Nem alkotmányellenes a védettségi igazolvány előírása
Olvasási idő: 5 perc
A járványügyi korlátozások egy része alól mentességet biztosító védettségi igazolvány előírása sokak számára alkotmányos szintű kérdéseket is felvetett, melynek nyomán az Alkotmánybíróság október 19-én közzétett döntésében kimondta: nem alkotmányellenesek a védettségi igazolvánnyal járó többletjogok.
Számos írásunkban foglalkoztunk a Covid-19 betegséggel és járvánnyal összefüggő védettségi igazolvány szabályaival, különösen azokról a korlátozó intézkedésekről, melyek alól mentesültek az igazolvánnyal rendelkezők.
Ahogyan azt az Alkotmánybíróság közleménye is megállapítja: az indítványozók által támadott rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára – az azzal nem rendelkezőkéhez képest – többletjogosítványokat adtak, mivel a védettségi igazolvánnyal rendelkezők a kormányrendelet alapján mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól.
Az indítványozók szerint a kormányrendelet kifogásolt rendelkezései hátrányosan, a diszkrimináció tilalmába ütköző módon különböztették meg azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük nyomán nem kaphattak védettségi igazolványt. Ez pedig az indítványozók szerint súlyos alapjogsérelmet okozott számukra.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény alapján, veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl is korlátozható.
A koronavírus-járvány leküzdése, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak csökkentése, továbbá a károk enyhítése legitim célja a jogkorlátozásnak.
Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó azon alaptörvényből fakadó kötelezettségének is eleget tett, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásával rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések szükségességét.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során diszkriminációt sem állapított meg.
Az egészségügyi önrendelkezési jog esetleges sérelmével összefüggésben pedig azt állapította meg, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, illetve azon belül az önrendelkezési jog között sem.
