Munkavédelmi szabályzatok frissítése a 2025-ös évre

Munkavédelmi szabályzatok

Munkavédelmi szabályzat készítésére a munkáltatónak jogszabály által előírt kötelezettsége nincs, azonban a munkáltató rendelkezhet úgy – és érdemesebb is így eljárni – hogy a számos egyedi utasítás helyett egységes szerkezetű szabályzatban fekteti le a munkavédelmi követelményrendszert. 
A munkavédelmi szabályzat elkészítése azért is célszerű, mert kiváltja azokat a szabályozási területeket, melyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettségekkel terheli és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos követelményeket a munkáltató sajátosságainak megfelelően teljesíthesse, vagyis a követelmények teljesítésének módját saját arculatára formálja.
A 2025-ös évet érintő jogszabályváltozásokkal összefüggésben idén is több ponton kell módosítani a munkavédelmi szabályzatokat. 

A munkaköri és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálattal kapcsolatos változások

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett előírási szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

• annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;
• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;
• foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára;
• mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - jogszabályban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

A fenti változásokat is tartalmazó jogszabály 

• a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 73. § (3) bekezdése, a 75. § és a 78. § (1) bekezdése), valamint
• a munkavédelemről szóló törvény rendelkezései szerint jogszabályban meghatározott esetekben a feladatkörében érintett miniszter, az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Munkavédelmi oktatásokkal kapcsolatos változások

A Magyar Közlönyben 2024. február 08-án közzétett 6/2024. (II. 8.) NGM rendeletben meghatározásra kerültek a munkakörök és a részletes szabályok. 
Az alábbi munkakörökben nem kötelező az „élőszavas” munkavédelmi oktatás megtartása 2024-től:

• információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett irodai munkahelyi tevékenységek;
• információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés.

Említett munkakörökben a munkavédelmi ismeretek átadása teljesíthető a szokásos módon munkavédelmi oktatás megtartásával vagy – 2024. február 9-étől – az általános oktatási tematika átadásával.
Az általános oktatási tematika átadásának módjai lehetnek a munkavállalók tájékoztatása az általános oktatási tematika elérhetőségéről, valamint az általános oktatási tematika belső elektronikus hálózaton történő közzététele.

Munkavédelmi üzembe helyezési eljárás

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot, illetve időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

Jelentős változás, hogy a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatban, időszakos biztonsági felülvizsgálatban résztvevő munkavédelmi szakembernek a munkavédelmi szakmai képesítés mellett szakirányú képzettséggel is rendelkeznie kell.

Tudástárunk frissített munkavédelmi szabályzatai:

Munkavédelmi szabályzat (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-2025
Munkavédelmi szabályzat (nonprofit szervezetek számára) (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-nonprofit-szervezetek-szamara-2025
Munkavédelmi Szabályzat (fogyatékos személy foglalkoztatása) (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-fogyatekos-szemely-foglalkoztatasa-2025
Munkavédelmi Szabályzat (kiskereskedelmi- és vendéglátó tevékenységhez) (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-kiskereskedelmi-es-vendeglato-tevekenyseghez-2025
Otthoni munkavégzéssel kapcsolatos eljárási rend
https://jogkoveto.hu/Iratminta/otthoni-munkavegzessel-kapcsolatos-eljarasi-rend-2025

Biztonsági és egészségvédelmi terv

A biztonsági és egészségvédelmi terv különös jelentőségét az adja, hogy enélkül a kivitelezési tevékenység nem kezdhető el.  A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet a dokumentumot úgy szabályozza, hogy a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a biztonsági és egészségvédelmi terv. 
A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek – ezek hiányában az építtetőnek – figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat. Figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát. A biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határozni az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket.

A Biztonsági és Egészségvédelmi Terv 2025. évre aktualizált változatát is elérheti.
 

Tűzvédelmi szabályzat

A Tűzvédelmi Szabályzat aktualizálását is több jogszabályt módosítása érintette.

A Magyar Közlöny 2024. évi 137. számában, 2024. december 30-án kihirdették, 2025. január 1-jén hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 18. mellékletének módosítása.
A beépített tűzjelző berendezésnél, tűzoltósági kulcsszéfnél, tűzoltósági rádióerősítőnél, evakuációs hangrendszernél, pánikzárnál, vészkijárati zárnál, vészkijárat biztosító rendszernél, hő- és füst elleni védelem megoldásainál (kivéve füstgátló nyílászárók) hat hónapról egy évre nőtt az időszakos felülvizsgálat, karbantartás periódusa.

Frissített tűzvédelmi szabályzatunk és a kapcsolódó általános érvényű tűzvédelmi szabályok

Munkahelyi kockázatértékelés

A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, valamint az ott lezajló folyamatoknak az áttekintése, elemzése és kiértékelése.  Célja a potenciális veszélyek azonosítása, hogy ezáltal felbecsülhetővé tegye a kockázat mértékét. Kockázatértékelési szolgáltatásaink pontosan ezt nyújtják ügyfeleink számára.
A munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen (tevékenységtől függetlenül) kötelező elvégeztetni, 

Mivel – az Mvt. 54. § szerint – a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Lényeges, hogy a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A 2025. évben jelentős változás, hogy a kockázatértékelést legalább 5 évente szükséges elvégezni az eddigi 3 év gyakoriság helyett.

A tudástárban megtalálható általános kockázatértékelési szabályzat (2025)

A munkahelyi kockázatértékelés elvégzésével még nem tesz eleget a jogszabályi kötelezettségeknek: a kémiai és biológia kockázatértékeléseket, kockázatbecsléseket szükséges még elvégeztetni munkavédelmi szakemberekkel.

Kémiai kockázatbecslés

A 2000. évi. XXV. törvény 19 § és a 5/2020. (II. 16.) ITM rendelet 5. §-ában foglaltak értelmében a Kémiai kockázatelemzést minden vegyszert használó és forgalmazó munkahelyen (pl. takarítás, vendéglátó tevékenység) el kell készíteni és felül kell vizsgálni rendszeresen szakemberrel.

A kémiai kockázatbecslés elemei:

• Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények felhasználással járó munkafolyamatok azonosítása
• Veszélyek azonosítása
• A felhasznált veszélyes anyagok, veszélyes készítmények biztonsági adatlapja begyűjtése, a biztonsági adatlap elemzése
• Munkafolyamatok szabályozottságának vizsgálata
• Munkakörnyezet megfelelőségének tanulmányozása
• Az expozíció elemzése
• Kémiai kockázat becslése
• Kémiai kockázatbecslés végrehajtása

Biológiai kockázatértékelés

A biológiai kockázatértékelés fertőzésveszély, járványveszély kockázata esetén vizsgálja az adott munkakörnyezet adottságait, majd a veszélyeztetettségi szint meghatározása után meghatározza a szükséges teendőket. 
Célja, hogy a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegető kockázatok megbecsülhetőek, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek. A biológiai kockázatbecslés alapjául szolgál a szükséges egyéni védőeszközök és a munkaköri védőoltások meghatározásának. 

A kémiai- és biológia kockázatértékelés szabályzatai már elérhetőek.