Az alkalmi munka és egyszerűsített foglalkoztatás új szabályai 2026-tól

Az egyszerűsített foglalkoztatás szigorított szabályozása szerint a munkavállaló által egy évben ilyen formában ledolgozható munkanapok száma legfeljebb százhúsz nap lehet, de ez a megoldás a mezőgazdasági idénymunkánál aránytalan nehézséget okoz. Ezért szükségessé vált az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) felülvizsgálata annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szektor működőképessége az irányadó jogszabályi környezetben akadálymentes maradhasson. A módosítás alapján lehetőség van mezőgazdasági idénymunka esetén az évi százhúsz napon túl még kilencven napig foglalkoztatni a munkavállalót, magasabb közteher fizetése mellett. A módosítás érinti az alkalmi munka szabályozását is, azzal, hogy az azonos felek közti foglalkoztatás esetében kikerül a törvényből a kilencven napos éves megkötés.

Szigorított szabályok

Ha egy munkáltatónak alkalomszerűen több munkaerőre van szüksége, akkor az átmeneti létszámnövelésre megoldást jelenthet az egyszerűsített foglalkoztatás.
Ezt a foglalkoztatási formát kizárólag:

• mezőgazdasági idénymunkára,
• turisztikai idénymunkára,
• alkalmi munkára vagy
• filmipari statiszta alkalmi munkavégzésére

lehet alkalmazni.

Létszámkorlát

Az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásának létszámkorlátja a munkáltató átlagos statisztikai létszáma szerint a következő:

• ha az Mt. hatálya alá tartozó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor 1 fő,
• 1-5 fő munkavállaló foglalkoztatásakor 2 fő,
• 6-20 fő munkavállaló foglalkoztatásakor 4 fő,
• 20-nál több munkavállaló foglalkoztatásakor a munkavállalói létszám 20 százaléka.

    
Az átlagos statisztikai létszám számításánál a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi létszámát kell alapul vennie. Ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszáma a mérvadó.
A munkáltató a napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. A fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Időbeli korlát

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló között -jelenleg-

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
• egy naptári hónapban összesen legfeljebb 15 naptári napig,
• egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig (ez 2026-től megszűnik)

létesíthető határozott időre szóló munkaviszony.

Mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkánál azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.  (2026-tól az azonos felek közötti korlát esik ki).

2025. július 1-jétől, ha a munkavállaló

• idénymunkára,
• alkalmi munkára, vagy
• idénymunkára és alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt,

akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. 2025-ben a 120 napot 2025. július 1-jétől kell számolni. 

2026. január 01-től hatályos szabályok szerint a mezőgazdasági idénymunka esetén a tárgyévre – munkavállalónként – irányadó 120 nap további 90 nappal meghosszabbítható, azzal, hogy a további 90 napra vonatkozóan magasabb a közteher mértéke, mint az irányadó 120 napra megállapított mérték.  A magasabb közteher az minimálbér 1,125 % /nap. A mezőgazdasági ágazatban azért szükséges az Efo. tv. szerinti idénymunkában teljesíthető napok számának növelése, mert a tavaszi-nyári időszak idényjellegű munkái után az őszi betakarítás vagy egyéb, ehhez az időszakhoz kötődő mezőgazdasági munka már nem lenne megoldható mezőgazdasági idénymunkás foglalkoztatásával.

A munkavállaló alkalmi munka esetén is 120 napot teljesíthet a tárgyévben azzal, hogy a módosítás alapján kikerül az Efo. tv-ből az azonos felek közti éves 90 napos megkötés. Ezzel az egyszerűsített foglalkoztatásban – alapesetben – egy tárgyévben minden formában összesen 120 nap munkavállalási lehetőség jut egy munkavállalónak, amit akár egy munkáltatónál is teljesíthet alkalmi munka esetén is.
A magasabb összegű közteher a további 90 nap kezdő napja szerinti tárgyhónap első napján érvényes minimálbér törvényben meghatározott százaléka. A nyugellátás számításának alapja az előzőekhez igazodik.

Bejelentési kötelezettség

Az egyszerűsített foglalkoztatást be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a munkavégzés megkezdése előtt:

• az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA)az EFO bejelentése menüpontban,
• az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) a ’T1042Ejelű adatlapon,
• a 185-ös országos telefonos ügyfélszolgálaton, vagy
• az Egyszerűsített Foglalkoztatás, illetve EFO PRO mobilalkalmazás használatával.

Az egyszerűsített foglalkoztatást papíralapon, postán vagy személyesen nem lehet bejelenteni.

Milyen adatokat kell bejelenteni?

• A munkavállaló neve,
• a munkáltató adószáma,
• a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
• az egyszerűsített foglalkoztatás jellege,
• a munkaviszony napjainak száma,
• azt a körülményt, ha a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta.

A bejelentést 2 órán belül vissza lehet vonni és módosítani is lehet, ha például a foglalkoztatás jellege változik, vagy a munkavégzés meghiúsul. Ha a bejelentést a foglalkoztatás előtti napon tették meg, vagy a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, akkor a bejelentés esetleges visszavonására vagy módosítására a módosítás bejelentés napján délelőtt 9 óráig van lehetőség. Ezután a munkáltatónak a közterhet meg kell fizetnie.
Ha az egyszerűsített foglalkoztatást nem jelentik be határidőben, a munkavégzésre nem lehet az Efo tv. szabályait alkalmazni. Ilyenkor az általános szabályok szerint kell a közteherfizetési kötelezettséget teljesíteni. 2025. május 25-től a bejelentés időpontjától függetlenül a közterhet a munkavégzés napján hatályos köztehermértékkel kell teljesíteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei 

FOGLALKOZTATÁS JELLEGE	KÖZTEHERJEGY ÖSSZEGE	Ellátási alap
mezőgazdasági idénymunka (+90 nap hosszabbítható; alap napi közteher minimálbér 1,125%)	3600 Ft/nap	10 170 Ft/nap (minimálbér 3,15 %)
turisztikai idénymunka (minimálbér 0,75 %)	2400 Ft/nap	6 780 Ft/nap (minimálbér 2,1 %)
alkalmi munka (minimálbér 1,5 %)	4800 Ft/nap	13 550 Ft/nap (minimálbér 4,2 %)
13 550 Ft/nap (minimálbér 4,2 %)	9700 Ft/nap	27 120 Ft/nap (minimálbér 8,4 %)

A munkáltató által fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal, hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására az Efo tv. szabályait kell alkalmazni.
A munkáltatónak a közterhet a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések elnevezésű, 10032000-06057763 számlaszámú beszedési számlára kell megfizetnie átutalással, csekken vagy az ügyfélszolgálatokon bankkártyával.
A munkavállaló csak akkor fizet szja-t, és bevallást is csak akkor kell benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az úgynevezett mentesített keretösszeget, vagyis

• az egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok számának
• és az év első napján hatályos minimálbér vagy garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának

szorzatát. A személyi jövedelemadót a keretösszeg feletti rész után kell megfizetni.

Ha munkavállalónak szja-bevallást kell benyújtania, akkor abban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe vennie. Nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként végzett – Efo tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből.

A közteher kiváltja
• a munkáltató oldalán a szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettséget,
• a munkavállaló oldalán pedig a társadalombiztosítási járulékot és az szja-előleg fizetését.

Ellátási jogosultság

Az egyszerűsített foglalkoztatásban a munkavállaló nem számít biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Ha más jogviszonya alapján sem biztosított, vagy más jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.