számolja a munkaóráit”, vagyis a munkával töltött idő a feladatok teljesítéséhez igazodjon. Ennek ellentételezéseként a munkáltató nagy összegű éves prémiumot ígér. Fontos tudni, hogy a prémium fizetése ilyen esetben sem válthatja ki a törvény alapján járó rendkívüli munkaidő ellentételezésének kötelezettségét és egyéb munkajogi kötelezettségeket (pl. szabadság kiadása, vagy a ki nem adott szabadságok munkaviszony végén való megváltása).
A prémiumfeltételek késedelmes kiírása
A munkáltató nem késedelmeskedhet jelentősen a prémiumfeltételek kiírásával. Az EBH2004. 1057. sz. döntésben a korábbi a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mondta ki: a munkaszerződésben kikötött prémium megilleti a munkavállalót akkor is, ha a látható a prémiumfeladat kiírásával oly mértékben késlekedett, hogy annak teljesítése már nem volt elvárható.
Az újabb bírói gyakorlat is tartja magát ehhez az elvhez.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Humán Tanácsadó februári számában olvashatják)
