A foglalkoztatás bejelentésével összefüggő ellenőrzési tapasztalatok
Olvasási idő: 7 perc
Az adóhatóság ellenőrzési tervében évek óta elsődleges feladat az adóelkerüléssel kivont összegek biztosítása, ezen belül az adóhatósági ellenőrzések egyik legösszetettebb témája a foglalkoztatással összefüggő jogviszonyok vizsgálata és a biztosítási kötelezettséghez kapcsolódó adó- és járulékszabály betartásának ellenőrzése.
Nehéz eligazodni a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, állandóan változó jogszabályok között. A társadalombiztosítási jogviszony speciális tekintettel arra, hogy önmagában nem létezik, mindig egy munkavégzésre irányuló alapjogviszonyhoz kapcsolódik és néhány kivételtől eltekintve az alapjogviszonnyal egyidejűleg jön létre.
Az alapjogviszony létrejötte alapozza meg tehát a biztosítási jogviszonyt és a járulékfizetési kötelezettséget, valamint a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot.
A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.
A társadalombiztosítási kötelezettségek ellenőrzésének jelentősége a járulékbevételek biztosítás mellett a foglalkoztatottak érdekét is szolgálja azzal, hogy a biztosítási jogviszonyokat felülvizsgálják, szükség szerint megállapítják vagy törlik.
Az ellenőrzések fő tartalmát a bejelentési kötelezettség teljesítése, valamint a társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése képezi.
Az adóellenőrzés egy ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező vizsgálattípus. A járulék adónemekre irányuló ellenőrzést megelőzően a bevallások, bejelentések és adatszolgáltatások összefüggéseinek vizsgálatát végzik.
Tekintettel arra, hogy a járulékkal kapcsolatos bevallásokban szereplő egyes adónemekhez kapcsolódó kötelezettségek egymással összefüggésben állnak, ezért az adóellenőrzések a vizsgált időszakra vonatkozóan benyújtott, azon szereplő valamennyi adónemre kiterjednek.
Legfontosabb tapasztalatok, leggyakoribb esetek
Általános tapasztalat és gyakori eset a foglalkoztatás bejelentésének és megszűnésének elmulasztása, a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, a láncfoglalkoztatás, konzorcium, illetve a fiktív munkaerő kölcsönzés.
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében tipikus jogsértés a foglalkoztatási korlátok túllépése, illetve a foglalkoztatási forma jogszerűtlen alkalmazása.
A ’1041 jelű bejelentőlappal kapcsolatban jellemző probléma a rossz jogviszonykód, a foglalkoztató a jogviszonyok rendezését korábban hibásan nyújtotta be, valamint a heti óraszám változásának hibás jelentése miatt ugyanazon munkavállalónak az adott foglalkoztatónál több nyitott jogviszonya keletkezik.
Gyakran előfordul az is, hogy az adott foglalkoztatottnak több, különböző jogviszonykóddal bejelentett, nyitott jogviszonya van ugyanannál a foglalkoztatónál és a jogviszony megszűnésekor a jogviszony lezárása elmarad.
A ’08 jelű járulékbevallás hiánya túlnyomó részben a többes jogviszonyban álló társas vállalkozókkal kapcsolatban jelentkezik, akikre vonatkozóan a bevallást nem vagy nem megfelelően teljesítik. Fontos, hogy a biztosításra vonatkozó adatokról a járulékalapot képező kifizetés hiányában is bevallást kell benyújtani.
Jellemző adókülönbözet-megállapítást eredményező hiányosság a jogszabályokban rögzített különböző adókedvezmények helytelen igénybevétele.
Rehabilitációs hozzájárulás adónemben az ellenőrzés során a megállapítások leggyakoribb oka, hogy az adózók nem vagy nem megfelelő dokumentumokkal rendelkeznek a megváltozott munkaképességű dolgozókra tekintettel érvényesíthető kedvezmények igazolására.
További probléma az átlagos statisztikai létszám számításának hibája.
Az egyéb adókedvezmények jogosulatlan igénybevételének oka döntően a jogosultság igazolásának hiánya.
A másik mulasztást megállapító ok, hogy az adókedvezmények egy része csak meghatározott időszakon keresztül illeti meg a munkáltatókat, azonban a jogosultság érvényességének végét gyakran nem észlelik, rutinból a kedvezményezett időszakot meghaladóan is élnek az adókedvezményekkel.
Az önfoglalkoztatók, azaz egyéni vállalkozók vizsgálatainál általános tapasztalat, hogy adóoptimalizálási eszközként kezelik a vállalkozói kivétet, amely önmagában nem jogellenes. Ha azonban a személyijövedelemadó-bevallásnál döntenek arról, hogy mennyi legyen az előző évi vállalkozói kivét és ez nincs összhangban a korábban benyújtott járulékbevallásaikban (’58) szerepeltetett adatokkal, akkor eltérés esetén, a két bevallás adatainak összefuttatása után szintén valószínűsíthető az adókülönbözet megállapítása.
Leginkább ellenőrzött területek
Összegezve a fentieket, a NAV ellenőrzési tevékenysége során a foglalkoztatással kapcsolatosan a rendelkezésre álló adatok folyamatos elemzésével gyorsan tud cselekedni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a járulékkal kapcsolatos bevallásokban szereplő egyes adónemekhez kapcsolódó kötelezettségek egymással összefüggésben állnak.
Az idei évben az adóhatóság a visszaéléseket különösen az építőipari és vagyonvédelmi szektorban, továbbá a takarítással, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál ellenőrzi, a feketefoglalkoztatás felszámolása érdekében.
Kiemelt ellenőrzési feladat továbbá a biztosítotti bejelentés és járulékbevallás közötti eltérések tisztázása is.
