A letiltás új szabályai, avagy: mennyit lehet levonni?

Ahogyan arra számos írásunkban és részletező szakmai összefoglalónkban is rámutattunk: a munkáltatók szélesebb körét is érinthetik a munkavállalói juttatásokból lehetséges letiltás új szabályai. Kezdjük a legfontosabb kérdésekkel: mennyit, miből és miből nem?

Mennyit lehet levonni?

Általánosan ismert, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni [Vht. 65. § (1) bekezdés].

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj (14. §),
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
d) több letiltás.

A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.
A munkavállalói munkabért érintő levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének a 60 %-át. Ez az összeg 2025-ben 116.029 forint. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a minimálbér nettó összege 60 %-ának megfelelő összegű mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

Bruttó vagy nettó?

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad [Vht. 61. § (1) bekezdés]. 

A nettó bért kell tehát figyelembe venni, azaz azt az összeget, amit a munkavállaló részére ténylegesen folyósítanak, illetve, készpénzes fizetés esetén, amit a dolgozó kézhez kap. 

A végrehajtás alól mentes juttatások

Mentes a letiltás alól (Vht. 74. § alapján):

• a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,
• a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
• anyasági támogatás,
• a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
• az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
• a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
• a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
• az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [Vht. 66. § d) pont],
• a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
• a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
• a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,
• a fogyatékossági támogatás, valamint
• 2025. július 1-től a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a családi kedvezmény mentességére vonatkozó mentességet az errő szóló rendelkezés hatálybalépését, azaz 2025. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Nézzünk néhány egyszerű példát a levonható összeg számítására! 

1. példa: Több letiltás egyszerre

A munkavállaló két gyermek után köteles tartásdíjat fizetni, 25.000–25.000 Ft összegben. Emellett közműtartozás jogcímen 150.000 Ft tartozása van. A munkavállaló nettó munkabére 177.422 Ft.

A munkavállaló munkabérének 50%-a tiltható le, mivel több letiltás áll fenn egyszerre, ráadásul ezek közül a két gyermek után járó tartásdíj akkor is az 50%-os kategóriába esne, ha egyedüli követelés volna. Ebben az esetben nem kell figyelembe venni a levonásmentes munkabért sem, hiszen gyermektartásdíj-tartozás esetén ez a mentesség nem alkalmazható. A letiltható összeg tehát 88.711 Ft. Ezt elsősorban a tartásdíjakra kell fordítani, amelyeket teljes egészében fedez is ez az összeg. A fennmaradó 38.711 Ft fordítható a közműtartozás törlesztésére, hiszen ez a kielégítési sorrendben (Lásd: VI. fejezet) egyéb követelésnek minősül. A közműtartozás további 111.289 Ft-os összege a következő hónapokban tovább csökkenthető, mindaddig, amíg a levonható munkabérből teljes egészében nem elégíthető ki a követelés (ez példánkban további három hónapot jelent).

Nézzük meg, hogyan alakul a számítás, ha a munkavállaló nettó munkabére 400.000 Ft! 
Ebben az esetben a letiltható összeg a nettó munkabér 50%-a, ami 200 000 Ft. Ebben az esetben tehát már az első hónapban levonható a közműtartozás teljes összege.

Végül tegyük fel, hogy a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, és havi nettó munkabére 88.711 Ft. A letiltható összeg az 50%-os szabály alkalmazásával 44.355 Ft lenne, ám – elvben – tekintettel kell lenni a végrehajtás alól mentes munkabér szabályára is. E szerint a nettó minimálbér 60 százalékának megfelelő összeg a levonások után is mindenképpen megilleti a munkavállalót, így a munkabére nem is lenne letiltható. Nem alkalmazandó azonban ez a mentesség gyermektartásdíj esetén. Így jelen esetben 44.355 Ft fordítható a tartásdíjak fedezésére, ami elsősorban – a bíróság eltérő döntése hiányában – annak a követelésnek a fedezésére fordítandó, amelynek okirata előbb érkezett a munkáltatóhoz. Amennyiben a két letiltás egyidőben érkezett a követeléseket arányosan kell kiegyenlíteni. Látható, hogy ebben az esetben a közműtartozás kielégítésére nem marad fedezet a munkabérből.

2. példa: A 200 ezer forintos határ

A munkavállaló nettó munkabére 216.790 forint. Ebben az esetben a 16.790 forint végrehajtható és a 200.000 forint munkabért ki kell fizetni a dolgozó részére?

A 200.000 forintos határ nem erre az esetre vonatkozik. A 200.000 forintos összeghatár abban az esetben mérvadó, ha a munkavállaló nettó munkabére a 33 %-os vagy az 50%-os levonás után meghaladja ezt az összeget (Vht. 63. §). 
Jelen esetben a 216.790 forint 33 %-ának levonása után 145.249 forint, 50 %-ának levonása után 108.395 forint marad. A munkavállaló részére tehát mindkét esetben kifizethető a fennmaradó összeg. Amennyiben az 50 százalékos levonás nem gyermektartásdíj, vagy szüléssel összefüggő költségek miatt történik, akkor a munkavállaló részére 2025. július 1. után legalább a minimálbér nettó összegének 60 százalékát kell kifizetni, ami magasabb, mint az egyébként megmaradó 108.395 forint. 

3. példa: Levonás nyugdíjból

Nyugdíjból történő levonás esetén is érvényes az az előírás, hogy legalább a minimálbér nettó összegének 60 %-át ki kell fizetni a nyugdíjas személy részére, és hogy a 200.000 forint feletti rész korlátlanul végrehajtható? Helyesen jár el a kifizető nyugdíjfolyósító igazgatóság, ha a nyugdíjas személy 370.000 forint összegű nyugellátásából levonja a 170.000 forintot és csak a maradék 200.000 forintot utalja át?

A Vht. a levonás közös szabályai (Vht. 61-63. §-ai) között említi a fenti összeghatárokat, ami azt jelenti, hogy ez az előírás vonatkozik a nyugellátásra vezetett végrehajtásra is. 
A jogszabály értelmében viszont az adós jövedelméből (jelen esetben a nyugdíjból) először a 33%-os vagy az 50%-os levonást kell érvényesíteni. Amennyiben a levonás után megmaradó összeg magasabb, mint 200.000 forint, akkor vonható le a 200.000 forint feletti rész. 
Jelen esetben a 370.000 forint 33%-a 122.100, aminek levonása után 247.900 forint maradna a nyugdíjas személynél, amelyből a 47.900 forint levonható. A teljes levonható összeg tehát 170.000 forint, azaz ebben az esetben a nyugdíjas személynek átutalt 200.000 forintos ellátási összeg helyes.
Abban az esetben, ha 50%-os mérték lenne a letiltandó, 185.000 forint vonható le a nyugdíjból és 185.000 forint utalható a nyugdíjas személy részére.