Nyugdíjas korú munkavállaló továbbfoglalkoztatási igénye
Olvasási idő: 6 perc
Erről a témáról 2025-07-23 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Így változnak a nyugdíjasok szocho terhei az új adókedvezmények nyomán
A kérdéses esetben szereplő munkavállaló 2022 tavaszán betölti a 65. életévét, így öregségi nyugdíjba vonulhat, de ő nem szeretne elmenni nyugdíjba, hanem dolgozni szeretne továbbra is. A helyzetet tovább nehezíti, hogy nyugdíj előtti felmentést kapott a képesítési előírás megszerzése alól, vagyis nincs a munkakörének megfelelő képesítése.
Mivel a munkavállaló nem szerezte meg a munkaköréhez szükséges képesítést – amit az I/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet előírt – kérdéses, hogy hogyan lehet eljárni szabályosan. A probléma alapvetően abból adódik, hogy a munkavállaló eléri az öregségi nyugdíj korhatárt, nincs a munkakörének megfelelő képesítése, de ő dolgozni akar. Ha a munkáltató alkalmaz valakit az I/2000 (I. 7.) SzCsM alapján, akkor az képesítéshez kötött munkakör, és a képesítés megszerzését igazoló dokumentumot fel kell mutatni egy esetleges ellenőrzéskor.
Az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) értelmében:
30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
A jogszabályhely szerint, az Mt.-től eltérően meg kell indokolni a felmentést, ebben az esetben lehet hivatkozni a fenti jogszabály helyre.
A munkáltató nem küldheti nyugdíjba a munkavállalót, mert ezt neki kell kérelmezni, de a nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak a fenti jogszabályhely szerint meg lehet szüntetni a munkaviszonyát.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint:
83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
A közszférában a nyugdíj melletti munkára keresetkorlát vonatkozik, vagyis a munkaviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását.
Célszerű megoldás, hogy a nyugdíjas munkavállaló inkább az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál létesítsen munkaviszonyt, vagyis ebben az esetben nincs kereset korlát, a nyugdíja megtartása mellett, munkabérét csak 15% szja fizetési kötelezettség terheli.
