Bejelentkezés

Foglalkoztatás 2023-ban: a legfontosabb tudnivalók

Számos foglalkoztatással kapcsolatos szabály változik 2023. január 1-étől. Módosul a foglalkoztató fogalma, a minimálbérrel együtt emelkedik a járulékfizetési alsó határ és továbbra is megmarad a bejelentés nélküli foglalkoztatók „feketelistája”.

Foglalkoztató fogalmának változása

2023. január 1-jétől, ha valakit a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál foglalkoztatnak, illetve más munkáltatóhoz vezényelnek, az eredeti munkáltató marad a foglalkoztatója, akkor is, ha a felek megállapodása szerint a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az a foglalkoztató fizeti, ahol a magánszemélyt ideiglenesen foglalkoztatják.
Ezért a feleknek, egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal összefüggő adókötelezettségét – bevallás, adatszolgáltatás, járulékfizetés – teljesíteni tudja.
Az ideiglenes foglalkoztató lesz a foglalkoztató akkor, ha a munkavállaló, illetve a vezényelt személy az ideiglenes tevékenységére biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít az eredeti jogviszonya mellett (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 4.10. pont).

Határozott idejű jogviszony kezdetének és végének bejelentése

Határozott idejű foglalkoztatásnál 2023. január 1-jétől a biztosítotti bejelentéssel egyidejűleg a ’T1041 jelű nyomtatványon közölni kell a jogviszony megszűnésének szerződés szerinti időpontját is.
A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni. Ha a jogviszony megszűnésének időpontja módosul vagy a szerződés határozatlan lesz, akkor ezt változásként kell a ’T1041 jelű nyomtatványon a NAV-hoz bejelenteni [Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. melléklet 3.8 pont].

Járulékfizetési alsó határ

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérének kötelező legkisebb havi összege 2023. január 1-jétől 232 000 forint. (A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet). 
Ennek megfelelően a járulékfizetési alsó határ 69 600 forint, vagyis 2023-ban legalább ezen összeg után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményei 

Sokan nem tudják, hogy ha nem jelentik be alkalmazottjukat, nemcsak mulasztási bírságra számíthatnak, hanem felkerülnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató és a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listájára is. Adataik a NAV honlapján 2 évig elérhetők, a listákról sem befizetéssel, de még méltányosságból sem lehet lekerülni.

Ha a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása miatt mulasztási bírság kerül kiszabásra és az erről szóló határozat véglegessé és végrehajthatóvá válik, akkor a hivatalnak nincs mérlegelési jogköre, a foglalkoztató adatait a honlapján 2 évig kötelezően közzé kell tennie [az adózás rendjéről szóló, 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 265. § (1)-(2) bekezdése]. A közzétételt az sem befolyásolja, ha a kiszabott mulasztási bírságot a szankcionált adózó határidőben megfizeti [Art. 265. § (3) bekezdése]. 

A kötelezően kiszabandó bírság és az esetleges, illetve kötelező üzletlezárás (Art. 245. §) mellett a közzétételnek is komoly visszatartó ereje lehet, hiszen jelentős erkölcsi és anyagi hátránnyal járhat az adózó üzleti kapcsolataiban és hatósági eljárásaiban egyaránt:

  • amíg az adózó a listákon szerepel, nem indulhat olyan költségvetési támogatási pályázaton, ahol meg kell felelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, így akár több millió forintos támogatástól is eleshet,
  • adózói minősítése megbízható, illetve általános státuszból kockázatosra változik a közzététel időszakában [Art.157. § (1) bekezdés c) pontja],
  • katás vagy kivás jogviszonya megszűnik [a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 5.§ (1) bekezdés c) pontja; a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bekezdés e) pontja].

A mulasztó foglalkoztató méltányossági kérelemmel sem kerülhet ki az adatbázisból, valamint a NAV rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózókról vezetett listájáról sem töröltetheti magát a kötelező nyilvánosságra hozatali idő előtt. 

Erre kizárólag – bizonyos feltételekkel – a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vezetett listánál van lehetőség [a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 22. § (1)-(2) bekezdése].

A listákról lekerülni tehát idő előtt nem lehet, a NAV-nak jogszabályi kötelessége a mérlegelés nélküli közzététel. Az említett hátrányos következményeket – a jelenlegi jogszabályi környezetben – kizárólag a szabályos foglalkoztatással lehet megelőzni.
  
(Nemzeti Adó- és Vámhivatal)

Jogkövető szerkesztőség (2023-01-12)