Bejelentkezés

Ez a tartalom 243 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Végelszámolás sajátosságokkal

A felmerült ügyben szereplő cég végelszámolás alatt van. A cégnek ugyanakkor van egy 2 millió Ft összegű támogatása, amit nem tud visszafizetni, mert 2010 óta megszűnt. Mi ilyenkor a megfelelő eljárási menet? Hová kell és milyen nyomtatványon a megszüntetéséhez szükséges beadványokat beadni (NAV, illetve Cégbíróság)?

Ha korábban létezett támogatás, akkor azzal határidőben el kellett számolni. A 2010-es időpontot alapul véve egy esetleges követelés már a legnagyobb valószínűséggel elévült és ha valóban elévült, akkor az nem része a végelszámolásnak. Ha viszont a követelés valamely oknál fogva továbbra is fennáll, akkor az is lehetséges, hogy a végelszámolás átfordul felszámolási eljárássá.

A végelszámolás alatt lévő cégeknek a nyitómérleg-készítési kötelezettségét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályozza. A Ctv. 98.?§ (3) bekezdés a) pontjának előírása alapján a cégnek a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót kell készítenie. A Ctv. 107.?§ (1) bekezdésének és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének az előírása alapján a végelszámolónak a cég korábbi tisztviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének az adataiból végelszámolási nyitómérleget kell készítenie.
A végelszámolási eljárás miatt a végelszámolónak valamennyi bevallását soron kívül kell benyújtania. A 30 napos határidő figyelembevételével kell 1801-es és 1808-as számú bevallásokat a végelszámolási időszak kezdő napját megelőző nappal kell elkészíteni és az adóhatósághoz érkeztetni. Ugyanez vonatkozik az áfabevallásra (amennyiben a cég áfakörös), tehát a 1865-ös bevallásra, valamint az iparűzési adó bevallására is. Fontos, hogy a különböző bevallásokon a végelszámolás tényét jelölni kell.

Megjegyzendő, hogy a végelszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, de ha ez az időszak meghaladná az egy évet, akkor erről az évről is beszámolót kell készteni (tehát nemcsak mérleget). 

A végelszámoló feladata

A végelszámoló feladata, hogy elkészítse végelszámolást lezáró beszámolót és azt a vagyonfelosztási javaslattal együtt a cégbíróságra a törlési kérelem mellékleteként kell benyújtania a Vkr. Rendelkezései alapján.
A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal, mint mérlegfordulónappal a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót kell elkészíteni. Amennyiben a végelszámolás alá vont vállalkozás könyvvizsgálatra is kötelezett lenne, akkor az elkészült beszámolót könyvvizsgálóval is ellenőriztetni köteles. A végelszámolónak az éves beszámolót a taggyűlés elé kell terjeszteni elfogadásra.
A végelszámolónak a számviteli beszámoló elkészítése során a számvitel szerinti sajátos feladatokat is el kell végeznie. Ennek lényege a Vkr. 7.?§ (2)–(2a) bekezdése alapján, hogy a számviteli beszámoló eredményszámlái formailag és tartalmilag is módosításra kerültek a 2016. üzleti évtől, ezért ezeket a változásokat a végelszámolás számviteli folyamatainál is figyelembe kell venni. A számviteli beszámoló mérlegében, amely a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készül, értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki. 

Ennek megfelelően a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni. A nyilvántartott céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni. A végelszámolás befejező folyamatát illetően előzetesen még leltározni szükséges, amely a végelszámolást lezáró beszámoló szerinti mérleget támasztja alá.
Ezt követően kerül sor a vagyon piaci értékelésére. Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló vállalkozás könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci érték szerint értékelni. Az egyes eszközök, illetve kötelezettségek piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet az eredményszámlákra kell kivezetni.

Vagyonfelosztási javaslat

A végelszámolónak a vagyonfelosztási javaslatot a leltárral alátámasztott beszámoló mérleg alapján kell elkészítenie, amelynek a lényege, hogy a kötelezettségekhez kell az eszközöket rendelni a vagyonfelosztási javaslatban. A kötelezettségek pedig a következők lehetnek: 

  • a társaság vagyonába nem tartozó eszközök miatti kötelezettségek, hozzárendelt eszközök az ebbe a körbe tartozó eszközök és pluszként jellemzően pénzeszközök,
  • a mérlegben kimutatott egyéb kötelezettségek (a munkavállalókkal, az adóhatósággal, jótállással, iratmegőrzéssel kapcsolatosan), hozzárendelt eszközök jellemzően pénzeszközök,
  • a tulajdonosok miatti kötelezettségek (jegyzett tőke, tőketartalék, mérleg szerinti eredménnyel korrigált eredménytartalék, tagi kölcsön miatt), hozzárendelt eszközök pénzeszközök, egyéb eszközök.

A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló – többek között – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni az általa meghatározott nappal mint mérlegfordulónappal, annak feltüntetésével, hogy a jogi személy végelszámolás alatt áll. A beszámolót kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, és azt az annak ellenőrzésére jogosult szerv (például a felügyelőbizottság), valamint – ha a könyvvizsgálat kötelező – a könyvvizsgáló jelentésével együtt jóváhagyásra a döntéshozó (cégeknél a legfőbb) szerv elé kell terjeszteni, csakúgy, mint például a számviteli beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján a végelszámoló által készített vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a végelszámolást lezáró bevallásokat. A végelszámolás befejezésének napja e dokumentumok előterjesztésének napja.

Ha a végelszámolás befejezhető, a cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. 

A cég akkor törölhető a cégjegyzékből, amennyiben a NAV elektronikus úton arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a jogi személynél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, nála ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában, ha a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló közzétételétől számítva eltelt 90 nap. Ha a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cégnek köztartozása van, a cég csak az adóhatósági eljárások végleges befejezéséről szóló, valamint a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A végelszámolást lezáró beszámoló mérlegének főösszege több lehet, mint a vagyonfelosztási javaslat szerinti eszközök, illetve kötelezettségek összesen sora. A végelszámolói feladat a vagyon kiadása, viszont a vagyon kiadására a végelszámolónak csak akkor van lehetősége, amennyiben a vállalkozást a cégbíróság a cégjegyzékből törölte.

Leipán Tibor (2022-03-28)