Veszélyes áruk szállításához kapcsolódó ellenőrzések

Kovács Nikoletta Dátum Legutoljára frissítve: 2023.03.22

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 479 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A veszélyes áruk szállítása mindig sok kérdést vet fel, főként akkor, ha valaki ritkán találkozik ezzel a feladattal. Ezen típusú áruk szállítási feltételeiről nemzetközi megállapodás rendelkezik, valamint hazánkban a 387/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet, melynek mellékleteként megtalálhatjuk a hatályos európai joganyagot.

2022. október 19-én az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent a (EU) 2022/1999 irányelv, ami a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról rendelkezik.

Veszélyes árunak számítanak az olyan anyagok és tárgyak:

  • amelyek szállítását az ADR tiltja, vagy csak feltételekkel engedi meg,
  • amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, és 
  • amiket így azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata. 

Az ADR-megállapodásban pontos felsorolást találhatunk a különböző osztályokba sorolt veszélyes anyagok kapcsán. Például a 2. osztályba sorolódnak a gázok, pontos meghatározással, hogy melyek ezek. Aeroszolok (UN1950) vagy hűtőgépek (UN2857), nem gyúlékony, nem mérgező gáz vagy ammónia oldat (UN 2672) tartalommal stb. A veszélyes árukhoz UN-szám kapcsolódik.

Az ellenőrzések kiemelt jelentősége 

A szállított áru veszélyességéből adódóan az ellenőrzéseknek is kiemelt jelentőségük van, nem csak hazánkban, hanem egységesen az egész Unió területén. A tagállamok feladata, hogy egész területükön biztosítsák az érintett járművek megfelelő színvonalú ellenőrzését. 
 A tagállamoknak a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó eljárásait és az azzal kapcsolatos fogalommeghatározásokat úgy kell megállapítani, hogy biztosítsák az európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított biztonsági előírásoknak való megfelelés hatékony ellenőrizhetőségét. Az ellenőrzéseket egy, az Unió egész területén alkalmazandó jegyzék alapján szükséges elvégezni. 
Egységes azon szabálytalanságok jegyzéke, amelyeket minden tagállam elég súlyosnak ítél meg ahhoz, hogy az érintett járművekre a körülményektől és a biztonsági követelményektől függően megfelelő intézkedéseket alkalmazzanak, beleértve – adott esetben – az érintett járműveknek az Unióba való belépésének megtagadását is. 
Függetlenül az áruk kiindulási vagy rendeltetési helyétől, vagy azon országtól, ahol a járművet nyilvántartásba vették, az ellenőrzések minden olyan veszélyesáru-szállítmányra alkalmazandók, amelyet részben vagy egészben a tagállamok területén, közúton szállítanak.
Súlyos vagy ismételt szabálytalanságok esetén a jármű nyilvántartásba vétele vagy a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai felkérhetők arra, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket, és tájékoztassák a megkereső tagállamot bármely meghozott utókövetési intézkedésről.
Az egységes irányelv meghatározza a tagállamok területén közlekedő, vagy oda harmadik országból belépő járművek által végzett veszélyesáru-szállítások tagállamok részéről történő ellenőrzéseire vonatkozó rendelkezéseket. Viszont mindezek alól kivételt képeznek az olyan járművek által végzett veszélyesáru-szállítások, amelyek a fegyveres erők tulajdonában állnak, vagy felelősségi körébe tartoznak. Az uniós irányelvben meghatározottak nem érintik a tagállamok azt a jogát, hogy saját területükön belül ellenőrzéseket végezzenek az irányelv hatálya alá nem tartozó járművek által végzett belföldi és nemzetközi veszélyesáru-szállításra vonatkozóan.

 
 

Kodifikált irányelv

Az ellenőrzések kapcsán 2022. október 19-én az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent a (EU) 2022/1999 irányelv, ami a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról rendelkezik, mely a tagállamok területén közlekedő, vagy oda harmadik országból belépő járművek által végzett veszélyesáru-szállítások tagállamok részéről történő ellenőrzéseire alkalmazandó. 
A rendelkezések értelmében járműnek tekintendő minden olyan közúti használatra szánt gépjármű – akár kész, akár befejezetlen –, amelynek legalább négy kereke van, és legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, valamint az ilyen gépjármű pótkocsija, kivéve a sínpályán közlekedő járműveket, a mező- és erdőgazdasági traktorokat és valamennyi mozgó vontató- vagy munkagépet.
Az ellenőrzések alkalmával az irányelv mellékletében szereplő ellenőrzési jegyzéket kell használni, melynek egy példányát vagy az ellenőrzés eredményét tartalmazó, az azt elvégző hatóság által kiállított igazolást át kell adni a gépjárművezetőnek, és azt kérésre fel kell mutatni a későbbi ellenőrzések lehetőség szerinti egyszerűsítése vagy elkerülése érdekében. Az ellenőrzések alkalmával a járművek a helyszínen vagy az ellenőrző hatóság által kijelölt helyen feltartóztathatók, és kötelezhetők arra, hogy továbbhaladásuk előtt a szabálytalanságot megszüntessék, vagy – a körülményektől vagy a biztonsági követelményektől függően – egyéb megfelelő intézkedések alá vonhatók, ideértve adott esetben az ilyen járműveknek az Unióba való belépésének megtagadását is. Fontos, hogy megelőző intézkedésként, vagy amennyiben a veszélyes áruk szállításának biztonságát veszélyeztető szabálytalanságokat állapítottak meg a közúti ellenőrzés során, a vállalkozások telephelyén is lehet ellenőrzéseket folytatni.

A veszélyes áruk szállításának biztonságát veszélyeztető, valamely nem honos jármű vagy vállalkozás által elkövetett, súlyos vagy ismételt szabálytalanságokat be kell jelenteni a jármű nyilvántartásba vétele vagy a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
Azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a súlyos vagy ismételt szabálytalanságokat megállapították, felkérhetik a jármű nyilvántartásba vétele vagy a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a szabálytalanság elkövetője vagy elkövetői vonatkozásában.
A jármű nyilvántartásba vétele vagy a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a szállító vagy az érintett vállalkozás vonatkozásában hozott intézkedésekről értesítik azon tagállam illetékes hatóságait, amelyben a szabálytalanságokat megállapították.
Az irányelv nem kimerítő jegyzékként három kockázati kategóriába (az I. kategória a legsúlyosabb) soroltan nyújt útmutatást arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő szabálytalanságnak. A megfelelő kockázati kategória meghatározásakor számításba kell venni a konkrét körülményeket, és a besorolást a közúti ellenőrzést végző szerv/ellenőr mérlegelésére kell bízni. A kockázati kategóriákban fel nem sorolt mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni. Abban az esetben, ha szállítóegységenként több szabálytalanság áll fenn, csak a legsúlyosabb kockázati kategória lesz a meghatározó.

Hazai rendelkezések az uniós iránymutatásokkal összhangban

Az ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket az uniós irányelvvel összhangban hazánkban az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rögzíti. A hazai rendelkezések meghatározzák a telephelyi ellenőrzésre vonatkozó részleteket is. A telephelyen végzett ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenység végzése biztonságosan történik-e, és megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak. A telephelyen végzett ellenőrzés a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadóval kapcsolatos rendelkezések betartásának ellenőrzésére is kiterjed.
Az ellenőrzött köteles a telephelyi ellenőrzést, az ellenőröknek az üzleti helyiségekbe vagy az ellenőrzött járműbe való belépését, a veszélyes áru szállítására vonatkozó iratokba való betekintését lehetővé tenni és a szükséges felvilágosítást megadni.
A veszélyes áruk közúti szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.

Kockázati kategóriához igazodó bírságtételek

Ahogy említettük, a szabálysértések különböző kockázati kategóriába sorolhatók, a veszélyességhez igazodóan. 

I. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság esetén, valamint a II. kockázati kategóriába tartozó, helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetén a szabálytalanság megszüntetéséig az ellenőrző hatóság a járművet a biztonság veszélyeztetése nélkül feltartóztathatja.
o I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás közé tartozik a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, így többek között a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása.
o II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű –, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor.
o III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kis mértékű kockázatával jár, de nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.

Magas összegű bírságok

A veszélyes áruk kapcsán a 156/2009. (VII. 29.) számú ,,bírságrendelet” is külön rendelkezik. A kapcsolódó szabálysértési tételek a kockázati kategóriákhoz igazodóan kerültek meghatározásra. A bírságtételek akár az 500.000 Ft-ot is elérhetik a legsúlyosabb esetekben.

Mindezek mellett megtalálhatók az egyéb kategóriába sorolt tételek is, így láthatjuk például, hogy abban az esetben, ha a vállalkozásnak nincs biztonsági tanácsadója, úgy a vállalkozás vezetője számára 300.000 Ft összegű bírságot jelenthet. Abban az esetben, ha a munkavállaló ADR 1.3. fejezet szerinti oktatásáról a képzést igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre vagy a munkavállaló oktatása nem követi az ADR előírásainak változásait, úgy 100.000 Ft büntetésre számíthat a munkáltató/ biztonsági tanácsadó. Szintén ilyen összegű tételt jelent, ha a jármű személyzetén kívül más személy is tartózkodik a járművön. 

Jól látszik, hogy a szállított áru veszélyességéhez igazodnak a bírságtételek is, a kapcsolódó rendelkezések megtartására kiemelt figyelmet kell fordítani. A kockázati kategóriák, valamint a szabálysértési tételek kapcsán részletes felsorolás található a vonatkozó jogszabályokban.