Fontos változások a fogyasztóvédelmi rendeletekben

A 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet egyértelmű határvonalat húz a fogyasztói és az üzleti beszerzések között, miközben szigorúbb kötelezettségeket ír elő az értékesítők számára a jótállási eljárások során. A változások különösen a kis- és középvállalkozásokat érintik érzékenyen, amelyek eddig bizonyos esetekben fogyasztói jogokra hivatkozhattak. Jelen cikk célja, hogy átfogó, gyakorlatorientált elemzést adjon a módosításokról: bemutatva azok jogi hátterét, a várható hatósági gyakorlatot, valamint azokat a pénzügyi és működési következményeket, amelyekkel a piaci szereplőknek a jövőben számolniuk kell.

A módosítások időzítésének háttere

A módosítások időzítése tekinthető véletlenszerűnek. A gazdasági környezet átalakulása, a vállalkozások költségérzékenységének növekedése, valamint a műszaki cikkek piacán tapasztalható gyors technológiai avulás egyaránt felerősítette a jótállási és szavatossági jogok körüli vitákat. A jogalkotó ezekre a piaci folyamatokra reagálva törekedett arra, hogy egyértelműbb felelősségi viszonyokat teremtsen az értékesítők és a beszerzők között.
A változások egyben azt is jelzik, hogy a fogyasztóvédelem fókusza egyre inkább a klasszikus értelemben vett fogyasztók – azaz a magánszemélyek – védelmére koncentrál, miközben a vállalkozásoktól nagyobb önállóságot és tudatosságot vár el jogaik érvényesítése során. Ez a szemléletváltás különösen élesen jelenik meg a tartós fogyasztási cikkek piacán, ahol a beszerzések gyakran jelentős értéket képviselnek, és hosszú távon befolyásolják a vállalkozások működését.

Új jótállási szabályok, új vállalkozói kockázatok a tartós fogyasztási cikkek piacán

2025 végén újabb jelentős változások léptek hatályba a fogyasztóvédelmi szabályozásban, amelyek érdemben érintik mind a fogyasztókat, mind pedig a kis- és középvállalkozásokat, valamint a tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó vállalkozásokat. A módosításokat a 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet vezette be, amely a Magyar Közlöny 157. számában jelent meg.
A jogszabályváltozás két kiemelt területen hoz érdemi fordulatot:

• egyrészt szűkíti azon esetek körét, amikor a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – a kötelező jótállás szempontjából fogyasztónak minősülhetnek,
• másrészt pontosítja és szigorítja a jótállási eljárás során alkalmazandó visszatérítési kötelezettségeket.

A módosítások túlmutatnak a jogtechnikai pontosításon: közvetlen hatást gyakorolnak a beszerzési döntésekre, a szerződéses gyakorlatra, valamint a vállalkozások belső pénzügyi és ügyfélszolgálati folyamataira is.

A jogalkotói szándék és a szabályozási háttér

Az elmúlt években a fogyasztóvédelmi jogalkalmazás egyik visszatérő problémája volt a „fogyasztó” és a „vállalkozás” fogalmának elmosódása. Különösen a mikro- és kisvállalkozások esetében fordult elő, hogy egyes beszerzések során – főként saját használatra történő vásárláskor – a gyakorlatban fogyasztói jogokra hivatkoztak. Ez a helyzet jogbizonytalanságot eredményezett, eltérő hatósági értelmezésekhez vezetett, kiszámíthatatlanná tette a jótállási kötelezettségek megítélését.
A jogalkotó célja ezért egyértelmű volt: 

világos, objektív elhatárolás megteremtése a fogyasztói és az üzleti beszerzések között, különös tekintettel a nagykereskedelmi tevékenységre.

A vállalkozások fogyasztói jogállásának szűkítése

A módosítás egyik legjelentősebb eleme, hogy a nagykereskedelmi tevékenység keretében történő beszerzéseket teljes egészében kizárja abból a körből, amely során a kis- és középvállalkozások a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szempontjából fogyasztónak minősülhetnének. Ez a szabályozás egyértelművé teszi, hogy a beszerzés jogi jellege az elsődleges, nem a vállalkozás mérete vagy a termék tényleges felhasználása a döntő, hanem az, hogy az ügylet nagykereskedelmi jogviszonyban valósul-e meg. Ennek következtében még akkor sem illeti meg a vállalkozást a fogyasztói jogállás, ha a terméket nem továbbértékesítésre, hanem saját működéséhez szerzi be.

A fogyasztói jogállás elvesztésének rendszerszintű következményei

A vállalkozások fogyasztói jogállásának szűkítése nem pusztán egyedi jogvesztést jelent, hanem szemléletváltást tükröz a jogalkotásban. 

A vállalkozások – mérettől függetlenül – alapvetően piaci szereplőként jelennek meg, akiknek érdekeit elsősorban szerződéses eszközökkel kell érvényesíteniük. 

Ez különösen érzékenyen érinti azokat a mikro- és kisvállalkozásokat, amelyek alkupozíciójuk és informáltságuk alapján sokszor közelebb állnak egy magánszemélyhez, mint egy nagyvállalathoz. A jogalkotó azonban nem kívánta fenntartani ezt a differenciálást, hanem formalizált, jogviszony alapú megközelítést vezetett be. A változás következménye, hogy megszűnik az egyedi körülmények mérlegelése, nő a vállalkozások kockázatviselése, valamint felértékelődik a szerződéses tudatosság.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállalkozói Értesítő-Kereskedelem februári számában olvashatják)