Gyakorlatban a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának kötelezettsége

Az új törvény értelmében a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok, az állami szervek, a tízezer fő feletti lakosú helyi önkormányzatok és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozók belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és folyamatos működtetésére kötelesek. Biztosítani kell, hogy a bejelentési csatornán keresztül a munkavállalók, alvállalkozók és az egyéb szerződéses jogviszonyban álló partnerek, beszállítók bejelenthessék az általuk tapasztalt jogellenes cselekményeket, mulasztásokat.

Szakértőnk az előadásában részletesen ismertette a jogi hátteret és munkajogi szempontból is meghatározta a visszaélést bejelentő személyek (pl. önfoglalkoztató, foglalkoztatott - azaz alkalmazotti jogviszonyban álló személy, kölcsönzött munkavállaló stb.) jogi státuszát, ami alapján meghatározható az 50, illetve a 250 fő a kiszámítás során. Elmondta, hogy mikori létszám az irányadó, és mi a jogkövetkezménye annak, ha 50 fő alá csökken a létszám. Megtudhattuk, hogy kiknek kötelező létszámtól függetlenül a bejelentési rendszer létrehozása, ki mentesülhet a rendszer használata alól, kinek a részére van alternatív megoldás, és létrehozhat-e ilyen rendszert az, akit erre nem kötelez a törvény.

Tájékoztatást kaptunk a közjegyzőket és ügyvédeket terhelő titoktartási kötelezettségről, a bejelentővédelmi ügyvédek megbízásáról és tevékenységéről, más foglalkoztatóval közösen létrehozható bejelentési rendszerről.

Előadónk elemezte a rendszer működtetésének kérdéseit, úgymint egyes személyek vagy szervezeti egység kijelölése a feladat elvégzésére, külső szervezet vagy bejelentővédelmi ügyvéd megbízása, az összeférhetetlenségi szabály kezelése.

Szó esett a bejelentés módjairól, a panasz és a közérdekű bejelentés vizsgálatáról, a személyes adatok védelméről, a rosszhiszemű bejelentés következményeiről, a kivizsgálás lefolytatásáról vagy mellőzéséről, a hamis vádról és a hatóság félrevezetéséről, és arról is, hogy mi jelenthető be, ki tehet bejelentést és van-e határidő a bejelentés megtételére.

Szakértőnk felhívta a figyelmet a rendszert működtető kötelezettségeire, a rendszer keretei közötti adatkezelésre, az adatok törlésére, az adat- és információvédelemre. Beszélt a természetes személyre vonatkozó bejelentésről, a külföldre történő adattovábbításról, a rendszer kialakításáról, a bejelentésben érintett személy jogairól, a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozásáról, a hatósági kontrollról.

Speciális szabályok vonatkoznak a közszférában az állami és önkormányzati szerveknél vagy azok felügyelete, illetve irányítása alatt működő költségvetési szerveknél létrehozandó belső visszaélés-bejelentő rendszerekre. Dr. Horváth István ismertette az előírásokat, a kivételeket, a közös létrehozás eseteit, valamint azokat az állami szerveket és hatóságokat, amelyek elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert kötelesek létrehozni.  

Taglalta a visszaélést bejelentők védelmét és hogy mikor nem jár védelem a bejelentőnek, a jogszerű bejelentést, és hogy a bejelentőn kívül kik részesülhetnek még védelemben,

Az előírt belső visszaélés-bejelentési rendszert a legalább 250 főt foglalkoztatóknak és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozóknak – hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, nyugdíjszolgáltatóknak, biztosítópénztáraknak, könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak, adószakértőknek stb.  –  2023. július 24-éig, míg az 50-249 főt foglalkoztató jogi személyeknek december 17-éig kell elkezdeni üzemeltetni.
A helyi önkormányzatra, az önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervre, a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetre, gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.