Sok feladatot adnak a vállalkozásoknak az új jótállási szabályok

Kötelező jótállás

A kötelező jótállást szabályozó 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet alapján 2026. március 1. napjától a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) is élvezhetik azokat a jótállási jogokat, amelyek eddig csak a természetes személy fogyasztókat illették meg. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezen jogok csak akkor illetik meg a mikro-, kis- és középvállalkozásokat a fogyasztási cikk vásárlása tekintetében, ha a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el. Ilyen esetben a vállalkozás kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg az adott árut. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ebben az esetben annak nincs jelentősége, hogy az adott fogyasztási cikket a cég elszámolja-e a gazdasági tevékenységi körében.

Mely vállalkozások minősülnek kkv-nak?

A vonatkozó jogszabály (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) meghatározza ezt az alábbiak alapulvételével: a foglalkoztatottak létszáma, a nettó éves árbevétel és a mérlegfőösszeg. Tehát kkv-nak minősül a vállalkozás, amennyiben
a) az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Fontos kitétel, hogy nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

Hogyan és mely vállalkozásokat érinti a változás?

Az eddigi szabályozás szerint a vállalkozások közötti jogviszonyokban nem érvényesült a kötelező jótállás, akkor sem, ha 10 000 forint eladási árat meghaladó tartós fogyasztási cikket vásárolt a vállalkozás. Ha jótállásról volt szó, akkor úgynevezett önkéntes, szerződéses jótállás vállalásról beszélhettünk, amely sokszor nem is volt teljes körű. A 2026. március 1-jétől életbe lépett szabályváltozás a vásárló kkv-k számára új, kedvezőbb helyzetet hoz. Ez a kedvező változás akkor érzékelhető, amikor a kkv valamilyen új, 10 000 forint eladási ár feletti, tartós fogyasztási cikket vásárol. A jogszabályváltozás következtében kkv is érvényesítheti a kötelező jótállás alá eső termék esetén azon jogot, hogy amennyiben a fogyasztási cikk a vásárlástól vagy az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül meghibásodik, és a vállalkozás érvényesíti a csereigényét, az eladó vállalkozás köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni, ha a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 
Ha cserére nincs lehetőség, az eladó a vételárat a vevő vállalkozás számára azonnal visszafizetni. Amennyiben ezen vásárlása kapcsán a kkv-nak az eladó vállalkozással szemben jogvitája alakulna ki, például hibás termék esetén, és nem tudják megoldani ezt egymás között, akkor a kkv eljárást kezdeményezhet panaszosként a kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testületekhez. 

Itt azonban fontos megjegyezni az alábbiakat: abban az esetben tud a vásárló kkv eljárást kezdeményezni az eladó vállalkozással szemben, amennyiben közszolgáltatást vesz igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol, és ehhez kapcsolódóan van jogvitája az eladóval.

Természetesen ki kell emelni azt is, hogy az eladó pozícióban lévő vállalkozás lehet kkv és kkv-nak nem minősülő vállalkozás is. Tehát a legtöbb eladó vállalkozást érinti a jogszabálymódosítás, és a vevő kkv-kal kapcsolatosan eddig kialakított ügyfélkezelést, a kötelező jótállással kapcsolatban ennek megfelelően kell megváltoztatnia és alkalmaznia. Így előfordulhat, hogy egy kkv egyszer eladó pozícióban a tőle vásárló kkv felé kötelezettségként tapasztalja a jogszabálymódosítást, vásárló kkv-ként pedig jogként realizálja.

A jogszabályváltozás következtében tehát felmerül:

• A kkv-kat megillető kötelező jótállás és emiatt a jótállási jegy átadása tartós fogyasztási cikk esetén. (Az eladó vállalkozás nem köteles jótállási jegy kiállítására, illetve a fogyasztó részére történő átadására, amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 100 000 forintot.) De a jogokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség fennáll.
• A tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási idő (a 10 000 Ft összeget elérő, de 250 000 Ft összeget meg nem haladó vételár esetén a jótállási idő kettő év, ha az eladási ár a 250 000 Ft összeget meghaladja, a három év.) 
• A három munkanapon belül érvényesített csereigény hiba esetén.
• Jogszabályban meghatározott kijavításra, kicserélésre vonatkozó határidők.

Mindezek miatt ajánlott a vállalkozásoknak az Általános Szerződési Feltételek változásoknak megfelelő frissítése, és ezzel együtt a jótállási jegy tartalmát is célszerű átnézni, tekintettel lenni a változásokra. 

Fontos lehet felkészíteni a munkatársakat is, hogy a gyakorlatban tudják alkalmazni az új szabályokat.