Külföldiek foglalkoztatása jogszerűen: a kiküldetés legfontosabb szabályai

Jogkövető szerkesztőség Dátum Legutoljára frissítve: 2023.11.16

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 168 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A globalizáció és a nemzetközi üzleti kapcsolatok térnyerésével egyre gyakoribbá válnak a munkavállalók kiküldetései, így számos jogi és adminisztratív kérdést vetnek fel a munkáltatók részéről. A „Külföldi munkavállalók biztosítási kötelezettsége és közterhei” című különszámunkban választ kaphat a kiküldetéssel összefüggő, legtöbbször érintett kérdésekre is. Melyek pontosan a kiküldetés feltételei? Mikor szükséges alkalmazni a munkáltató székhelye szerinti ország jogát?

Mint ahogy az az érintettek számára köztudott, a kiküldetésnek mind a munkáltatóhoz, mint a munkavállalóhoz kapcsolódó feltételeknek meg kell felelnie. Ahogyan azt tematikus kiadványunk is részletezi, a kiküldetésnél a kiküldő székhelye szerinti ország joga alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a munkáltatónak kell teljesítenie ezeket a feltételeket, és nem a gazdasági társaság tagjának vagy ügyvezetőjének. Például, ha egy lengyel vállalat tervezi munkavállalóit Magyarországra küldeni és a vállalatnak Lengyelországban nincs számottevő gazdasági tevékenysége – de a cég! (és nem valamelyik tulajdonosa) egy másik vállalkozásban 40 százalékos részesedéssel bír, ami jelentős gazdasági tevékenységet végez Lengyelországban – akkor ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni. Ilyen esetben a kiküldött munkavállalók továbbra is a lengyel joghatóság alá tartoznak, és a lengyel vállalatnál fogják a biztosításukat rendezni.

 
 

Bizonyos esetekben nem állapítható meg a belföldi jog alkalmazandó jogként. Például, ha:

a foglalkoztató Magyarországon a belföldi tevékenységéhez képest más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat.

Egy élelmiszeripari vállalkozás tehát nem küldhet munkavállalókat kiküldetés keretében Magyarországra - tegyük fel - egy mezőgazdasági gépeket gyártó vállalkozáshoz, de élelmiszeripari vállalkozáshoz természetesen igen.
Mint ahogy az jól ismert, a kiküldetés egy meghatározott időtartamra szól és általában egy konkrét cél elérése érdekében történik. Ez lehet üzleti tárgyalás, egy projekt megvalósítása vagy más specifikus feladat. A kezdeti időszakban kérdéses lehet, hogy mely ország társadalombiztosítási rendelkezéseit szükséges figyelembe venni. Az erre vonatkozó szabály a következő:

amennyiben egy munkavállalót az EGT tagállamokból, illetve Svájcból magyarországi munkavégzésre küldi ki a munkáltatója, akkor legfeljebb 24 hónapig a kiküldő tagállam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt marad, feltéve, hogy a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik kiküldött személy felváltása céljából történik.

Kiküldetés esetén a munkáltatónak az egészségbiztosítási szerv meghatározott nyomtatványával kell igazolnia a kiküldött részére a társadalombiztosítási jogviszonyt. Az igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki, de egyedi esetben meghosszabbítható. Hogy ez a különböző helyzetekben miképp történhet, arról a különszámunkban részletesen olvashat. Mint ahogy arról is, hogy párhuzamos tevékenység során hol lesz a munkavállaló biztosított, hogy történik a harmadik ország munkavállalóinak biztosítása, mi a jogkövető teendő, amikor egy magyar vagy akár egy külföldi munkavállaló Magyarország területén kívül végzi a munkáját egy külföldi foglalkoztató részére vagy éppenséggel miként alakul a külföldi állampolgárok szja-fizetése.