WELL: az emberközpontú építési technológia

Az irodaházakra vonatkozó 100 kritérium közül jó példa a Circadian lighting desing, amely azt biztosítja, hogy a munkavállaló szervezete a nap folyamán kellő mennyiségű és minőségű fényhez jusson a bioritmushoz mérten. A WELL épületminősítési rendszer tíz témakör köré szervezi az egészséget és jóllétet támogató és szem előtt tartó épület, iroda jellemzőit: 1. levegő, 2. víz, 3. táplálkozás, 4. fény, 5. mozgás, 6. hőkomfort, 7. akusztika, 8. anyaghasználat, 9. szellemi környezet, 10. közösség.

Milyen lépésekből áll a WELL tanúsítási folyamat?

Egy-egy projektet először regisztrálni kell az International Well Building Institute honlapján, ezt követően össze kell állítani a minősítési folyamatban résztvevőket, akik a tervezés és a kivitelezés során folyamatosan egyeztetnek az integrált tervezés biztosítása érdekében. Az építész tervező a helyi WELL AP tanácsadó és a projekthez kijelölt, jellemzően amerikai WELL coach segítségével integrálja a WELL rendszer követelményeit az építészeti tervekbe, és összeállítja az igazoló dokumentációt, amely jellemzően feliratozott vázlatokból és tervezői nyilatkozatokból áll. Például irodaház esetében alaprajzi vázlatokkal igazolja, hogy a munkaállomások minimum 75 százaléka az ablakoktól 7,50 méter távolságon belül található (WELL v1).

Az egész folyamat egyik legfontosabb eleme a helyszíni vizsgálat, amely a minősítés díjának részét képezi. A WELL Building Standard-nél számos követelmény teljesítéséhez kellenek előzetes tervezői, kivitelezői és tulajdonosi nyilatkozatok, illetve további fontos követelményeket (vízminőség, levegőminőség, hőkomfort, akusztika) alátámasztó dokumentáció, viszont ezen felül egy független helyszíni ellenőr, a Performance Agent helyszíni és laboratóriumi mérésekkel ellenőriz. Így garantált, hogy a megfelelő víz- és levegőminőség, a hőkomfort és az akusztikai paraméterek valóban teljesüljenek. A mérési feltételeknek komoly szabályrendszere van.

Vízminőség-méréssel más projekteknél jellemzően nem foglalkoztak a szakemberek, a WELL azonban rávilágít arra, hogy a meglévő épületek átalakításakor érdemes már a projekt koncepcionális fázisában megvizsgálni az adott helyszínen a vezetékes ivóvíz minőségét, és ha szükség van bármilyen vízszűrési vagy -tisztítási technológiára, akkor annak gépészeti és alapterület-igényére is időben fel kell készülni.
A hivatalos helyszíni vizsgálat előtt, de már az építkezés szennyezéssel járó munkarészei után ajánlott levegőminőséget is mérni: különös tekintettel a szállópor-tartalomra és a szerves, illékony vegyületek (VOC) koncentrációjára, amelyekre nagyon szigorú határértékek vonatkoznak.
A WELL Core minősítés lényege, hogy a fókuszt a fejlesztői területre, közösségi terekre fekteti. A bérlők számára előkészíti a WELL követelmények teljesíthetőségét, melyeket ők a saját bérleti területükön igény szerint teljesíthetnek.  Azok a projektek (jellemzően irodaházak) jogosultak WELL Core minősítésre regisztrálni, melyeknél a terület legalább 75 százalékát egy vagy több bérlő használja, és az épületben közös helyiségként szolgál, amely minden bérlő számára elérhető.
A WELL v2 pozitív újítása, hogy a Core projekteknél azok a követelmények kapnak több pontszámot, amelyek teljesítése az egész épületre és a legtöbb épülethasználóra is pozitív hatással vannak.

A WELL szintjei

Az alapkövetelményeket teljesítő épületek ezüst minősítést kapnak. Az ezen felül teljesítő épületek arany és platina minősítést szerezhetnek. Lehetőség van csak az épületburok és épületmag minősítésére is, Core and Shell esetén négy különböző minősítési szint érhető el.

Milyen lehetőségek vannak Magyarországon?

Magyarországon négy WELL AP tanácsadó tevékenykedik, akik segítik a beruházásokat a projekt regisztrációjától kezdve a minősítés megszerzéséig, ezt követően pedig a minősítés fenntartásában. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) folyamatosan szervez tájékoztató előadásokat, egy-két napos képzéseket WELL-témában, ahol az építészmérnökök betekintést nyerhetnek a WELL-rendszerbe és segítséget kaphatnak a vizsgára való felkészülésben. Eddig három budapesti irodaprojekt szerzett platina előminősítést. A HuGBC Minősített Magyar Épületek Adatbázisában nyomon követhetők a magyarországi WELL-minősítésre pályázó és a minősítést elnyert épületek.

Hogyan alakulnak a WELL-árak?

A WELL Building Standard többéves kutatómunka után 2014-ben indult az Amerikai Egyesült Államokból, azóta az International WELL Building Institute által kifejlesztett minősítési rendszernél már a második generáció van jelen. A WELL v2 az első verziónál sokkal rugalmasabb lehetőségeket kínál a minősítések megszerzésére. A régebbi v1 verzió keretében csak kevés projekt tudott megfelelni a túl szigorú követelményeknek. A rengeteg változtatás közül az egyik legfontosabb, hogy a beltéri levegőminőségi határértékeket a kültéri levegő szennyezettségének függvényében határozzák meg a második verziós újítás óta. A kezdetekhez képest a rendszer ára is jelentősen csökkent, maga a minősítési díj azonban így is jóval magasabb (nagyságrendileg 11,5 millió Ft egy 25 000 négyzetméter bruttó összterületű projektre), mint a LEED-minősítés díja egy ugyanakkora épületre (6,5 millió Ft).

Változnak-e a standardok?

Csakúgy, mint más sztenderdek, a WELL is folyamatos változásban, fejlődésben van. Negyedévente adnak ki frissítéseket, agendákat. A szlogenjét tekintve pár éve még „csak” a komfort és egészség nagykövete volt, ugyanakkor a kezdetektől foglalkozik olyan követelményekkel is, mint például a professzionális és káros anyagoktól mentes takarítási protokoll, az UV-s légkezelés vagy az alkalmazottak influenza elleni védőoltásának biztosítása.
Mára számos olyan új megoldással álltak elő, melyek a biztonságot hivatottak szolgálni, így többek között említendő az érintésmentes megoldás a mosdóhasználat során, a távolságtartás biztosíthatósága, illetve a vészhelyzeti forgatókönyv készítése stb.

WELL-épület vagy WELL-munkáltató?

Míg egy LEED Platina-szintű minősítés csak abban az esetben szerezhető meg, ha minden létező mérnöki lehetőséget megragadunk egy épület jobbítására, addig a WELL – mérnöki szempontból legalábbis – nagyobb teret ad a projektcsapatnak, akik még egy platina minősítés esetén is dönthetnek úgy, hogy bizonyos mérnöki megoldásokat elvetnek, és inkább munkáltatói oldalról biztosítanak hozzáadott értéket.
A WELL Building Standard nemcsak az épület fizikai adottságait értékeli, hanem azt is, hogy a tulajdonos és az üzemeltető milyen lehetőségeket kínál az épület használói számára a fizikai és mentális egészség megőrzése támogatására, a munka és a magánélet egyensúlyban tartására. Ezért a WELL-minősítés megszerzésében és fenntartásában a tervezőcsapat mellett nagy szerepe van a megfelelő tulajdonosi szemléletnek és a gondos üzemeltetőnek is. Leginkább akkor érdemes ezt a megoldást választani, ha a tulajdonos tudja és elköteleződött abban, hogy az employer branding szerves része az irodai lét és megfelelő költségráfordítás mellett, komoly hatékonyságnövelést, valamint munkaerő-megtartást vár el tőle. 

LEED és WELL – mi a különbség?

A LEED-minősítés leginkább a környezet védelmére, a fenntartható megoldásokra, az alacsony energiafelhasználásra és az okos üzemeltetésre összpontosít, vannak azonban olyan követelmények, amelyekre mindkét minősítés kiterjed. Nagyjából az összes megszerezhető LEED-kredit 30 százaléka elfogadtatható WELL-kreditként, ez a mindenkori aktuális „well-crosswalks” nevű dokumentumban van rögzítve. Ilyen közös témakörök a levegőminőség, a hőkomfort, az akusztika, a benapozottság és mesterséges világítás, az aktív munkába járás elősegítése és a városias elhelyezkedés előnyben részesítése, a szép kilátás, a megfelelő árnyékolás, a kapcsolódás a külső terekhez, a veszélyes anyagok mellőzése.
Ellentétben a LEED-minősítéssel, a WELL-nél nincsen külön eljárásrend az oktatási, egészségügyi, kereskedelmi vagy lakóingatlanokra vonatkozóan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne ilyen funkciójú épületeket a WELL Standard szerint megvalósítani: gondoljunk egy iskolára, ahova feltöltődés kerékpárral érkezni, és ahol van egy olyan hely, ahol kényelmesen le lehet zuhanyozni, sőt a váltóruhánkat is tárolni tudjuk. Egy-egy tanóra végére sem hagy alább a figyelmünk a folyamatos, szén-dioxid szint alapján vezérelt légtechnikai rendszernek köszönhetően. A tanárt akkor is halljuk az utolsó padból, ha zajos környéken helyezkedik el az épület. Nem kell világítást használnunk, mert jó a benapozottság. A termünkből az udvarra lépünk, akkor veszünk vizet a kerti csapból, amikor csak akarunk.
Tovább lépve az iskolapadból, képzeljünk el egy üzletet, ahol nemcsak arra figyeltek, hogy 24 fok helyett jóval hűvösebb legyen télen, hanem a hőkomfortot előzetes szimulációval optimalizálták. A hőkomfort precíz számításához a hőmérséklet mellett a megfelelő páratartalmat és a légsebességet (huzatmentességet) is meghatározták, figyelembe véve az ott lévő emberek jellemző tevékenységét és öltözetét is. Az üzletben tisztán tartott pelenkázó és kismama-helyiség működik, a dolgozók saját kiskonyhában készíthetnek maguknak egy gyors ebédet, és azt igényes körülmények között elfogyaszthatják. Az épület kialakításánál a mozgásukban korlátozottak mellett gondoltak a gyengén látókra és hallókra is.
Természetesen ezek a fontos tulajdonságok nemcsak egy minősítés által valósíthatók meg, ötletet mindenképp meríthetünk belőlük. Ha pedig következetesek és alaposak vagyunk és ragaszkodunk a követelményben meghatározottak megvalósításához, a minősítéssel egyedi értéket is teremthetünk, amely önmagában is komoly piaci értéket jelenthet. A hazai ingatlanfejlesztési és építészeti szektor most az első minősített magyar épülettel rövid időn belül ráléphet arra az útra, amelyet a tudatosan tervezett, kivitelezett, üzemeltetett és minősített épületek jelentenek.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Építőipari Vállalkozói Értesítő júniusi számában olvashatják)