Ez a tartalom 173 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A tizennyolcadik életévüket be nem töltött munkavállalókat fiatal munkavállalóknak tekintik a rendelkezések, így az ő esetükben a fiatal személyek munkahelyi védelmére vonatkozó 94/33/EK irányelvvel összhangban eltérő szabályokat kell alkalmazni. Az uniós rendelkezések alapján különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkába állás alsó korhatára ne legyen alacsonyabb a nemzeti jog által a tankötelezettségre meghatározott felső korhatárnál, illetve semmiképpen se legyen alacsonyabb, mint 15 év. Kiemelten hangsúlyos a serdülők munkavégzéséhez kapcsolódó szigorú szabályok, védelmi szintek megtartása, a fiatalok életkorának megfelelő munkakörülmények megteremtése.
A minimum korhatár alól kivételt jelent a gyermekek kulturális, művészi, sport- és reklámtevékenységben való szereplése, ebbe az esetben a gyámhatósághoz legalább 15 nappal korábban a tervezett foglalkoztatás kezdete előtt bejelentést kell tenni, így a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló, vagyis a 18 év alatti jognyilatkozatának érvényességéhez, ami a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony, például megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatására a 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről – fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Fiatal munkavállaló számára
Adózási szabályok tekintetében nincs különbség azon a téren, hogy a diák munkavállaló kiskorúnak vagy már nagykorúnak minősül, itt más tényezőket kell figyelembe venni.
Az viszont alapvető fontosságú, hogy a munkavégzés bármely formájához szükséges adóazonosító jel, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy meg kell igényelni.
Mielőtt tovább haladnánk a kapcsolódó adózási kérdéseken, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj. törvény) 22. § (1) bekezdés i) pontja értelmében bizonyos esetekben járulékfizetés nélkül is egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki a következő feltételek valamelyikének megfelel:
Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy ne állna fenn a járulék megfizetésének kötelezettsége. Viszont azon foglalkoztatási formák esetében, melyek nem eredményeznek biztosítottságot – például az egyszerűsített foglalkoztatás –, nem szükséges egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A tanulói vagy hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig, azaz a tanulmányok befejezése után a tanév lejártát követő október 31-ig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Ez vonatkozik a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartamára is.
A diákok munkavállalása a diákszövetkezeteken túl történhet:
A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. törvény szabályai szerint nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az így végzett munkájáért kapott keresete után járulékot sem kell fizetnie. Ebből következik, hogy a diákoknak több esetben megéri az iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállalni. Amennyiben nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kapnak, úgy igénybe vehetik a 25 év alattiak adókedvezményét, így jogosultsági hónaponként az idén 433.700 Ft összegig nem kell 15% személyi jövedelemadót sem fizetni. Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.
Munkaszerződés alapján munkaviszonyban is lehetőség van diákok foglalkoztatására, adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállaló esetében. Mivel nem önálló tevékenységből származó jövedelem, így ezzel szemben költséget nem lehet elszámolni, amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel a munkavállaló, úgy a korábban már említett 25 év alatti fiatalok kedvezménye igénybe vehető 433.700 Ft összegig.
A járulékalapot képző jövedelem után ugyanúgy meg kell fizetni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. Ezt a kifizető állapítja meg, vallja be és vonja le a munkabérből. Mindezek által a munkavállaló a természetbeni egészségügyi ellátásokon túl jogosultságot szerez valamennyi pénzbeli ellátásra is, így például a táppénzre, és munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.
Foglalkoztatható diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is, így például megbízási szerződés alapján, az így kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és ebben az esetben a megszokottak szerint választható a tételes vagy a 10%-os, bizonylat nélküli költségelszámolás. Amennyiben a diák nem nyilatkozik a költségelszámolás kapcsán, úgy a kifizetőnek a 10%-os költséghányad alkalmazásával kell megállapítania a jövedelemből az adóelőleget.
Ebben az esetben is igénybe vehető a 25 év alatti fiatalok adókedvezménye, amennyiben a munkavállaló megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek.
A munkaviszonytól eltérően ebben az esetben a biztosítottság nem automatikus. A foglalkoztatott diák abban az esetben válik biztosítottá, ha havi díjazása eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét, azaz a napi 2.000 Ft-ot.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, abban az esetben 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, amit a kifizető von le és vall be, majd mindezekről a foglalkoztatott részére igazolást állít ki.
Diákokat is van lehetőség egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára, figyelve a megszokott maximális mértékekre.
Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló