A prémiumra való jogosultság feltételei
Olvasási idő: 5 perc
A prémium fogalmát és részletes szabályozását a Munka Törvénykönyve (Mt.) nem tartalmazza, a jogi kereteket az évtizedek óta formálódó bírói gyakorlat adja, továbbá egyes szektorokban ágazati szabályok is irányadók. Törvényben csupán azokat a korlátokat kell rögzíteni, amelyek között ez "premizálás" a tisztességes foglalkoztatás keretei között maradhat.
A munkajog – így különösen: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – Mt.) – a gazdasági életben bevetté váló konstrukcióktól némi elmaradásban, csupán keretjelleggel szabályozza a munka díjazásának kérdéseit
Teljesítményhez kötődő célkitűzések
A prémium a természete szerint teljesítményösztönző juttatás.
A teljesítményösztönző hatását nyilvánvalóan a prémiumfeltételek révén válthatja ki, amennyiben a munkáltatónak – illetve a prémiumról való egyéni vagy kollektív megállapodás esetén a feleknek – olyan feltételekhez sikerül kötnie a juttatásra való jogosultságot, amelyek valamilyen minőségi és/vagy mennyiségi értelemben vett jó teljesítményt, esetleg többletteljesítmény elérését követelik meg a munkavállalótól a jogosultság megalapozása érdekében. Prémiumfeltételként előírható például egy értékesítési munkatárs számára meghatározott, a saját teljesítményét tükröző árbevételi, ügyfélszerzési, ügyfélmegtartási stb. küszöbérték. Prémiumcélként szerepelhet egy konkrét építkezési beruházás, informatikai fejlesztés véghezvitele, egy üzletág kialakítása, új telephely létesítése az adott projekt vezetői vagy lebonyolítói számára.
A prémiumfeltétel teljesítése nem szükségszerűen igényli a munkaköri kötelezettségeken túlmutató – tehát minőségi értelemben vett – többletfeladatok teljesítését, vagy – mennyiségi értelemben vett – rendkívüli munkavégzést.
Lehetséges, hogy a prémiumfeltételt a munkavállaló rendes munkaidejében, munkaköri (alap)feladatainak teljesítése révén is el tudja érni, s ez nem zárja ki azt, hogy ösztönző hatással bírjon a munkavállalóra, hiszen a prémiumfeltétel révén válik motiválttá, hogy munkakörét ellátva hatékonyan, kreatívan, pozitív hozzáállással végezze feladatait annak érdekében, hogy a prémiumjogosultsághoz szükséges teljesítést elérje. Más oldalról megközelítve: amikor egy jogvita során a prémiumfeltételek jogszerűsége kapcsán áll fenn a nézetkülönbség a felek között, a munkáltató részéről gyakran elhangzik az az érv, miszerint az adott feltétel – pl. egy értékesítési küszöbérték – nem is képezheti prémiumfeltétel tárgyát, hiszen ez a munkavállaló alapvető munkaköri kötelezettségeinek rendes munkaidőben történő teljesítése mellett is elérhető. Ez az érvelés nem állja meg a helyét, hiszen a prémiumfeltétel – a fentiek szerint – a munkakör ellátásának keretei között való jó teljesítésre is sarkallhat. Az pedig a munkáltató célszerűségi mérlegelésén múlik, hogy a munkakör ellátásának keretei között milyen jellegű ösztönzőket vezet be.
A prémiumfeltétel kizárólag célszerűségi alapon nem vitatható.
Sőt: kifejezetten aggályos is lehet, ha a prémiumfeltétel elérése esetleg már jogellenes mértékű rendkívüli munkavégzést vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás kereteit meghaladó, más munkakörbe tartozó feladatellátást igényel.
Nem vagy nem kizárólag teljesítményhez kötődő célkitűzések
Nehezebb kérdés, hogy milyen keretek között írható elő olyan prémiumfeltétel, amely nem vagy nem kizárólag a munkavállaló teljesítményén múlik.
A gyakorlat szerint az is megfelelő prémiumfeltétel lehet, ha a juttatás mértéke részben utólagos munkáltatói mérlegelésen múlik.
A prémiumfeltételeket érintően példálózó jelleggel kiemelhető a Fővárosi Ítélőtábla azon eseti döntése, melyben megállapította ugyan, hogy az adott prémium nem számított az Mt. szerinti teljesítménybérnek, mivel nem csupán a munkavállaló teljesítményétől függött annak juttatása, hanem az adott divízió teljesítésétől és az üzleti eredménytől is. Ennek ellenére nem volt kizárt ez utóbbi faktorok prémiumfeltételként való meghatározása.
A bírói gyakorlat megengedi, hogy a prémiumra való jogosultság vonatkozásában a teljesítménytől független szempontok is feltételként szerepelhessenek, de figyelemmel kell lenni egyéb törvényi rendelkezésekre (pl. alapelvi korlátok), valamint az okszerűségi megfontolásokra (pl. egy, az értékelési időszaknál korábbi magatartás miatt nem veszíthető el a prémiumból).
(Írásunkat teljes terjedelmében – különös tekintettel a vonatkozó bírói gyakorlat részletes elemzésére – a Munkajogi Tanácsadó decemberi számában olvashatják)
