Mit kell tudni a leltározási szabályzat számviteli hátteréről?
Olvasási idő: 3 perc
Erről a témáról 2025-05-26 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A számviteli szabályzatok felülvizsgálatának szempontjai
A leltározás egy meghatározott módon, meghatározott időpontra elvégzett tevékenység, amelynek célja a vállalkozó vagyonának számbavétele, míg a selejtezés célja, a vállalkozó szempontjából feleslegessé, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, illetve használhatatlan vagyontárgyak végső sorsáról döntsön. A selejtezés tehát célszerű, ha megelőzi a leltározást, hiszen ekkor a leltárban már csak a vállalkozó tevékenységéhez valóban szükséges vagyontárgyak szerepelnek, növelve a számviteli beszámolók megbízhatóságát. Kövesse nyomon tudástárunk folyamatosan frissülő szabályzatmintáit!
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) magát a leltár fogalmát nem tartalmazza az értelmező rendelkezések, fogalmak között, talán azért nem, mert a szakirodalomban és a gyakorlatban is ez a fogalom általánosan elfogadott tartalommal bír.
A leltár fogalma a számviteli szakirodalom, illetve gyakorlat alapján olyan részletes kimutatás, amely a vállalkozó eszközeit és az eszközök forrásait tételesen egy adott időpontra vonatkozóan, mennyiségben és értékben tartalmazza. A leltár a mérleg alapdokumentuma, olyan okmány (dokumentum), amely a leltározás (leltárfelvétel), valamint a leltárértékelés végeredményeként alakul ki. A mérlegnek és a leltárnak vannak egyező és eltérő ismérvei.
A mérleg és a leltár egyező ismérvei:
- mindkét számviteli dokumentum adott időpontra vonatkozik,
- mindkét számviteli dokumentum teljeskörűségre törekszik,
- mindkét számviteli dokumentum valódiságát a vállalkozás felelős vezetőjének aláírásával kell igazolni.
A mérleg és a leltár eltérő ismérvei:
- a mérleg csak értékbeli adatokat tartalmaz, a leltár mennyiségi és értékadatokat is,
- a mérleg tagolását Számviteli törvény írja elő, a leltárban szereplő tételek sorrendjére nincs előírás.
A számviteli törvény nem is magáról a leltárról, hanem a leltárkészítési kötelezettségről rendelkezik a következők szerint: a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és a számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
