ESG-törvény: a vállalatok fenntarthatóságának mércéje

Mit is jelent az ESG?

Az ESG az Environmental (környezet), Social (társadalom) és Governance (irányítás) szavak rövidítése, amelyek a három pillérét jelentik, céljuk egyszóval a fenntarthatóság.
A környezetvédelmi pillérnél a vállalatoknak a környezetre gyakorolt káros hatásaikról kell beszámolniuk, ide tartoznak a különböző károsanyag-kibocsátások (például az üvegházhatású gáz kibocsátás vagy a levegő, víz és talajszennyezés). Ezen pilléren belül a gyártóknak a környezetre gyakorolt pozitív hatásokról is be kell számolniuk, amelyek a későbbiekben versenyelőnyt is jelenthetnek a piaci szereplőkkel szemben.
A társadalmi pilléren belül a vállalatok beszámolnak a munkavállalóik fejlődési lehetőségeiről, termékeik biztonságosságáról, illetve nemcsak a sajátjuk, hanem az ellátási láncuk személyi ügyeiről, munkahelybiztonságról, az esetleges etikátlan beszállítói magatartásokról is.
Az irányítási pillérben a társaságoknak a társasági jogi kérdésekről kell beszámolniuk, így például a részvényesek jogairól, az igazgatótanács diverzitásáról, a vezetőség kompenzációjáról, illetve, hogy ezek mennyire vannak összhangban a fentebb említett fenntarthatósági célokkal, továbbá itt kell beszámolniuk a versenyellenes magatartásukról és a korrupcióellenes intézkedéseikről.

A 2023. évi CVIII. törvény indokolása

Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (Environmental, Social, Governance) szempontrendszert, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás tekintetében objektíven vizsgálható legyen. Ebben a rendszerben a környezeti változó az adott vállalatnak többek között a légszennyezésre, az energiafogyasztásra, a hulladékkezelésre, valamint a biodiverzitásra ható tényezőit tartalmazza, míg a társadalmi pillér az entitás kapcsolatait sűríti magába a vállalat érintettjeivel és a társadalom egészével. Többek között ide tartozik a munkavédelmi és egészségügyi előírások szabályozása, valamint azok betartása és betartatása is, végül pedig az irányítási elem betekintést enged a szervezet működésébe, ideértve a tevékenységek széles körét, mint a vezető testületek összetételét, a szervezeti kultúrát, az információmegosztási csatornákat, a belső ellenőrzéseket és díjazást is.

2022. december 14-én került kihirdetésre az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A koherens vállalati fenntarthatósági beszámolási (jelentéstételi) követelmények biztosítása érdekében az irányelv célja a Taxonómia rendelet szerinti beszámolási követelmények és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelmények közötti összhang biztosítása. Az irányelv értelmében valamennyi nagyvállalatnak, valamint valamennyi, a szabályozott piacon (tőzsdén) jegyzett kis- és középvállalkozásnak jelentést kell készítenie olyan fenntarthatósági kérdésekről, mint a környezeti, a társadalmi kérdések, az emberi jogok és az irányítási tényezők. Az irányelv a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be, a kötelezettségeket először a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni.

Az irányelv első alkalommal vezet be általános európai uniós szintű könyvvizsgálói (bizonyossági) követelményt a fenntarthatósági jelentéstételi információkra vonatkozóan, az irányelv ugyanis előírja, hogy a hatálya alá tartozó vállalatok által elkészítendő fenntarthatósági jelentésről az éves beszámolóhoz hasonlóan a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a jog szerinti könyvvizsgálótól eltérő másik könyvvizsgáló alakítson ki és adjon véleményt. Az irányelv a fenntarthatósági jelentés ellenőrzése érdekében az éves beszámoló könyvvizsgálatához igazított, valamint azon túlmutató követelményeket is előír a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek számára.
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a magyar gazdaság fejlődését, az értékteremtő munka becsületét, a teremtett és épített környezet védelmét, az alapvető jogok és az emberi méltóság sérthetetlenségét, továbbá az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak történő megfelelést, az Alaptörvény szellemiségében a következő törvényt alkotja.

A magyar ESG törvény célja

A magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy a vállalatok azonosítsák és kezeljék működésük fenntarthatósági kockázatait és erről az elvárt módon beszámolót készítsenek. Ez a transzparencia segíti a velük kapcsolatba lépő szervezeteket, különösen a pénz- és tőkepiaci szereplőket, mindemellett ösztönzi a fenntartható finanszírozást és az egységes vállalati felelősségvállalást környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe véve.
Az ESG törvény biztosítja az összhangot az Európai Unió szintű szabályozásokkal. Az Európai Uniós CSRD rendeletet fogja (további végrehajtási rendeleteken keresztül) átültetni a magyar szabályozási környezetbe, a CSRD elvárásokon keresztül pedig az Európai Unió taxonómia elvárásait is lefedi. A vállalatok számára tehát fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket és ez alapján ESG beszámolók készítését írja elő.

Mely vállalkozásokat érinti a törvény?

A törvény hatálya az európai uniós CSRD rendeletben meghatározott fokozatos kiterjesztés elveit átvéve, a következő magyarországi székhelyű vállalatokra terjed ki:

• 2024. üzleti évre vonatkozóan már alkalmazzák azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 1. a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, 2. az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, 3. az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
• 2025. üzleti évre vonatkozóan alkalmazzák azok a nagyvállalkozások, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 1. a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, 2. az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, 3. az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;
• 2026. üzleti évre vonatkozóan alkalmazzák a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások.

Az első ESG beszámolókat az idei üzleti évre vonatkozóan, 2025. elején kell közzétenniük az érintett, főként tőzsdei nagyvállatoknak.

Központi felügyelet és kontroll

A törvény betartását és megfelelő alkalmazását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli. A hatóság fenntarthatósági kérdések tekintetében ellenőrzi a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát, szükség esetén pedig közigazgatási bírságot is kiszab 2026-tól kezdődően.
A hatóság nyilvántartást vezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, az ESG tanúsítókról, az ESG tanácsadókról, a Magyarországon ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról, az ESG minősítőkről, valamint azokról az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amelyek állami szervekkel vagy állami vállalatokkal is üzleti kapcsolatban állnak. Szintén ez a hatóság akkreditálja a Magyarországon bejegyzett ESG tanácsadókat, az ESG tanúsítványok kiadását, a Magyarországon ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat.

A vállalatok kötelezettségei

A vállalatoknak fenntarthatósági szempontú kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk és rendszeres kockázatelemzést kell végezniük. Ezt a tevékenységet nemcsak saját működésükre, hanem a teljes értékláncukra, köztük a beszállítóikra is ki kell terjeszteni. ESG stratégiát kell kialakítaniuk, ahol a számukra lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti területeket azonosítják, amelyekre ESG adatgyűjtési és mérési rendszert alakítanak ki.
Az ESG teljesítmény mérése mellett annak javítása érdekében megelőzési és korrekciós intézkedéseket kell meghatározniuk és végrehajtaniuk. Az előző feladatok eredményeinek bemutatására pedig teljesíteniük kell az ESG adatszolgáltatási kötelezettségüket.
A vállalkozásoknak évente ESG beszámolót kell készíteniük, ezt kötelesek ESG tanúsítóval auditáltatni, majd az üzleti év végét követő hat hónapon belül közzétenni a honlapjukon.
Az első hullámban érintett, főként tőzsdei nagyvállalatoknak már év elejétől alkalmazniuk kell a törvényben meghatározottakat. Amennyiben még nem kezdték meg az ehhez szükséges feladatok végrehajtását, köztük a fenntarthatósági kockázatok értékelését, valamint az idei évre vonatkozó, jövő év elején elkészítendő ESG beszámolóhoz az adatok gyűjtését, ezt minél előbb el kell végezniük.

Az ESG törvény módosítása

A 2024. január 1-jén hatályba lépett „ESG-törvény” Országgyűlés által pontosított változata 2024. július 1-jétől lép érvénybe.

A PwC hírlevele alapján a módosult ESG-törvény az alábbi változásokat tartalmazza:

• kitér az úgynevezett „ESG-kérdőívre”, amely minden olyan lényegi elemet fog tartalmazni, amelyekkel kapcsolatban ESG-szempontú adatgyűjtés- és -kezelés kötelezővé válik,
• meghatározza, hogy nemcsak maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott,
• lehetővé teszi a konszolidációs mentességet,
• a törvénymódosítás tartalmazza az eljárási bírság összegét, amelyet esetleges eljárási hiba esetén szab ki a hatóság. A tétel eredetileg 500.000 és 1.000.000 Ft között kiszabható összeget jelentett, a módosítást követően az alsó határ azonban már nincs meghatározva, csak a (továbbra is) 1.000.000 Ft-os maximális összeg.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Logisztikai KKV Tanácsadó júliusi számában olvashatják)