Magánszálláshely-szolgáltatások: gyakori mulasztások és megoldások

Az ingatlan-bérbeadás és a szálláshely-szolgáltatás különbségei, valamint  a nyugta- és számlaadás kapcsán felmerülő gyakori értelmezési kérdések mellett érdemes áttekintenünk a  nyilvántartási kötelezettség, turizmusfejlesztési hozzájárulás és a bevételek becslésének kérdésköreit is.

Nyilvántartási kötelezettség

Függetlenül attól, hogy a magánszemély a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet milyen formában végzi és milyen jövedelemadózási módot választ, nyilvántartás(ok) vezetésére kötelezett.

A Szja tv. hatálya alá tartozó adózók által vezetendő nyilvántartásokat az Szja tv. 5. számú melléklete, míg a Kata tv. hatálya alá tartozó adózók által vezetendő nyilvántartást a Kata tv. 11. §-a tartalmazza.

A Kata tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók alapnyilvántartásként bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, míg az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszálláshely-szolgáltatók közül alapnyilvántartás vezetésére a törvény szerint az egyéni vállalkozók kötelesek.

A tevékenységet magánszemélyként folytatók alapnyilvántartás vezetésére akkor kötelesek, ha a ezen tevékenységből származó bevétellel szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget számolnak el vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől szereznek ilyen bevételt.

A tételes átalányadózást választó magánszemélyek is kötelesek az alapnyilvántartás vezetésére, ugyanis ha utólag vagy év közben kiderül, hogy a tételes átalányadózás választására nem volt jogosult, akkor a jövedelmet az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania.

Ezek alapján a választható alapnyilvántartások az Szja tv.-ben meghatározott feltételektől függően az alábbiak lehetnek:

• naplófőkönyv,
• pénztárkönyv,
• bevételi és költségnyilvántartás,
• bevételi nyilvántartás.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az adózók nagy részénél a vendégkönyvön kívül leginkább bevételi nyilvántartás vezetése a gyakori.

Ehhez köthetően érdemes megjegyezni azt, hogy a Kata tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó részletező nyilvántartás vezetésére nem kötelezett.

Továbbá az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemélyek a részletező nyilvántartások közül csak azokat kötelesek vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmük megállapításához szükségesek, ezek a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység esetében például az alábbiak lehetnek:

• vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása,
• szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása,
• tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása,
• beruházási- és felújítási költség nyilvántartás,
• munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása,
• gépjármű használati nyilvántartás (útnyilvántartás),
• selejtezési nyilvántartás,
• leltár.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A jövedelemadózással ellentétben a turizmusfejlesztési hozzájárulás szempontjából sincs jelentősége annak, hogy a magánszemély a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet milyen formában (adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként) végzi; minden tevékenységi forma esetén azonos szabályok vonatkoznak az adózókra.

Fontos, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás szempontjából az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) megjelenő kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalma a mérvadó, tekintve, hogy a két adónem alapja ugyanaz.

A kötelezettséget meghatározó, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eak tv.) 261. §-a alapján ugyanis - többek között - ezt a közterhet az Áfa törvény szerinti 5%-os adómérték alá tartozó kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nettó értéke után kell megfizetni.

Az Eak tv. 261. § (1) bekezdése alapján 2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. (étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom) és 5. pontja (kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás) szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása. (Kivétel Áfa tv. 15. § szerinti közvetített szolgáltatás nyújtása.)

A turizmusfejlesztési hozzájárulás alapja a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke, vagyis a hozzájárulást a nettó árbevétel alapján kell megállapítani és megfizetni.

A hozzájárulás mértéke 4 százalék, melyet az önadózás szabályai szerint kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A hozzájárulást az erre a célra rendszeresített ’TFEJLH nevű elektronikus nyomtatványon kell megállapítani és bevallani, amit az adóalanyoknak a rájuk irányadó áfabevallási gyakoriság szerint, az áfabevallás benyújtásra előírt határidőig kell bevallani és megfizetni:

• havi bevallásra kötelezett esetén a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig,
• negyedéves bevallásra kötelezett esetén a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig,
• éves bevallásra kötelezett esetén a tárgyévet követő év február 25. napjáig.

Azon időszakról, amelyről a hozzájárulás fizetésére kötelezett személy áfabevallás benyújtására nem köteles (de a szolgáltatást nyújtja), a turizmusfejlesztési hozzájárulást a tárgyévet követő február 25. napjáig kell bevallani és megfizetni.

Hangsúlyos, hogy abban az esetben, ha az adóalany az adott bevallási időszakban nem nyújt hozzájárulás-köteles szolgáltatást, sem bevallási, sem adófizetési kötelezettség nem terheli, tehát nullás bevallást nem kell beadnia.

Az alanyi mentes adózónak szintén február 25-ig kell a bevallást beadnia, kivéve, ha valamilyen okból havi bevallást kell adnia (pl. közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után áfát kell fizetnie), akkor a turizmusfejlesztési hozzájárulás is esedékessé válik.
Bevallani a havi kötelezettséget kell, a maradékot pedig később, a február 25-én esedékes éves bevallásban.

A havi és negyedéves bevallásra kötelezettek az év utolsó adómegállapítási időszakának turizmusfejlesztési hozzájárulását a tárgyévet követő év január 20-ig kötelesek bevallani.

Ezzel kapcsolatban kell kitérni arra, hogy a koronavírus világjárvány és annak nemzetgazdasági hatásai miatt 2020.03.01 – 2021.12.31., illetve 2022.10.01 – 2023.03.31 között nem kellett megállapítani, bevallani, így megfizetni sem a turizmusfejlesztési hozzájárulást (A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-a, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 35. §-a, a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 4. §-a, a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről szóló 468/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. §-a alapján).

Ennek értelmében a turizmusfejlesztési hozzájárulás megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége tehát 2022.01.01. – 2022.09.30. napja közötti időszakra vonatkozóan, illetve 2023.04.01. napjától áll fenn, mivel erre az időszakra nem vonatkoztak adózási könnyítési szabályok.

Az ellenőrzések során tapasztalt leggyakoribb mulasztás a turizmusfejlesztési hozzájárulást érintő bevallási kötelezettség elmulasztása. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy a koronavírus, majd a háborús veszélyhelyzet miatt ez több alkalommal és időszakra felfüggesztésre került, és az adózók egy része a felfüggesztések megszűnését nem követte megfelelő figyelemmel, illetve az alanyi adómentes adózók hajlamosak még abban tévedni, hogy a kötelezettség őket nem terheli.

Bevételek becslése

A szálláshelyszolgáltatók bizonylatolt bevételeit az áfa- és szja-bevallásaikból, a pénztárgépből és számlaadatszolgáltatásból érkező, ezen belül is az 5%-os áfa mértékű bevételi adatokból követi nyomon az adóhivatal. Erre a pénztárgép, a számlaadatok és a turizmusfejlesztési hozzájárulás adóalapja akkor is lehetőséget adnak, ha az alanyi adómentesség és/vagy a tételes átalányadózás választása miatt erre az áfa-, szja-bevallások nem alkalmasak. Ezek a kontrollként szolgáló forrásokból származó bevételi adatok kerülnek összevetésre az adózó bevallott bevételeivel.

Itt szükséges megjegyezni, hogy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet. (a továbbiakban: Adóig. vhr.) 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján becslés alkalmazható, ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására. Ezen szakasz (3) bekezdése szerint jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla- (egyszerűsített számla-), nyugtakibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés.

Jelentősnek tekinthető adat tény, körülmény, ha a fentiekben ismertetett kontrolladatok alapján a revízió jelentős összegű többletbevételt tár fel a bevallott, nyilvántartott bevételekhez képest, az adózó az eljárás során nem működik együtt, iratait nem, vagy nagy mértékben hiányosan bocsátja a revízió rendelkezésére, számla- nyugtadási kötelezettségét az adóellenőrzést megelőzően (ismételten) elmulasztja.

Az adóalap, a bevételek becsléssel történő meghatározását indokolhatja az is, ha a kontrolladatokban olyan pénzmozgások szerepelnek, amelyek pontos jogcímét, a küldő személyét (a vendéget) a revízió nem tudja beazonosítani, vagy attól nyilatkozat nem szerezhető be.

A fentiek összegzéseként és a tapasztalatok alapján megállapításra kerül, hogy az adózók jelentős része azért hibázik, mert nem ismeri eléggé a jogszabályokat, ezért az önkéntes javítás rendszerint a leghatékonyabb megoldás.