Korlátozzák a vételi jogot a világörökségi helyszíneken

2021. november 18-tól módosult a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény. A módosítás kizárólag azokra az önkormányzati, valamint állami tulajdonú lakásokra vonatkozik, amelyek világörökségi helyszínen és védőövezetében találhatók. A módosítás szerint, ha a 2020. december 31. napján hatályban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartama eléri az 5 évet, a lakásra vételi jog illeti meg

• a magánszemély bérlőt,
• a magánszemély bérlőtársakat együttesen és egyenlő arányban,
• a magánszemély társbérlőket együttesen az általuk kizárólagosan használt lakóterületek arányában,
• fentiek helyett hozzájárulásukkal azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.

A vételi jog gyakorolhatósága

A vételi jog abban az esetben illeti meg a fent felsorolt magánszemélyeket, ha a lakás 

• 1995. november 30. napján műemléképületben lévő lakásnak minősült, ű
• elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás volt és a tilalom a törvénymódosítás hatálybalépésekor már nem áll fenn vagy
• az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben volt vagy az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen volt, és a kijelölés a törvénymódosítás hatálybalépésekor már nem áll fenn. 

A vételi joggal érintett lakás vételára

A vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték

• 100%-a, ha a bérleti jogviszony időtartama 5 év és 25 év közötti,
• 15%-a, ha a bérleti jogviszony időtartama legalább 25 év. 

A fent említett személyek tehát a fenti vételáron egyoldalú jognyilatkozatukkal jogosultak a világörökségi helyszínen és védőövezetében található önkormányzati vagy állami tulajdonú lakás megvásárlására. A vételi jog gyakorlásának részletes szabályait a törvény 45-48. §-ai tartalmazzák.
A módosítás a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt is érinti. A jövőben helyi önkormányzat rendelete lakáscélú épületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet, a korábbi ilyen minősítés pedig a törvénymódosítás hatályba lépésével megszűnik.