Hogyan tudjuk a lebomló hulladékokat kezelni?

A gyűjtés és a begyűjtés komplex feladatrendszerét 2023 júliusától új koncessziós modellben végző MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szervezésében háttérbeszélgetést tartottak arról, hogy pontosan hol és milyen feltételekkel indítják el a biohulladék begyűjtését. Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója és Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Anyag és Termékáram vezetője ismertették, hogy az új rendszert nem az egész országban egyszerre vezetik be, hanem folyamatosan bővülő rendszerrel és lefedettséggel indul.
Az első ütemben 188 ezer darab 5 literes szag- és kifolyásmentes kukát és 14 524 darab 120 literes, barna színű kukát biztosít a biohulladék-koncesszió nyertese a megfelelő elkülönített gyűjtés érdekében. A lakók információs anyagokat is kapnak a szelektív gyűjtéshez.
A hulladékgyűjtő edények kiosztásának legkésőbb 2024 márciusáig le kell zajlania. Az edényzet kiosztását a szolgáltatók végzik, ezután 45 napon belül megkezdik a biohulladék begyűjtését.

Hogyan fog ez a gyakorlatban is működni?

A háztartási 5 literes kukák használata nem lesz kötelező, ha valaki regisztrál, akkor megkaphatja ezt a külön erre a célra legyártott szagmentes bioszemetest.
Pethő Zsolt elmondta, hogy megvizsgálták azokat a környező országokat, ahol már működik ez a rendszer, és azt tapasztalták, hogy ennek a használata (vagyis a lakosság fegyelme) nem hibátlan. Ráadásul a biogázüzemek nemcsak a műanyag zacskókat nem tudják feldolgozni, hanem a lebomló zacskókat sem, de szerinte nem lesz ezzel gond, mert „zacskó nélkül is jól tud működni a begyűjtés”. Mint mondta, a kis kukákat bármikor ki lehet vinni a házakban lévő nagy kukákba kiüríteni a rossz szagok megelőzése érdekében.
Borsfay-Horváth Judit elmondta, hogy a 120 literes barna kukákat Budapesten és a nagyvárosokban heti kétszer, a kisebb vidéki városokban heti egyszer viszik el azok a kukásautók, amelyek jelenleg a kommunális szemetet is elszállítják. A bomlással járó rossz szagok megelőzésére, illetve kezelésére a nagy kukákat havi egyszer kimossák majd a szolgáltatók, de a társasházaknak is van erre lehetőségük, illetve a kötelezettség a jogszabály szerint a lakosokat terheli. A tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy később sűrítik majd a kukamosásokat, de egyelőre még nincsenek olyan kifolyás- és szagmentes kukásautóik, amik mosnának és ürítenek is.
A kellemetlen szagokra a háztartásokban és a lépcsőházakban is számítani kell, ugyanis a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot gyűjtő kukákba sokféle szerves hulladékot kell majd beledobni: gyümölcsök és zöldségek maradékait, kávézaccot, teafüvet (filter nélkül), fűszereket, gyógynövényeket, tojáshéjat, főtt ételmaradékokat, nyers húsokat, húskészítményeket, pékárukat vagy más feldolgozott élelmiszereket.
Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását (a tejfölt például ki kell önteni a biokukába, a dobozát pedig kimosva a műanyag szelektívbe kell beledobni), porzsákot, porszűrőt, papír zsebkendőt, pelenkát. A bedobható élelmiszerek listája a MOHU oldalán tekinthető meg. Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket is. A biohulladék elszállítása díjmentes lesz a lakosság részére a közszolgáltatási díj keretében.

Cél a 75 százalékos begyűjtés

Pethő Zsolt elmondta, kutatások támasztják alá, hogy Magyarországon évente 320 ezer tonna konyhai hulladék végzi a kommunális hulladékban, azt nem lehet tudni, hogy mennyi végzi a csatornában, de becslések szerint ez akár 600 ezer tonna is lehet.
Borsfay-Horváth Judit hozzátette, egy átlagos magyar háztartásban 0,5–0,9 kg biohulladéka keletkezik egy embernek egy hét alatt. A MOHU 2024-re 14 ezer tonna begyűjtésével számol, és hosszabb távon arra készülnek, hogy a konyhai hulladék 75 százaléka a bioszemetesekben végzi majd. Mint mondta, 100 százalékra nem törekszenek, mert vidéken, a kistelepüléseken elég kis valószínűséggel fognak házhoz menni a biohulladékért, hiszen azokat házilag komposztálják az ott élők, vagy pedig a házi állatok fogyasztják el.

A begyűjtött, könnyen lebomló biohulladék biogázüzemekben fog hasznosulni, ahol az energia mellett szerves trágya keletkezik belőle. Az országban 80 biogázüzem van, azonban nem mind alkalmas az előkezeletlen biohulladék feldolgozására. A 2024-ben induló rendszerben érintett 14 települést úgy választották ki, hogy melyek környezetében vannak olyan biogázüzemek, amelyek vállalkoztak a begyűjtött hulladék előkezelésére és hasznosítására is. Nyolc ilyen üzemet találtak, akikkel szerződést kötöttek, az üzemeket viszont nem kívánták megnevezni. Elismerték, hogy az országban jelenleg nincs elég biogázüzem, ami be tudná fogadni a lakossági biohulladékot, ezért is kell folyamatosan felmenő rendszerben bevezetni a begyűjtést. Pethő Zsolt elmondta, hogy a MOHU fizetni fog a biogázüzemeknek, hogy befogadják a biohulladékot, emellett vizsgálnak egyéb felhasználási lehetőségeket is, például a száraz fermentálást.
A biokukákba a használt olajat és zsírt nem lehet majd beleönteni, ezeket külön kell gyűjteni és leadni a hulladékudvarokban. De nem lehet majd beledobni a kerti hulladékot sem, ugyanis a hagyományos zöld hulladék gyűjtése folytatódik, a növényi származékokat továbbra is feldarabolva, a benzinkutakon kapható zsákokba kell gyűjteni.

Hogyan szemetelünk?

Leghamarabb a zöldségeket, gyümölcsöket és a pékárut dobják ki az emberek. Amennyiben kevesebb élelmiszert pazarolnánk, azzal az élelmiszerek ára és az üvegházgáz-kibocsátás is csökkenthető lenne. Egy modellszimuláció szerint, amennyiben 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az Európai Unió az élelmiszer-pazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Több megoldás is létezik a problémára, ilyen például a tudatos vásárlástervezés vagy a felesleg jótékony célra történő felajánlása.
A legnagyobb mértékű pazarlás az Európai Unióban a gyümölcsök és zöldségek terén tapasztalható (27% és 20% körül), amelyet a gabona (13%), a hús (10%) és a burgonya (10%) követ. A tagországokat nézve Németország, Franciaország és Olaszország járul hozzá legnagyobb mértékben az élelmiszer-hulladék keletkezéséhez, azonban az egy főre jutó pazarlás terén már más a kép. A németek és a franciák az uniós átlag alatt maradnak, ahogyan Magyarország is, míg például Ciprus, Portugália, Belgium és Dánia meghaladja azt. Magyarországon évente kb. 635 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásokban, ez egy főre lebontva kb. 65 kg-ot jelent. A 2021-es adatok alapján ebből 25 kg elkerülhető lenne, amely kb. 35 ezer Ft megtakarítást is hozna fejenként.
A nem elkerülhető élelmiszer-hulladék legnagyobb arányát (70%) a nem ehető zöldség- és gyümölcsrészek teszik ki, amiket a nem ehető állati részek (10%), a kávézacc (9%), a teafilter (3,8%) és a tojáshéj (3,6%) követ.

A Nébih kutatása szerint az élelmiszer-hulladék nagyobb része a háztartásokhoz köthető, a kutatások szerint, ha ezt legalább 12 százalékkal mérsékelnénk az Európai Unióban 2030-ig, akkor 33 millió tonnával is csökkenthetnénk az üvegházgáz-kibocsátást. A legideálisabb eset az lenne, ha 41 százalékkal sikerülne mérsékelni az élelmiszer-hulladékunkat, abban az esetben ugyanis akár 108 millió tonnával is csökkenthetnénk a kibocsátást.
A szimulációk eredménye szerint az Európai Unió háztartásai éves átlagban akár 220–720 eurót is megspórolhatnának. A Nébih saját kutatása szerint a magyar háztartások évente fejenként 35 ezer forintot spórolhatnának meg.

A változásokkal összefüggésben módosításra szoruló 2024-es Hulladékkezelési szabályzat már letölthető tudástárunkból.