Diákmunka: miért jár szolgálati idő?

Molnárné Dr. Balogh Márta Dátum Legutoljára frissítve: 2026.05.24

Olvasási idő: 5 perc


A diákok – különösen a felsőfokú tanulmányok idején, de akár a tanév közben is – dolgozhatnak tanulmányaik mellett. Azonban az igazi diákmunkaszezon mégiscsak a nyári szünidő.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás: biztosítási idő, szolgálati idő

A nyári szünetben már a tizenötödik életévét betöltött iskolai tanuló is dolgozhat munkaviszonyban, munkaszerződés megkötésével. A munkaszerződést általában határozott időre kötik meg a felek, az időtartam rövidségére tekintettel leginkább próbaidő kikötése nélkül, igen gyakran részmunkaidővel.

Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra a felnőttekre vonatkozó munkajogi szabályoktól eltérő, azoktól kedvezőbb rendelkezések is alkalmazandóak, többek között több pihenőidőt biztosítva számukra. [Lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 114. §.]

A munkaviszonyban végzett tevékenység

  • biztosítási kötelezettséggel jár,
  • a munkaviszonyban álló diák munkavállaló biztosított lesz,
  • biztosítási időt és szolgálati időt szerez erre az időtartamra, illetve
  • társadalombiztosítási ellátáshoz figyelembe veendő keresetet.

Amennyiben részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, és a munkabér összege nem éri el a minimálbér összegét, a nyugellátásnál az arányos szolgálati idő számításának szabályai is alkalmazandóak.

Megbízási szerződés alapján végzett tevékenység: nem mindig biztosítási és szolgálati idő

A tevékenység feltételei alapján sor kerülhet megbízási szerződéssel történő munkavégzésre is. A szerződés típusának (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) megválasztása a felnőttek esetében alkalmazandó szempontokkal azonos kritériumokkal történik.

A hagyományos megbízási szerződés társadalombiztosítási oldalról nézve, a megbízási szerződéssel végzett tevékenység munkavégzésre irányuló, egyéb jogviszonynak minősül, és nem minden esetben keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Így természetesen szolgálati időt sem. A megbízásos jogviszony ugyanis csak akkor lesz biztosítási jogviszony, így biztosítási idő és szolgálati idő is, ha a megbízási díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. Ez az összeg 2026-ban a 322 800 forintos minimálbérre tekintettel havi 96 840 forint, napi 3228 forint. Az összeghatár alatti díjazású megbízási szerződéseket szokás „kis összegű megbízási szerződésnek” is nevezni.

Tartós megbízási jogviszonyban végzett tevékenység: biztosítási jogviszony

Új foglalkoztatási formaként 2026. január 1-jétől megjelent a tartós megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás, ahol nincs összeghatár a biztosítási kötelezettség keletkezésére nézve, az bármilyen kis összegű díjazás esetén bekövetkezik. Ez a foglalkoztatási forma, amelynél kizárólag a munkáltató dönt arról, hogy a megbízást tartós megbízásként adja, nincs ehhez meghatározott időkorlát, a rövid nyári diákmunkáknál feltehetőleg nem fog tömegesen előfordulni.

Iskolaszövetkezet keretében végzett tevékenység: nem szolgálati idő

A diákok körében nagyon népszerű kereseti forma az iskolaszövetkezet keretében, szövetkezeti tagként végzett munka, amelynél a szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében dolgozhat a megrendelő részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál. A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás, továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) meghatározott rendelkezéseit, de különösen a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait is. (Például: a hosszabb munkaközi szünetet, a hosszabb napi pihenőidőt, a túlóra és az éjszakai munka tilalmát).

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Társadalombiztosítási helyzet: nem jogosultsági idő

Fontos tudni, hogy nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem. [Lásd: 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont.]

Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosításijárulék-fizetés (18,5 százalék), és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem. 

Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidei diákmunkával, nem lesz biztosítási idő az egészségbiztosítás ellátásaihoz, és szolgálati idő a nyugellátáshoz. Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján lesz jogosult az iskolaszövetkezet tagja.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Felmondási idő hosszabbítása

Mi történik, ha a munkáltató felmondott és a munkavállaló a következő naptól keresőképtelen? Mikor indul ebben az esetben a felmondási idő? Munkavállalói felmondás esetén, ha a dolgozó a felmondási idő alatt keresőképtelen lesz, hosszabbítja a felmondási időt?

Úti baleset kódjának módosítása

Munkavállalónkat munkából hazafelé egy autó elütötte a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Az orvos 3-as kódú (úti baleset) táppénzes igazolást állított ki.  Ebben az esetben kérhetjük, az igazolás javítását 1-es (üzemi baleset) kódra?

Rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonya

Egy munkavállaló rokkantsági ellátásra jogosult, egészségi állapot mértéke 20%. Havonta 206 485 forint ellátásban részesül. A munkáltató megszüntetheti-e a munkaviszonyát, és a megszűnéskor a nyugdíjnak minősülő személyre vonatkozó szabályok szerint járhat-e el?

Kapcsolódó cikkek


Magánszemély foglalkoztató

Ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít egy munkavállalóval, akkor a munkavállaló biztosítottá, a munkaadó pedig foglalkoztatóvá válik. A magánszemélynek ilyenkor eleget kell tennie a foglalkoztatót terhelő valamennyi társadalombiztosítási kötelezettségnek: a bejelentéstől a járulék megállapításán és levonásán keresztül egészen a bevallásig és befizetésig.