Üzleten belül vagy kívül?

Milyen kérdéseket szabályoz a Korm. rendelet?

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) egyebek között meghatározza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos, a vállalkozás által a fogyasztók részére teljesítendő tájékoztatásra vonatkozó egyes előírásokat (előírva például, hogy a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót a jogszabályban meghatározott kérdésekről, körülményekről).

A jogszabály tartalmazza továbbá a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó szabályokat. 

Ezek értelmében főszabály szerint  az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg, 

illetőleg olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, s a fogyasztó a Korm. rendeletben előírtak szerint tett nyilatkozatának megtételét követően a teljesítés megkezdődik, akkor a fogyasztót a meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.
A Korm. rendelet a fogyasztói szerződések közös szabályai között rögzíti például a szerződéskötést követő telefonos kapcsolattartásra és a fizetési eszköz használati díjára, illetőleg a nem kért értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket.

A jogszabály több kérdésben eltérő előírásokat tartalmaz

• az üzlethelyiségen kívül, illetve a távollévők között kötött szerződésekre, és
• a fenti kategóriák alá nem eső szerződésekre, azaz jellemzően az üzlethelyiségben kötött szerződésekre.

Az eltérések megmutatkoznak mindenekelőtt a vállalkozást a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó irányában terhelő tájékoztatási kötelezettség tartalmát, valamint a fogyasztót a Korm. rendelet alapján megillető elállási/felmondási jog fennálltát illetően.

Hol tájékozódhatunk a szabályozás részleteiről?

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek értelmezéséhez segítséget nyújt 

• a hazai szabályozás uniós hátterét jelentő, a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, különösen annak preambulumbekezdései, és
• az Európai Bizottság 2021. decemberi közleménye a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatásról (a továbbiakban: Közlemény).

Melyek az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések?

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek az olyan fogyasztói szerződés minősül, 

• amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg,
• amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak a fenti körülmények között,
• amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás (a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett) személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen, vagy
• amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja az áruk vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése;

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződésről beszélhetünk tehát például akkor, ha azt a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötötték meg, hogy a vállalkozás (a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett) személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen. A „személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett” kifejezés a Közlemény értelmében az ajánlatokra és hasonló kereskedelmi célú kommunikációra (jogi besorolásától függetlenül) alkalmazandó, amelyet közvetlen ezután szerződés formájában formalizálnak a vállalkozás üzlethelyiségében vagy bármely távközlő eszköz alkalmazásával. Ahhoz, hogy ezt a rendelkezést alkalmazni lehessen, a vállalkozás ajánlatát egy adott fogyasztóhoz kell, hogy intézze, például akként, hogy a vállalkozás képviselője egy havi magazin előfizetésére vonatkozó ajánlatot intéz az adott fogyasztóhoz az utcán és a szerződést azonnal aláírják a vállalkozás közeli üzlethelyiségében. Ezzel szemben a reklám szóróanyagok puszta szétosztása az utcán a vállalkozás üzlethelyiségéhez közel, anélkül, hogy egyéni fogyasztókat egyénileg célozna meg, nem számít „személyes és egyéni kapcsolatba lépésnek” e rendelkezés alkalmazásában. Ezen túlmenően a rendelkezés alkalmazásához a szerződést azonnal meg kell kötni. A szerződés nem kerül azonnal megkötésre, ha a fogyasztó elhagyja a vállalkozás üzlethelyiségét azután, hogy oda behívták, és saját kezdeményezéséből később visszatér oda, például a következő napon, miután megfontolta az ajánlatot.

Mi minősül üzlethelyiségnek?

A szerződések kategorizálása szempontjából kiemelkedő szerepe van az üzlethelyiség fogalmának.
A Korm. rendelet szerint üzlethelyiség

• bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja,
• bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja.

A 2011/83/EK irányelv, a Közlemény és a bírói gyakorlat számos példát ismertet arra, hogy mi tekinthető „üzlethelyiségnek”. Üzlethelyiségnek minősülnek

• a boltok, árusítóbódék és teherautók, valamint a piaci árusítóhelyek és vásári standok, amelyek a kereskedő üzleti tevékenységének állandó vagy szokásos helyszínéül szolgálnak. Például ha a vállalkozás egy kereskedelmi vásáron standot tart fenn, ahol a vállalkozás minden évben néhány napon keresztül végzi tevékenységét, a stand „üzlethelyiségnek” minősül, amennyiben az e tevékenységekkel kapcsolatos körülmények összességére, különösen e stand megjelenésére és magán a vásár helyszínén kihelyezett információkra tekintettel a szokásosan tájékozott, figyelmes és körültekintő fogyasztó észszerűen számíthat arra, hogy a vállalkozás tevékenységét ott folytatja és vele szerződéskötési céllal kapcsolatba lép,
• az olyan kiskereskedelmi üzlethelyiségek, amelyekben a vállalkozás (például sípályák és strandok közelében lévő üdülőhelyeken az idegenforgalmi szezonban) idényjelleggel végzi tevékenységét, ha ezen üzlethelyiségekben a vállalkozás tevékenységét rendszeres jelleggel végzi.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar jogban a Korm. rendelet kifejezetten rögzíti, nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen végzett értékesítő tevékenység.

Az üzlethelyiség fogalma tehát elsődlegesen olyan helyiségre utal, amelyben a vállalkozás általában tevékenységét végzi, és amely egyértelműen eladási helyiségként van azonosítva a nyilvánosság felé. 

A Közlemény szerint, ha a vállalkozás olyan áruk és szolgáltatások eladására használt helyiségeket használ, amelyeket nem „szokásosan használnak” erre a célra, és amelyeket nem határoztak meg egyértelműen a nyilvánosság számára történő értékesítés helyszíneként, a fogyasztókkal kötött szerződések valószínűleg üzlethelyiségen kívül kötött szerződések lesznek. Így például az adott rendezvény céljára bérelt étteremben, kávéházban vagy szállodában szervezett rendezvény (szakmai konferencia, szeminárium, pártgyűlés stb.) során történő termékértékesítés a Közlemény értelmében valószínűleg üzlethelyiségen kívül kötött szerződés lesz.

Nem tekintendő üzlethelyiségnek a magánlakás és a fogyasztó munkahelye sem. 

Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk arra, hogy a Közlemény szerint a vállalkozás által a fogyasztó otthonában vagy munkahelyén tett látogatás során kötött szerződések üzlethelyiségen kívül kötött szerződések, függetlenül attól, hogy a látogatást a fogyasztó kérte-e vagy sem. Az ilyen üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket előkészítő lépések előzhetik meg. A Közlemény által ismertetett példa szerint 

• ha a vállalkozás képviselője (technikusa) egy berendezés vagy eszköz egyidejű értékesítése és telepítése céljából felkeresi a fogyasztó lakóhelyét, az üzlethelyiségen kívül kötött szolgáltatási szerződés lesz, függetlenül attól, hogy a fogyasztó a vállalkozás üzletében tett személyes látogatást követően korábban kérte-e (előjegyezte-e) az ilyen látogatást,
• ezzel szemben, ha a szerződést a fogyasztónak az üzletben tett látogatása során vagy távközlési eszköz útján kötötték meg, a technikus ezt követő látogatása, amely a szükséges berendezéseknek a fogyasztó lakóhelyén történő felszerelésére irányul, nem változtatja meg a szerződés besorolását, azaz a szerződés nem válik ezáltal üzlethelyiségen kívül kötött szerződéssé.

Mi a helyzet az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött fogyasztói szerződésekkel?

A Korm. rendelet hatálya nem terjed ki az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződésekre. A Közlemény szerint ez azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyeket a fogyasztó fizikai jelenlétében, valamint az áruk vagy szolgáltatások automatizált módon történő értékesítésének/szolgáltatásának helyén, például árusító automatánál, automatizált üzemanyagtöltő állomásokon vagy parkolóhelyeknél kötnek meg.