Melyek a megőrzendő munkaügyi iratok?
Olvasási idő: 1 perc
A közelmúlt fontos változása nyomán a 2025. január 1-je után keletkező munkaügyi dokumentumokra főszabály szerint már nem kötelező a nyugdíjkorhatár után öt évig tartó megőrzési szabály. Más szabályok vonatkoznak a könyvviteli dokumentumokra és a munkaszerződésekre, valamint az adóbevallásokhoz kapcsolódó dokumentumokra.
2025. január 1. után keletkező munkaügyi dokumentumokra – amennyiben nincs más jogszabályi eltérés – már nem kötelező az öregségi nyugdíjkorhatárig + 5 évig tartó megőrzés.
Az olyan dokumentumok, amelyek „könyvviteli dokumentumnak” minősülnek (pl. bérszámfejtéshez, adóbevalláshoz kapcsolódnak) a számviteli szabályok miatt 8 évig megőrzendők.
A munkaszerződéseket és azok módosításait legalább a munkaviszony tartamáig, kilépés után számviteli adó bizonylatként 8 évig kell megtartani.
Bérjegyzékek, bérszámfejtési kimutatások, adóbevalláshoz kapcsolódó dokumentumok (adómentes juttatások, cafeteria, prémium, utazási költségtérítés stb.) és azok elszámolásainak megőrzési ideje – számviteli bizonylatként – 8 év.
Jelenléti ívek, munkaidő-nyilvántartás, szabadság, táppénz-igénylések/nyilvántartások, túlóra-nyilvántartás: Mivel ezek a foglalkoztatáshoz kapcsolódnak, célszerű legalább 3–5 évig megőrizni őket –, de ha a régi szabály alapján nyugdíj-megállapításhoz szükséges lehet, akár hosszabb ideig is. Ugyanez a 3-5 év vonatkozik a szabadság kiadás, nyilvántartás dokumentumaira.
Táppénz, táppénzes papírok, betegállomány dokumentumai esetében, ha a jövedelem-igazolás, a TB-jogviszony vagy betegállomány miatt fontos lehet 8 évig; ha csak belső dokumentum, akkor 3-5 évig előírás a megőrzés.
Munkaviszony megszüntetése, végkielégítés, kilépési papírok, szolgálati időigazolások vonatkozásában a megőrzési idő legalább 8 év, vagy a törvényi előírás által előírt hosszabb idő.
