Bejelentkezés

A képviseleti kereset szerepe a fogyasztóvédelemben

A fogyasztóvédelmi törvényben szabályozott képviseleti kereset a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló kereset, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy ha a vállalkozás a fogyasztók széles körével szemben sérti meg a fogyasztóvédelmi előírásokat, akkor ezzel szemben a feljogosított szervezet a fogyasztók érdekében felléphessen. Mutatjuk a nyártól hatályos főbb szabályokat!

A magyar jogrendszerben elsődlegesen (de nem kizárólagosan) a fogyasztóvédelmi törvényben szabályozott képviseleti kereset a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet a fogyasztók nevében felperesként eljárva, a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében indít jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés, jogsérelem orvoslása vagy mindkettő meghozatala céljából. A fogyasztók kollektív érdekei a fogyasztók általános érdeke,

valamint – különösen a jogsérelem orvoslására irányuló intézkedések esetében – a fogyasztók egy csoportjának érdekei.
Képviseleti kereset révén az erre feljogosított szervezetek az érintett fogyasztók nevében nemcsak a jogsértés megszüntetésére kötelezést indítványozhatják, hanem például kérhetik a bíróságtól az olyan vállalkozások kártérítésre kötelezését, amelyek megsértik a fogyasztói jogokat, megtévesztik a fogyasztókat, velük szemben tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaznak. Kiemelendő, hogy még az általános adatvédelmi rendelet (a GDPR) megsértése esetén is sor kerülhet képviseleti kereset benyújtására.
A szabályozás megkülönbözteti a belföldi és a határon átnyúló képviseleti keresetet:

  • a belföldi képviseleti kereset olyan képviseleti kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet abban a tagállamban indít, amelyben a feljogosított szervezet kijelölésre került,
  • a határokon átnyúló képviseleti kereset olyan képviseleti kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet attól eltérő tagállamban indít, mint amelyben a feljogosított szervezet kijelölésre került.

A képviseleti keresettel kapcsolatos, 2023. június 25-től hatályba lépő szabályozás hátterében a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének kötelezettsége áll.
Az irányelv meghozatalának indokai között szerepel, hogy a globalizáció és a digitalizáció hatására megnőtt annak a kockázata, hogy ugyanaz a jogellenes gyakorlat nagyszámú fogyasztónak okoz jogsérelmet. Ugyan már a korábbi uniós (és tegyük hozzá: magyar) szabályozás (a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) is lehetővé tette a feljogosított szervezetek számára, hogy olyan képviseleti kereseteket indítsanak, amelyek elsősorban az uniós jog kollektív fogyasztói érdekeket hátrányosan érintő megsértésének megszüntetésére vagy megtiltására irányultak, azonban nem foglalkoztak kellő mértékben a fogyasztóvédelmi jog érvényesítésével kapcsolatos kihívásokkal. Az uniós jogalkotó akként ítélte meg, hogy az egyre növekvő mértékben globalizált és digitalizált piactéren a jogellenes gyakorlatoktól való elrettentő hatás növelése és a fogyasztóknak okozott hátrányok csökkentése érdekében meg kell erősíteni a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló eljárási mechanizmusokat, hogy azok kiterjedjenek a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedésekre és a jogorvoslati intézkedésekre is.

Mely szervezet jogosult képviseleti kereset indítására?

Képviseleti keresetet az ún. feljogosított szervezetek nyújthatnak, amelyek a fogyasztók érdekeit képviselő olyan közjogi vagy egyéb szervezetek, amelyeket valamely tagállam képviseleti keresetek indítására feljogosítottként kijelölt. A perben felperesként ezek a szervezetek jelennek meg, ugyanakkor a fogyasztók nevében járnak el.
A feljogosított szervezeteknek két nagy csoportja van:

  • a feljogosított szervezetként való kijelölési eljárás lefolytatása nélkül a törvény alapján belföldi képviseleti keresetek indítására jogosult szervezetek:
    - a fogyasztóvédelmi hatóság,
    - az ügyész,
    - a Magyar Nemzeti Bank, valamint
    - minden olyan központi kormányzati igazgatási szerv, autonóm államigazgatási szerv és önálló szabályozó szerv, amelynek a feladatai közé tartozik az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletében meghatározott uniós jogi rendelkezéseken vagy más jogszabályi rendelkezéseken alapuló fogyasztói jogok védelme (pl. a Gazdasági Versenyhivatal),
  • a kijelölési eljárás lefolytatása után belföldi és határon átnyúló képviseleti keresetek indítására jogosult szervezetek.

Ez utóbbi, a fogyasztók érdekeit képviselő szervezeteknek meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételeknek: 

  • magyarországi székhelyű jogi személy, és igazolni tud tizenkét hónapnyi, a fogyasztók érdekeinek védelme céljából a kijelölés iránti kérelem benyújtását megelőzően kifejtett tényleges nyilvános tevékenységet,
  • a létesítő okiratban meghatározott célja igazolja, hogy jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy védje a fogyasztóknak az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletében meghatározott uniós jogi rendelkezések szerinti érdekeit,
  • a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján nonprofit jellegű,
  • nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt,
  • független és nem áll a fogyasztóktól eltérő más olyan személyek – különösen vállalkozások – befolyása alatt, akiknek gazdasági érdeke fűződik képviseleti keresetek indításához, még abban az esetben sem, ha a szervezetnek harmadik felek nyújtanak finanszírozást, és e célból az ilyen befolyás megelőzése, továbbá a saját maga és a finanszírozói, valamint a fogyasztók érdekei közötti összeférhetetlenség megelőzésére irányuló eljárásokat alakított ki, valamint
  • bármely megfelelő eszköz segítségével – így különösen a honlapján – világos és közérthető megfogalmazásban nyilvánosságra hozza a szervezetnek az előző feltételeknek való megfelelését igazoló információkat, továbbá információkat a finanszírozási forrásairól a pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásról arról, hogy milyen a szervezeti, irányítási és tagsági struktúrája, valamint mi a létesítő okiratban meghatározott célja és mik a tevékenységei.

E szervezetek közé tartozhatnak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, azaz az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott azon egyesületek, amelyeknek az alapszabályukban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működnek, és természetes személy tagjaik száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége,

A feljogosított szervezetként történő kijelölésről, a határon átnyúló jegyzékbe vagy a belföldi jegyzékbe vagy mindkét jegyzékbe történő felvételre irányuló kérelemről a fogyasztóvédelemért felelős miniszter dönt. Az adott szervezet kérelme alapján eseti alapon feljogosított szervezetként kijelölhető a szervezet egy konkrét belföldi képviseleti kereset megindítására, amennyiben a szervezet megfelel a törvényben előírt, feljogosított szervezetként való kijelölésre vonatkozó feltételeknek.

A jegyzékbe történő felkerülés szabályait az (EU) 2020/1828 irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülés céljából lefolytatandó eljárásról, valamint a jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek finanszírozásának vizsgálatáról szóló 530/2022. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.
Hazánkban nemcsak a magyarországi székhelyű feljogosított szervezetek indíthatnak majd képviseleti keresetet, hanem a valamely másik tagállamban előzetesen kijelölt feljogosított szervezetek is indíthatnak határon átnyúló képviseleti keresetet a magyar bíróságok előtt. A Magyarországon előzetesen kijelölt feljogosított szervezetek ugyancsak indíthatnak határon átnyúló képviseleti keresetet más tagállamok bíróságai előtt.

Milyen intézkedések kezdeményezhetők a keresetben?

A feljogosított szervezetek a következő intézkedéseket kezdeményezhetik:

  • jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések (a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, kötelezés a jogsértő gyakorlat abbahagyására, a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől stb.);
  • jogsérelem orvoslására irányuló intézkedések (olyan intézkedések, amelyek arra kötelezik a vállalkozást, hogy a rendelkezésre álló jogkövetkezmények alkalmazásával orvosolja az érintett fogyasztók sérelmét, így különösen kártérítés fizetése, kijavítás, kicserélés, árleszállítás, a szerződés megszüntetése vagy a kifizetett vételár visszatérítése, sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása);
  • a bíróság érdemi döntésének megfelelő nyilvánosságáról a vállalkozás – saját költségére – közlemény közzétételével gondoskodjon.

Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a vállalkozás köteles az ítélet szerinti, érintett jogosulti körhöz tartozó fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását.

Milyen szabályok vonatkoznak a képviseleti keresetre?

A képviseleti keresetre irányadó sajátos szabályok közül csak néhányat emelünk ki. A feljogosított szervezet kizárólag akkor indíthat jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés iránti képviseleti keresetet, ha azt megelőzően az érintett vállalkozással egyeztetett a jogsértés vállalkozás általi megszüntetése céljából. Ha a vállalkozás az egyeztetésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított tizennégy napon belül nem szünteti meg a jogsértést, a feljogosított szervezet képviseleti keresetet indíthat a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés meghozatala céljából. Ha az egyeztetés nem jár eredménnyel és a feljogosított szervezet képviseleti keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell azt az egyeztetés megkísérléséről és annak kézbesítésről szóló iratot, amellyel igazolja, hogy az egyeztetést megkísérelte.

A feljogosított szervezetek anélkül indíthatnak jogsérelem orvoslására irányuló intézkedés meghozatala iránti képviseleti keresetet, hogy valamely bíróságnak vagy hatóságnak előzetesen külön eljárásban meg kellene állapítania a jogsértés tényét.

A feljogosított szervezet nem kötelezhető arra, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés iránti kereseti kérelem alátámasztása érdekében bizonyítsa a jogsértéssel érintett egyéni fogyasztók által elszenvedett tényleges hátrányt vagy kárt, illetve a vállalkozás által tanúsított magatartás felróhatóságát.
A képviseleti kereset benyújtására főszabály szerint a jogsértés bekövetkezésétől számított három évig van lehetőség. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülés a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg a vállalkozás, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a korábban megindult hatósági eljárás időtartama.

Már korábban is lehetőség volt hasonló perek indítására, azonban a meglévő lehetőség ellenére az elmúlt években csak kivételesen lehetett találkozni a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében történő közérdekű igényérvényesítéssel. Mindazonáltal nem feledhető, hogy az új uniós szabályozás és az átültetés eredményként létrejövő új magyar szabályozás célja a képviseleti keresetek megindításának vonzóbbá tétele. Nem tudható, a fogyasztóvédelem terén tevékenykedő szervezetek nem lépnek-e ebbe az irányba, illetve az sem látható előre, hogy az ilyen keresetek benyújtására jogosult hatóságok eddigi tartózkodó magatartása mikor és miként változik meg ezen a téren.

dr. Zavodnyik József (2023-01-24)