A mulasztási bírság mértékének felső határa
Olvasási idő: 4 perc
Jól ismert tavalyi fejlemény, hogy 2024. augusztus 1-je óta az egyes mulasztási bírságok mértékének felső határa a duplájára emelkedett. A módosítások 2025-től is eredményeztek újabb, nem túl kellemes, változásokat az egyes adótörvényekben.
Az adóhatóság az Art. alapján történő bírságolási tevékenysége során adóhatósági szankcióként – többek között – adóbírságot, illetőleg mulasztási bírságot szabhat ki. A jogszabálysértések miatt alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében.
A mulasztási bírság kiszabásának eseteit és az egyes mulasztásokkal kapcsolatban kiszabható bírságösszeg általános határait az Art. 220-236. szakaszai tartalmazzák. A mérlegelési szempontokat ugyanezen törvény 237.§-a, a mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátját pedig a 238. § határozzák meg.
2024. augusztus 1-je óta az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet] alapján egyes mulasztási bírságok mértékének felső határa a duplájára emelkedett. Ennek alapján az általános bírságszabály szerint kiszabott mulasztási bírság felső határa természetes személy adózónál 200 ezer forintról 400 ezer forintra, míg nem természetes személy adózó esetén 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedett.
Ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott, akkor vele szemben kiszabható a mulasztási bírság felső határa, a 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján 1 millió forint helyett már 2 millió forint. Ha pedig az adózó a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, illetve az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az adóhatóság az adózót a 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatta, a 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet hatálybalépésével viszont ez az összeg is 2 millió forintra emelkedett.
Tekintettel arra, hogy a mulasztási bírságok célja, hogy érdekeltté tegyék az adózókat az adókötelezettségeik teljesítésében, ezért a mértéküket folyamatosan felül kell vizsgálni.
A be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmazó adózóval szemben kiszabható maximális bírságtétel, valamint a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség szabályainak megsértése miatt kiszabandó bírságtétel 2008 óta nem emelkedett, az általános bírságtétel összege pedig 2018 óta változatlan volt.
Annak érdekében, hogy a mulasztási bírság összege továbbra is betöltse a funkcióját és alkalmas legyen arra, hogy a jogkövető magatartásra ösztönözze az adózókat, a felülvizsgálat eredményeként a 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésre kerül, úgy, hogy az emelt bírságtételek 2025. január 1. napjától törvényi szintre kerülnek átültetésre, tehát a veszélyhelyzet végével sem csökkennek vissza a 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet előtti mértékre [Art. 220. § (1) bekezdés, 225. § (1) bekezdés, 228. § (1) bekezdés.].
Változások a 2025-ös évtől
A fentiek értelmében 2024. augusztus 1-től bevezetett magasabb mulasztási bírság mértékeknek megfelelően 2025. január 1-től az alábbiak szerint módosultak az Art. rendelkezései:
- az általános mulasztási bírság maximális mértéke természetes személy adózó esetén 200 ezer forintról 400 ezer forintra, nem természetes személy adózó esetén 500 ezer forintról 1 millió forintra nő;
- be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén az adózó a korábbi 1 millió forint helyett az adózó 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható;
- számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén 1 millió forint helyett 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság vethető ki.
A fentiek okán az adózó az adategyeztetési eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségek nem teljesítése esetén 300 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható. Továbbá a munkáltatók a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban egyszerűen javíthatják a hibákat, hiányosságokat. A jogviszony tisztázását elmulasztó munkáltatók 100 ezer forint mulasztási bírsággal számolhatnak.