Cégtulajdonos foglalkoztatása más cégben

A gazdasági társaságban a személyes közreműködés ellátható munkaviszonyban, megbízásban vagy tagsági jogviszonyban, amely utóbbi társas vállalkozói jogviszonyt keletkeztet. Ha a tag rendelkezik legalább heti 36 órát elérő, foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, akkor a fenti személyes közreműködésre az alábbiak szerint kerülhet sor:

1.
Ha a nem saját jogú nyugdíjas tag tagsági jogviszonyban személyesen működik közre a társaságban, akkor ez a személyes közreműködés társas vállalkozói jogviszonyt hoz létre, amit biztosítási jogviszonyra tekintettel be kell jelenteni a 24T1041-es nyomtatványon. A társas vállalkozói jogviszonyban – amíg fennáll legalább heti 36 órát elérő, foglalkoztatással járó munkaviszony – csak a tényleges jövedelem alapján kell fizetni a közterheket. Ha díjazás nélkül látja el a tevékenységet – amíg fennáll legalább heti 36 órát elérő, foglalkoztatással járó munkaviszony –, nem kell fizetni közterheket.

2.
Ha a nem saját jogú nyugdíjas tag munkaviszonyban látja el személyes tevékenységét a gazdasági társaságban, akkor a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosítási jogviszony jön létre, amelyet még a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni a 24T1041-es nyomtatványon.  Munkaviszonyban ingyenesen nem lehet ellátni a tevékenységet. Munkaviszonyban teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor kötelező munkabérként legalább a minimálbért, szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimumot. A munkabérből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelyből adott esetben a munkáltató kedvezményt érvényesíthet. Ha a feladat részmunkaidőben ellátható, akkor a minimálisan fizetendő bér arányosítható a részmunkaidőhöz. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tbj. alapján alkalmazni kell a munkaviszonyban az ún. minimális alap szerinti tb közteherfizetést.

Minimális alap: A társadalombiztosítási járulék minimális alap - néhány kivételes esettől eltekintve - havonta legalább a minimálbér (azaz havi bruttó 266 800 forint) 30 százaléka, és szintén legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Azaz, havonta legalább bruttó 80 040 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább bruttó 80 040 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Ha a részmunkaidőben a bér a járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetés. Ugyanakkor, ha a munkavállaló társadalombiztosítási ellátást kap - pl: keresőképtelen lesz és erre tekintettel táppénz kerül megállapításra, vagy gyermekvállalás kapcsán csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra lesz jogosult -, akkor úgy kell tekinteni az ellátás kiszámítása során a fenti járulékfizetést, mintha a minimális alapig a járulékot teljes egészében a munkavállaló fizette volna meg.

Munkaviszonyban továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy pl: többletmunka, vagy hétvégi munkavégzés esetén pótlékokat is kell fizetni.

3.
Ha a nem saját jogú nyugdíjas tag megbízásban látja a személyes tevékenységét a gazdasági társaságban, akkor a megbízottként akkor lesz a Tbj. alapján biztosított, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A megbízásban ellátott személyes közreműködésnél a közterhek (azaz a személyi jövedelemadó előleg-, a társadalombiztosítási járulék-, és a szociális hozzájárulási adó alapja) költséggel csökkentett összeg lesz. Ez a költség lehet 10 százalék mértékű vagy számlákkal igazolva - a személyi jövedelemadó szabályai szerint - tételes költség, amely maximum a megbízási díj 50 százalékáig kerülhet levonásra.

Ha a fentiek alapján létrejön a biztosítási jogviszony, akkor azt be kell jelenteni az adóhivatalnak a 24T1041-es nyomtatványon, és a megbízási díjból levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A társaság a megbízási díj után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

Ha a megbízási szerződés alapján a járulékalapot képező megbízási díj nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre, így ekkor nincs bejelentési kötelezettség T1041-es nyomtatványon. Ez esetben a társadalombiztosítási járulékot nem kell megfizetni, azonban - az ingyenes megbízást kivéve – a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget kell fizetni, továbbá a társaságot 13 százalék szociális hozzájárulási adófizetés terheli. Ingyenes megbízás esetén a fenti közterheket nem kell megfizetni.