A munkavédelmi dokumentumokra vonatkozó új szabályok 2025-től

dr. Koch Mária Dátum Legutoljára frissítve: 2024.12.10

Olvasási idő: 7 perc


Megszokhattuk már, hogy az év vége számos jogszabályváltozást hoz munkavédelem területén. Ezúttal is jó néhány ponton módosul a munkavédelmi törvény 2025. január 1-jétől: az újdonságok közül elsőként a munkavédelmi dokumentáció szabályait tekintjük át.

A munkavédelemről szóló 1993. évi 2024. évi XCIII. tv. (továbbiakban Mvt.) egyes rendelkezéseit a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény (a közbeszédben a munkáshiteles salátatörvény) 9–12. § módosították, 2025. január 1-jei hatállyal.

Az Mvt. 8. §-ának kiegészítése

Az Mvt. 8. §-a kiegészült egy, a szaktevékenységek ellátásának módjára vonatkozó új bekezdéssel.

Mvt. 8. § (1) – (3) bek.

8. § (1) Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet.
(2) A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.
(3) A munkáltató a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat munkaegészségügyi – ezen belül foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan – szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. Jogszabályban meghatározott esetekben közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat.

Az Mvt. 8. § (4) bekezdés [2025. január 01-től]

A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személyek a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészített dokumentumokat naprakész állapotban átadják a munkáltatónak. A munkáltató a székhelyén, illetve telephelyén eredetiben, illetve elektronikus úton tárolja a dokumentumokat, valamint biztosítja, hogy azok tartalma az érintettek – különösen a munkavállalók és képviselőik – számára megismerhető legyen.

Munkavédelmi dokumentumok átadása

A munkáltató és a munkavédelmi hatóság számára egyaránt gyakorta okozott problémát, hogy a külső szolgáltatók a tevékenységük során az általuk készített dokumentumokat nem, vagy nem teljeskörűen adták át a megrendelőnek, megbízónak. Előfordult olyan eset is, hogy a szolgáltató szerzői jogi védettségre hivatkozott magyarázatként.
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a munkavédelmi dokumentumok készítésének célja az, hogy a munkáltatók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, munkafeltételek biztosításához szükséges munkavédelmi feladataik megvalósítása során keletkező dokumentumoknak közvetlenül elérhető formában kell rendelkezésre állniuk. Így a munkáltató és a munkavállalók, valamint képviselőik egyaránt meg tudják ismerni ezek tartalmát. Példaként: egy veszélyes munkaeszköz munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatának dokumentációja a munkavédelmi üzembe helyezés alapját képezi. A dokumentáció rögzíti a biztonságos üzemeltetés feltételeinek rendelkezésre állását. Egy későbbi munkabaleset kivizsgálási eljárása során szükséges meggyőződni arról, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásakor azonosított, konkrét tárgyi, személyi, szervezési feltételek rendelkezésre álltak-e a baleset időpontjában.

Különösen fontos, hogy a kockázatértékelés dokumentációja is elérhető legyen a székhelyen, telephelyen, hiszen a változások követéséhez nélkülözhetetlen a kockázatértékelés elvégzésekor rögzített állapot ismerete. A kockázatértékelés frissítése (újra elvégzése) ? általános szabály, az Mvt. 54. § (3) bekezdése alapján (itt A T/9514 számú Mvt. módosító javaslattal változás várható) ? feltétlenül szükséges szerint a következő esetetekben:
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatás, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulása, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
A munkáltató belső szabályozásában további, kockázatértékelés elvégzésre vonatkozó feltételeket határozhat meg.

Jelentős módosítás a szaktevékenységi dokumentumok elektronikus tárolásának a lehetősége.

2025-től tehát például valamennyi munkavédelmi oktatási tematika dokumentálásához elegendő lesz az elektronikus archiválás, amennyiben a munkáltató felállít egy egyszerű nyilvántartási rendszert, pontosan követhetővé, visszakereshetővé válik, hogy egy-egy oktatáson milyen kompetenciák átadása, fejlesztése történt.
Akár arra is lehetőség nyílik, hogy igen egyszerűen meggyőződjön a munkáltató, illetve a munkavédelmi hatóság, hogy valóban az adott munkakörben (ld. munkaköri leírás), a konkrét munkahely jellemzőinek és az aktuális (kötelezően írásba foglalt) munkautasításoknak megfelelő, teljeskörű tartalommal valósul meg a munkavédelmi oktatás. (Az oktatáson történő részvétel dokumentálásra a módosítás nem vonatkozik.)

Fontos, hogy az elméleti és a gyakorlati munkavédelmi oktatásra azonos szabályok vonatkoznak, a kettős szaktevékenységként készült, a fentiek szerint dokumentált munkavédelemi oktatási tematika alapján kell elvégezni ezeket.

Munkaeszközök, egyéni védőeszközök dokumentumai

Az Mvt. 18. § (3) és (4) bekezdése módosul, európai uniós szabályozás átvezetése történik.

A 2024. december 31-éig hatályos szöveg:

(3)  Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).
(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal.

A 2025. január 01-étől hatályos új szöveg:

(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozattal, vagy EU-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget igazoló egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).
(4) Egyéni védőeszközt használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség.

(Folytatjuk)

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


Hol és mikor tartható munkavédelmi ellenőrzés?

A munkavédelmi hatóságok ellenőrei számos munkahelyen akár előzetes értesítés nélkül is megjelenhetnek. Ezért is kiemelten fontos a munkáltatónak, hogy munkavédelmi előírásai és dokumentációja naprakészek legyenek és pontosan tisztában legyünk az aktuális jogszabályváltozásokkal.

A munkavédelmi képviselő képzése, továbbképzése

Cikkünkben bemutatjuk a munkavédelmi képviselők képzésének és továbbképzésének stratégiai jelentőségét a vállalatok számára.

Munkavállalói munkavédelmi érdekképviselet munkáltatói szinten

A munkavállalói érdekképviselet hatékony működése elengedhetetlen a vállalatok hosszú távú sikeréhez.

A munkavédelmi képviselő jogvédelme

Az alábbiakban kiemeljük a legfontosabb tényezőket, amelyek a munkavédelmi képviselő jogvédelmét biztosítják, beleértve a speciális felmondási védelmet, a rendkívüli felmondás feltételeit, a munkavégzéshez szükséges idő biztosítását, valamint a szakmai képzéshez és információkhoz való hozzáférést.