Az ismeretátadás logisztikai 7M-je
Olvasási idő: 5 perc
A munkahelyen belüli képzés és oktatás egyre hangsúlyosabban szerepel a vállalkozások munkavállalókkal összefüggő feladatai, sőt: kihívásai között. Hogyan adjuk át az ismeretet munkatársainknak és hogyan lehet őket a tudás befogadására motiválni? Az ismeretátadás logisztikai 7M-je ebben nyújt segítséget.
A logisztika legfőbb feladatát és megfelelési kritériumait általában a 7M- vagy a 9M-elv (vagy 9M-funkció) mentén szokás meghatározni, ahol az ’M’ a megfelelőséget jelenti az eltérő paraméterek kezdőbetűivel (megfelelő minőség, mennyiség, motiváció stb.).
Az ismeretátadás minőségi legyen!
Hogyan lehet minőségi oktatást biztosítani? Az oktató személye nagyon fontos. Hivatását szerető, a munkatársak érdekét is szem előtt tartó oktatóról beszélünk, aki igyekszik a legfrissebb ismereteket átadni. Ehhez szükséges a hiteles hírforrások rendszeres figyelemmel kísérése. A minőségi munkát végző oktató rendszeresen ellenőrzi tudását és az előadás hatékonyságát. Az ellenőrzést célszerű szövegesen értékeltetni, mert ekkor jobban ki lehet fejteni a véleményt. A minőségi oktatás egyik feltétele, hogy próbáljunk életszerű példákat mondani, amely által az ismeret jobban rögzül. Nagyon fontos, hogy az oktató ellenőrizze, hogy a munkatársak megértették-e az ismeretanyagot. Egy minőségi oktató ügyel arra is, hogy a kommunikációs készséget gyakoroltassa. Sajnos sok munkavállaló egyszerűen nem mer megszólalni akkor, ha többen is hallhatják őt. Az életben viszont a szóbeli kommunikáció nélkülözhetetlen, ezért ezt célszerű gyakorolni.
Mennyiség
Fontos, hogy olyan mennyiségű ismeretanyagot adjunk át, amelyet az alany képes befogadni. Amennyiben nem reális mennyiségű ismeretanyagot adunk át, az többnyire ellenmotivációként hat. Meg kell találni azt a mennyiséget, amelyet az adott időben átlagos felkészültséggel el lehet sajátítani.
Hogyan lehet motiválni a munkavállalókat arra, hogy az ismereteket hatékonyan sajátítsák el?
Ennek többféle módja van. Részesítsük szóbeli elismerésben. Ez (különösen, ha több munkatárs előtt hangzik el) jelentős motiváló tényező lehet. Második módja a csoportfeladatban való részvétel lehetősége. Itt megvan az az óriási előny is, hogy a tudás jelentősen fejlődik, hiszen egy 3-5 fős csoport esetén, ami az egyik kollégának nem jut eszébe, az valószínűleg eszébe jut a másiknak.
Motiváló tényező lehet a leendő munkavállalók felé, ha a vállalkozások üzemlátogatásokat szerveznek, és erre több korcsoportból lehet jelentkezni. Amennyiben ez üzembiztonsági okokból nem lehetséges, motivációs filmeket lehet eljuttatni az oktatási intézményekbe, ahol a hallgatók ezt megtekinthetik, ezáltal megismerhetik a vállalkozást, így esély nyílika arra, hogy amennyiben az érdeklődési körüknek megfelelő a vállalkozás tevékenysége, szívesen tanulnak az adott szakmában, illetve szívesen lesznek az adott vállalkozásnál munkavállalók. A hallgatók az üzemlátogatásokat szeretik, de csak akkor van ennek eredménye, ha logisztikailag jól van felépítve. Először célszerű egy rövid (8-10 perc), általános bevezető a vállalkozásról és a termékeiről, majd következhet a gyakorlati üzemlátogatás, amely 60-70 perces.
Megértés
Az ismeretátadás egyik legkritikusabb pontja, hogy a munkatárs megértette-e az ismeretanyagot. Ami pedig egy vállalkozás működése során még fontosabb, hogy tudja-e alkalmazni azt a mindennapi életben. Erről kizárólag rendszeres ellenőrzés során lehet meggyőződni, és az sem mellékes szempont, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen (és meg is tegye) bármikor kérdezni. A megértés akkor lesz hatékony, ha az oktató is megtartja az alapvető előadói követelményeket. Megfelelő hangerővel beszél és megfelelően hangsúlyoz. Az interaktív előadás nagyon hasznos.
Milyen szemléltetést alkalmazzunk?
Többfajta szemléltetés alkalmazható. Az egyik, a leggyakoribb a PowerPoint készítés. A ppt-n kívül természetesen rengeteg más szemléltetési mód alkalmazható. Ilyen például egy termékbemutató, vagy egy látogatói séta a termelőüzemben. (Itt a biztonsági követelményekre maximálisan kell ügyelni!)
Milyen időtartamban tartsuk az előadást?
A felsőoktatásban alkalmazott 90 perces óra megfelelő a figyelem fenntartására, utána célszerű 10-15 perc szünetet tartani. Ez egy munkahelyi előadáson is érvényes lehet, illetve ezen időtartamon belül is célszerű többfajta előadást tartani. Esetleg termékbemutató, vagy a vállalkozásról készült rövidfilm bemutatása, kisebb ellenőrző feladat. Fontos, hogy a megbeszélt időtartamot tartsuk be, mert az előadás időben való elhúzódása ellenmotivációt válthat ki.
Milyen esettanulmányokat alkalmazzunk?
Az előadás akkor éri el a célját, ha azt a hallgató megérti és alkalmazni is tudja. Ez a legjobban úgy érhető el, hogy a szakmai ismereteket igyekszünk gyakorlati feladatokhoz kötni. Fontos szempont, hogy az esettanulmányok ismertetésekor személyneveket ne mondjunk. Célszerű az oktatási szimulátorok alkalmazása. Az ismeretátadás akkor éri el célját, ha a munkatárs az adott helyen a gyakorlatban is be tudja mutatni, hogy az ismeretanyagot hatékonyan sajátította el, és erről az előadó (mentor) is meggyőződik.
