Mit kell tudni a leltározási szabályzat számviteli hátteréről?

adminisztrátor Dátum Legutoljára frissítve: 2017.11.16

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 3006 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2025-05-26 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: A számviteli szabályzatok felülvizsgálatának szempontjai

A leltározás egy meghatározott módon, meghatározott időpontra elvégzett tevékenység, amelynek célja a vállalkozó vagyonának számbavétele, míg a selejtezés célja, a vállalkozó szempontjából feleslegessé, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, illetve használhatatlan vagyontárgyak végső sorsáról döntsön. A selejtezés tehát célszerű, ha megelőzi a leltározást, hiszen ekkor a leltárban már csak a vállalkozó tevékenységéhez valóban szükséges vagyontárgyak szerepelnek, növelve a számviteli beszámolók megbízhatóságát. Kövesse nyomon tudástárunk folyamatosan frissülő szabályzatmintáit!

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) magát a leltár fogalmát nem tartalmazza az értelmező rendelkezések, fogalmak között, talán azért nem, mert a szakirodalomban és a gyakorlatban is ez a fogalom általánosan elfogadott tartalommal bír.
A leltár fogalma a számviteli szakirodalom, illetve gyakorlat alapján olyan részletes kimutatás, amely a vállalkozó eszközeit és az eszközök forrásait tételesen egy adott időpontra vonatkozóan, mennyiségben és értékben tartalmazza. A leltár a mérleg alapdokumentuma, olyan okmány (dokumentum), amely a leltározás (leltárfelvétel), valamint a leltárértékelés végeredményeként alakul ki. A mérlegnek és a leltárnak vannak egyező és eltérő ismérvei.

A mérleg és a leltár egyező ismérvei:

- mindkét számviteli dokumentum adott időpontra vonatkozik,
- mindkét számviteli dokumentum teljeskörűségre törekszik,
- mindkét számviteli dokumentum valódiságát a vállalkozás felelős vezetőjének aláírásával kell igazolni.

 

 
 


A mérleg és a leltár eltérő ismérvei:

- a mérleg csak értékbeli adatokat tartalmaz, a leltár mennyiségi és értékadatokat is,
- a mérleg tagolását Számviteli törvény írja elő, a leltárban szereplő tételek sorrendjére nincs előírás.

A számviteli törvény nem is magáról a leltárról, hanem a leltárkészítési kötelezettségről rendelkezik a következők szerint: a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és a számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
 

 

Kapcsolódó videók


Kötelező számviteli szabályzatok frissítésének 2025-ös szabályai - Előadás

A számviteli szabályzatok aktualizálása jogszabályi kötelezettség. A testre szabott, a vállalkozás valós működésére épülő dokumentáció a törvényi megfelelést, és a pénzügyi folyamatok átláthatóságát és az elszámolások biztonságát is biztosítja. A 2025. június 18-i szakmai előadás gyakorlati példái és szakmai útmutatásai ebben a témában nyújtanak kézzelfogható segítséget.

Kötelező számviteli szabályzatok frissítésének 2025-ös szabályai - Kérdés-Válasz

A 2025. június 18-i szakmai előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be a számviteli szabályzatokkal kapcsolatos leggyakoribb dilemmákat. Az elhangzott kérdések rávilágítottak a szabályzatok összevonásának, a könyvelő szerepének és a felelősségi határok tisztázásának gyakorlati szempontjaira. A további kérdések és válaszok segítenek eligazodni a szabályzatkészítés, módosítás és alkalmazás 2025-ös követelményei között.

Kapcsolódó cikkek


A számviteli szabályzatok felülvizsgálatának szempontjai

A számviteli szabályzatok megléte önmagában nem elegendő – azok tartalmi aktualizálása is kötelező. A beszámolók megbízhatóságát, valamint az adóhatósági ellenőrzések kockázatát egyaránt befolyásolja, hogy a szabályzatok tükrözik-e a vállalkozás működését és megfelelnek-e a hatályos előírásoknak.

Számos változást kell átvezetni 2025-re a számviteli politikában

A számviteli törvény idei évben aktuális változásainak célja az uniós szabályokhoz igazodás, valamint a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. Utóbbit szolgálhatja a beszámoló készítésre vonatkozó értékhatárok és a könyvvizsgálati értékhatár emelése. A változások 2025-ös évben is szükségessé teszik a számviteli politika módosítását.