Hatósági szerződés fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban

Mi a hatósági szerződés?

A hatósági szerződés olyan közigazgatási szerződés, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó ügyekben köthető, azzal, hogy egy hatóság természetesen csak a hatáskörébe tartozó ügyben köthet hatósági szerződést. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés megkötése tehát külön jogszabályi felhatalmazás meglétét feltételezi. Erre példaként említhető a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény, amely kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank az általa lefolytatott fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel (pénzügyi szervezettel), aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel. A hatósági szerződés megkötését lehetővé tevő felhatalmazást tartalmaz a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény is. 
Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során jogsértést állapít meg, akkor az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával többféle jogkövetkezményt állapíthat meg, így egyebek között elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást, a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki, de a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását is, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést is köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy 

• felhagy a jogsértő magatartással, és 
• magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.

Miért lehet előnyös a hatósági szerződés?

A hatósági szerződés nem más, mint az ügyfél és a hatóság közötti, határozathozatalt kiváltó szerződés, emelte ki a Kúria az 1/2022. Közigazgatási-polgári jogegységi határozatban. A fogyasztóvédelmi hatóság a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében köthet hatósági szerződést a határozathozatal helyett az ügyféllel. Amint arra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény indokolása is utal, ez lehetőséget biztosít arra, hogy egyes ügyekben a közhatalmi kötelezés helyett a felek – a hatóság és az ügyfél – közösen találjanak olyan módot és kiegyensúlyozott feltételrendszert, amely mindkét fél érdekét kielégítő, biztonságos és megvalósítható (pl. hatékony és költségkímélő) módon garantálja a közcél érvényesítését. Ebben a viszonyban tehát nem a kötelezésen, hanem a felek kölcsönösen előnyös együttműködésén van a hangsúly, ami nagyobb esélyt ad a közérdek érvényesítésére, mint a hatóság közhatalmi fellépése.

Milyen jogszabályokat kell figyelembe venni?

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság által megkötött hatósági szerződésekre alkalmazni kell

• a fogyasztóvédelemről szóló törvény és a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet rendelkezéseit,
• az ezekben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait,
• mindezek hiányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződésekre vonatkozó általános szabályait.

A Kúria az 1/2022. Közigazgatási-polgári jogegységi határozatban megállapította, a szerződés mint polgári jogi eredetű jogintézmény a hatályos magyar jogban nem csak a klasszikus magánjog eszköze, más jogágak, így a közigazgatási jog is használja saját értelmezési rendszerében, a közjogi, közigazgatási és hatósági szerződés kategóriájának megjelenésével a közigazgatási jognak is részévé vált. Ehhez illeszkedik az a jogtechnikai megoldás, amely a hatósági szerződések háttérjogaként a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó általános szabályait határozta meg. Ezzel a szabályozási megoldással a jogalkotó azt biztosította, hogy mindenképpen legyen a hatósági szerződésekre vonatkozó valamilyen anyagi jogi szabályozás, ugyanakkor ezzel a hatósági szerződést nem tette magánjogivá. A hatósági szerződés megkötése nem változtat a felek közötti jogviszony jellegén, a hatósági szerződés mint közigazgatási szerződés a közjog hatálya alatt áll.

A Kúria más döntésében (BH2021. 277.) is felhívta a figyelmet arra, hogy a hatósági szerződés közigazgatási szerződés, megkötése nem változtat a felek közötti jogviszony jellegén, azt nem teszi magánjogi jogviszonnyá. A hatósági szerződés tehát nem sorolható a polgári jogi szerződések közé, mivel közjogi jogviszonyt hoz létre, a polgári jogi szabályok csak háttér-jogszabályozásként veendők figyelembe.

Miként jön létre a hatósági szerződés?

A hatósági szerződés megkötése feltételezi, hogy a felek, azaz a hatóság és az ügyfél (az a vállalkozás, akivel szemben fogyasztóvédelmi eljárás indult) közösen találják meg azt a megoldást, közösen határozzák meg a hatósági szerződés azon tartalmát, amely úgy a közérdek, mint az ügyfél számára előnyösebb a határozathozatalnál. 

A jelen írás hátterében álló ügyben a szerződés megkötéséig vezető út legfontosabb állomásai a következők voltak:

• az eljárás során a vállalkozás tette meg az első ajánlatot a hatósági szerződés megkötésére,
• a fogyasztóvédelmi hatóság a vállalások pontosítására vonatkozó javaslatokat fogalmazott meg,
• ezt követően személyes egyeztetés történt a felek között, megtárgyalták az ajánlatot és a javaslatokat,
• a felek megegyeztek a vállalkozás által vállalt kötelezettségeket illetően,
• a vállalkozás ennek megfelelően nyújtotta be a kiegészített ajánlatát, kérve, hogy a hatóság küldje meg ennek alapján a hatósági szerződés tervezetét.

Ki tehet ajánlatot a hatósági szerződés megkötésére?

A hatósági szerződés létrejöttének folyamata általában hasonlít a polgári szerződések létrejöttének menetéhez: az egyik fél ajánlatot tesz a szerződés megkötésére, amelyet a másik elfogad azzal, hogy a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A hatósági szerződés megkötésére akár a hatóság, akár az ügyfél ajánlatot tehet. A jelen írásban ismertetett ügyben (a nyilvánosan elérhető határozat szerint) az ügyfél, a vállalkozás volt az, amely megtette ajánlatát. Arra sem tér ki a jogi szabályozás, hogy mikor kel megtenni a hatósági szerződés megkötésére irányuló ajánlatot, az akár röviddel a hatósági eljárás megindulását követően, de az eljárás későbbi szakaszában is megtehető.

A másik fél köteles elfogadni a hatósági szerződés kapcsán tett ajánlatot?

A hatósági szerződések esetében nem áll fenn ajánlatelfogadási kötelezettség, tehát ha a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás alá vont vállalkozás ajánlatot tesz a hatósági szerződés megkötésére, azt a fogyasztóvédelmi hatóság nem köteles elfogadni. Ez fordítottan is érvényesül: ha a fogyasztóvédelmi hatóság jelzi, hogy kész hatósági szerződést kötni, azt a vállalkozás (amely például meg van győződve arról, hogy a hatóság által vizsgált magatartása teljesen jogszerű és azon nem kíván változtatni) nem köteles elfogadni – a hatósági szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, eltérően a hatóság határozatától, amelynek kiadásához nem szükséges az érintett vállalkozás hozzájárulása. A hatósági szerződés megkötése egy ajánlat megtételét követően tehát nem kötelező, a vállalkozás, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság mérlegelheti, hogy az adott esetben számára előnyös-e a szerződéskötés (a fogyasztóvédelmi hatóság részéről természetesen elsődlegesen a közérdeket szem előtt tartva).

Mit kell tartalmaznia a hatósági szerződésnek?

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírja, hogy a hatósági szerződés tartalmazza 

• a szerződő feleket, 
• a szerződés tárgyát,
• a felek által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogokat, 
• a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket,
• a szerződésszegés jogkövetkezményeit, 
• a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, 
• a szerződést lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt kikötéseket és adatokat, továbbá 
• a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást.

A törvény szerint továbbá, ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, az ügyfélnek a hatósági szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés törvényben megállapított azon jogkövetkezményének, hogy ha a szerződő ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság intézkedik a szerződésszegés szerződésben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, és ha szükséges, megindítja a végrehajtást. 
Az alávetési nyilatkozat megtétele tehát akkor merül fel, ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelyet a hatóság egy határozatban nem írhatna elő. Ilyen vállalás megtétele azért lehet érdeke az ügyfélnek, mert ez elősegítheti, hogy a hatóság az esetlegesen bírságot kiszabó határozatának meghozatala helyett a hatósági szerződés megkötését válassza, amellyel például azt érheti el, hogy az ügyfél közvetlenül a fogyasztók részére is teljesítsen valamilyen olyan szolgáltatást, amelyet határozattal nem lehetne előírni.
A már korábban is hivatkozott fogyasztóvédelmi ügyben az alávetési nyilatkozatot tett vállalkozás a jogszabályban foglaltakon túlmutató, a légiutasoknak egyébként nem járó olyan átalánykompenzáció biztosítását célzó kötelezettség teljesítését vállalta, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lett volna kötelezhető. Az alávetési nyilatkozattal a vállalkozás a saját szerződésszegése esetére e körben azt vállalta, vállalja, hogy a hatóság határozatban kötelezheti őt szerződésszegése esetében a vállalt többletkötelezettség teljesítésére. A hatósági szerződésnek nemcsak az ügyfél, hanem a hatóság kötelezettségeit is tartalmaznia kell. A többször említett ügyben a hatóság azt a kötelezettség vállalta, hogy tartózkodik attól, hogy a vállalkozással szemben a hatósági szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül, a szerződésben meghatározott légijáratok vonatkozásában az eljárás megindításáról szóló végzésében jelzettekkel azonos jogsértés miatt a fogyasztóvédelmi törvény szerinti bármely jogkövetkezményt alkalmazzon, eképp bírság kiszabásáról, illetve kötelezésről szóló határozatot hozzon.

Módosítható a hatósági szerződés?

Hatósági szerződés érvényesen szóban nem, csak írásban köthető.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján továbbá a hatósági szerződés akkor módosítható, ha 

• az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, illetve
• a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

Bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását. Ennek sikertelensége, azaz a módosítás meghiúsulása esetén bármelyik fél a közigazgatási bírósághoz fordulhat, amely azonban nem érinti a hatósági szerződés végrehajtását, illetve érvényesítését. Emellett a felek közös megegyezéssel is módosíthatják a szerződést.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállalkozói Értesítő-Kereskedelem áprilisi számában olvashatják)