A fogyasztók megtévesztésének újabb lehetőségei

Ahogyan arra külön írásunkban is rámutattunk, az akciós felhívás körében akkor lehet egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, ha az így meghirdetett akciós eladási árnál magasabb áron értékesítik a termékét, vagy nem a meghirdetett mértékű, vagy nem a meghirdetett időszakban valósul meg az akció. A tisztességtelen, fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok körébe tartozik az ugyancsak külön cikkben elemzett agresszív kereskedelmi gyakorlat is.
Most nézzünk továbi példákat arra, hogy mi minősülhet agresszív kereskedelmi gyakorlatnak a szálláshely-szolgáltatás és kereskedelem körében!

Szálláshely ajánlatok online felületeken

A Gazdasági Versenyhivatal 2019 áprilisában 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki a booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, mert a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben, egyebek között azzal, hogy agresszív, pszichés nyomással késztetett mihamarabbi foglalásra.
A Gazdasági Versenyhivatal azt minősítette agresszív kereskedelmi gyakorlatnak, hogy a honlapon és mobilalkalmazásban elérhető szálláshely-ajánlatokkal összefüggésben a szálláskeresési és -foglalási folyamat minden egyes lépésénél figyelemfelhívó (feltűnő színű, betűméretű vagy egyéb kiemeléssel megjelenített), sürgető tájékoztatások kerültek alkalmazásra (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”, „Nagyon keresett! Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” stb.), amelyek azt a látszatot keltették a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, és csak korlátozottan elérhető. Ez a gyakorlat a Gazdasági Versenyhivatal szerint pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát. A hasonló üzenetek tudat alatt is olyan érzelmeket, félelmet váltanak ki a fogyasztókból, hogy ha nem foglalják le mielőbb a szálláshelyet, lemaradhatnak róla, ez pedig torzítja a fogyasztó ügyleti döntését.

Melyek az automatikusan jogsértő agresszív kereskedelmi gyakorlatok?

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény a mellékletében nyolc olyan agresszív kereskedelmi gyakorlatot határoz meg, amelyek automatikusan jogsértőnek minősülnek. Az alábbiak áttekintjük ezeket, uniós és hazai példákat is ismertetve.

Az üzlethelyiségbe zárt fogyasztó
Agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést. Ez valósult meg például akkor, mikor egy üdülési jogokat értékesítő vállalkozás termékbemutatókat hirdetett hotelekben, majd a bemutató alatt félelmet keltő portások álltak a kijáratoknál, azt az érzést keltve, hogy a fogyasztó nem távozhat vásárlás nélkül.

Az elutasított, de el nem küldhető kereskedő
Tisztességtelen a fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését. Jogsértő tehát, ha például a fogyasztó beengedett az otthonába egy porszívókat forgalmazó vállalkozást, hogy az bemutassa a terméket, s a vállalkozás annak ellenére ragaszkodik a bemutató folytatásához, hogy a fogyasztó kijelentette, nem érdekli a termék. Ugyancsak tisztességtelen, ha egy házaló kereskedő meglátogat egy fogyasztót, hogy eladjon neki néhány tisztítóterméket, majd miután a fogyasztó közli, hogy nem érdeklik ezek a termékek, s kéri, hogy távozzon, a kereskedő elhatározza, hogy megváltoztatja a fogyasztó véleményét, és folytatja az eladási kísérletet a bejárati lépcsőn állva.

A fogyasztó sürgetése
Agresszív kereskedelmi gyakorlat telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve, amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. Az elmúlt években több alkalommal, a mobiltelefon-szolgáltatók által szervezett játékokkal összefüggésben került sor a fogyasztók jogsértő sürgetésének megállapítására.

A kárrendezési eljárás biztosító általi elhúzása, visszatartás a jogok gyakorlásától
Tisztességtelennek minősül biztosítási szerződésen alapuló követelést érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan iratok bemutatásának megkövetelése, amelyek a követelés megalapozottságának megítélése szempontjából észszerűen nem tekinthetők lényegesnek, vagy a fogyasztó vonatkozó írásbeli megkeresésére a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez visszatartsa a fogyasztót szerződéses jogainak gyakorlásától.

Gyermekkorúak vásárlásra felhívása
Tisztességtelen reklámban gyermekkorúak (azaz 14. életévüket be nem töltött gyermekek) közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut. 

Meg nem rendelt áruval kapcsolatos követelés
Agresszív kereskedelmi gyakorlat azonnali vagy halasztott fizetés követelése a vállalkozás által szállított vagy nyújtott áruért, illetve az áru visszaszolgáltatásának vagy megőrzésének követelése, ha azt a fogyasztó nem rendelte meg (nem kért értékesítés), kivéve, ha a szerződésnek megfelelő helyettesítő áruról van szó. Ez a kereskedelmi gyakorlat valósul meg például akkor, ha a vállalkozás levélben tájékoztatja a fogyasztókat egy új zsírtalanító mosogatórongyról, amelyet meghatározott áron árul. A levélhez mellékel egy mosogatórongyot kipróbálásra, s azt közli, hogy ha azt nem küldik vissza hét napon belül, akkor ki kell fizetni az árát.

A vállalkozás állítólagos veszélyeztetettsége
Tisztességtelennek minősül az a sajátos agresszív kereskedelmi gyakorlat, amikor a vállalkozás kifejezetten arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy ha nem vásárolja meg az adott árut, akkor veszélybe kerül a vállalkozás vagy alkalmazottja munkája, megélhetése. A vállalkozásnak ez a kereskedelmi gyakorlata is alkalmas arra, hogy sajátos pszichés nyomásgyakorlással jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát. 

Nyeremény ígéretével kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
Minden körülmények között további két kereskedelmi gyakorlat is tisztességtelennek minősül: olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben (I) valójában nincs ilyen nyeremény (illetve díj, jutalom vagy azzal egyenértékű egyéb előny), vagy (II) a nyeremény (illetve díj, jutalom vagy azzal egyenértékű egyéb előny) érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött. 
A jogszabály azt kívánja megakadályozni, hogy a csalárd piaci szereplők valamilyen ügylet lebonyolítására, pénzfizetésre vagy egyéb ellenszolgáltatásra csábítsák a fogyasztókat azzal a hamis illúzióval, hogy nyertek vagy nyerhetnek valamit. Azt is megakadályozza, hogy a vállalkozások díjat követeljenek a nyereményüket átvenni kívánó fogyasztóktól, mivel elvileg bármiféle ellenszolgáltatás fizetése aláássa a „nyeremény” szó alkalmazásának szavahihetőségét. Jogsértés került megállapításra, amikor a vállalkozás 25.000 Ft, illetve 125.000 Ft értékű nyereményként tüntette fel az adott utazási klub 1 éves, illetve 5 éves tagsági díjának megnyerését a fogyasztó számára, miközben egyetlen olyan személy sem volt, akinek nem ingyenesen biztosították a klubtagságot. Ugyancsak jogsértést állapított meg a Gazdasági Versenyhivatal, amikor az adott televíziós műsorban a műsorvezetők azt ígérték a nézőknek, hogy ha meghatározott alkalommal (egyszer, háromszor vagy ötször) tárcsázzák a játék emelt díjas telefonszámát, akkor automatikusan nyernek egy törökországi utazást/nyaralást/üdülést egy 5*-os szállodában félpanzióval, attól függetlenül, hogy adásba kerül-e a telefonáló. Csak később derült ki, hogy a „nyeremény” csak a szállodai tartózkodásra jogosított, az utazást azonban egyénileg kellene megszervezni. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nemcsak akkor valósít meg jogsértést a vállalkozás, ha a közölt nyeremény egyáltalán nem létezik, hanem akkor is, ha miközben a vállalkozás valamennyi közvetlenül érintett fogyasztó esetében a biztos nyeremény látszatát kelti, ténylegesen közülük játékonként csak egy juthat a nyereményhez.

Amint azt a fenti példák is mutatják, a fogyasztók döntéseit befolyásolni szándékozó vállalkozásoknak nemcsak arra kell ügyelniük, hogy (valótlan állításokkal vagy más módon) ne tévesszék meg a fogyasztókat, hanem arra is, hogy ne tanúsítsanak agresszív kereskedelmi gyakorlatot.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Kereskedelmi Vállalkozói Értesítő júliusi számában olvashatják)