A tb aktuális kérdései 2024-ben – szakértőnk válaszolt

Egy szünetelő katás egyéni vállalkozónak, akinek nyolcórás munkaviszonya egy év után megszűnt, jár-e a 45 nap passzív biztosítási jogviszony, miközben továbbra is szünetelteti az egyéni vállalkozását - hangzott el a kérdés a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont 2024. évi társadalombiztosítási kötelezettségekről szóló szakmai napján. Széles Imre tb szakértő, a Budapest Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának Nyugdíjellenőrzési Főosztályának vezetője válaszában elmondta, hogy:

a jogviszonyokat külön-külön kell értékelni a biztosítási kötelezettség és az ellátás szempontjából.

Az egyéni vállalkozó munkaviszonya alapján jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, és miután megszűnt a munkaviszonya, a 45 napos passzív biztosítási jogviszony még érvényben marad. Ezen időszak alatt fennáll a kötelezettsége az ellátásra.

Őstermelő biztosítása

Egy másik résztvevő az iránt érdeklődött, hogy ha egy főállású őstermelő napi kétórás munkaviszonyt vállal, akkor ennek okán kikerül-e a főállású őstermelők köréből. A szakértő elmondta: ha az őstermelő munkaviszonyt létesít, vagy bármilyen más biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, akkor rá már őstermelőként nem terjed ki a biztosítás, vagyis őstermelőként nem lesz biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége.

Ha az őstermelő biztosított akar maradni őstermelőként és továbbra így szeretné fizetni a járulékot, akkor megbízási jogviszonyt kell létesítenie, nem pedig munkaviszonyt.

Minimálbér 30 százaléka: a járulékokra vonatkozik, nem a biztosításra

Egy munkaviszonyban álló dolgozó, bármilyen összeget is kap, automatikusan biztosított függetlenül attól, hogy a keresete eléri-e a minimálbér 30 százalékát vagy sem - fejtette ki kérdésre reagálva Széles Imre.

A minimálbér 30 százalékára történő hivatkozás azt jelenti, hogy a járulékokat erre az összegre kell kiszámolni és befizetni.

Például, ha a dolgozó havi 50 ezer forintot keres, a minimum járulékalapja 80 040 forint lesz. Ezen összeg után a dolgozónak kötelező megfizetnie a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót (szocho) is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosítottság nem a minimálbér 30 százalékának elérésétől függ és a járulékokat mindig az aktuális kereseti szinthez kell igazítani.

Katás vállalkozó szolgálati ideje és nyugdíjalapja

Felvetésre reagálva a tb szakértő arról tájékoztatott, hogy egy katás egyéni vállalkozó esetében az éves szolgálati idő és a figyelembe vehető nyugdíjalap összege számításokon alapul. Leegyszerűsítve a számítás így néz ki: a szóban forgó vállalkozó ellátási alapja 108 ezer forint, ezt az összeget el kell osztani 266 800-zal, majd a kapott eredményt meg kell szorozni 365-tel. Ez adja meg a szolgálati időt az év során. Ami a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet illeti, ebben az esetben a 108 000 forintot veszik figyelembe.

Széles Imre figyelmeztetett arra, hogy a kiadózó tevékenység hosszú távon rendkívül negatívan befolyásolja a nyugdíjat, hozzáfűzve: a kisadózás melletti részmunkaidős tevékenység ezt ellensúlyozhatja.

Technikum és egyetem között: milyen jogviszony érvényes az átmeneti időszakban?

Azok esetében, akik befejezték a technikumi tanulmányaikat, ám még nem sikerült felvételt nyerniük az egyetemi képzésekre, gyakran felmerül a kérdés: milyen jogviszonyba kerülnek ezen időszak alatt? Erre a kérdésre is választ kaphattunk a jogi szakértő által nyújtott felvilágosítás révén, aki kiemelte: a válasz részben attól függ, hogy a diák felvételizett-e az egyetemre vagy sem.

Amennyiben valaki sikeresen zárja le technikumi tanulmányait a nappali tagozaton, a diákigazolványa érvényességi idejéig jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ezen felül a diák még további 45 napig élvezheti ezt a jogosultságot.

Például, ha valaki júniusban fejezi be tanulmányait, a diákigazolványa október 31-ig marad érvényes, és ehhez hozzáadódik még 45 nap. Azonban, ha a diák nem nyer felvételt egyetemre, és nem létesít olyan jogviszonyt, amely biztosítási kötelezettséggel jár, akkor számolnia kell a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséggel. Ezt a kötelezettséget gyakorlatilag december 16-tól kell teljesíteni, tehát az említett 45 napos időszak letelte után.

Több, sokak számára érdekfeszítő kérdés közül még néhány, amire a résztvevők választ kaphattak: az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugdíjat nem igénylő munkavállaló a tbj. szerint nem nyugdíjas – ez esetben milyen fizetési kötelezettsége keletkezik? Ha valaki két kft.-ben is ügyvezető, akkor lehet-e biztosított mezőgazdasági őstermelő? Másodállású általányadózó vállalkozó 36 óránál több órában, főállásban dolgozik, ez esetben biztosított-e és kell-e járulékot fizetnie?

Védje meg magát könyvelőként, társadalombiztosítási ügyintézőként, bérszámfejtőként a keserű tapasztalatoktól: legyen tájékozott, kattintson a fenti videóra!