Kft ügyvezetőjének díjazása
Olvasási idő: 8 perc
Egy közeljövőben megalakítandó kft. kétfős tagsággal működne, ahol mindketten ügyvezetői feladatkört látnának el. Mi lehet a kifizetői oldalról leginkább költséghatékony megoldás, ha mindkét személynek van máshol nyolc órás főállása?
Az ügyvezetők díjazására havi bruttó 70.000 Ft-ot szeretnének fordítani. Melyik szerződés formát, illetve javadalmazási formát tekintve kerülne a kifizetőnek a legkevesebb kiadásába az említett 2 fő fizetése? Felmerülhet a tiszteletdíj lehetősége?
A tisztségviselőt megillető tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amelynek egésze jövedelem, míg a költségtérítésként kapott összeggel szemben a törvényben meghatározott költségek elszámolhatók.
A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
Ügyvezető munkaviszonyban
Ha a tevékenységét munkaviszonyban végzi, akkor a munkavállalókra vonatkozó általános szabályok szerint kell a járulékkötelezettséget teljesíteni. A gazdasági társaság ügyvezetését – tagsági formától függetlenül – elláthatja a társaság tagjai közül választott egy vagy több tag, de akár társaságon kívüli személy is. Ha az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés alapján ellátó személy nem áll tagsági jogviszonyban a gazdasági társasággal, akkor e megbízási jogviszony a társadalombiztosítás szempontjából választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez. A Tbj. 6. § (2) bekezdése alapján munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, feltéve, hogy járulékalapot képező tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát (2022-ben a 60 000 forintot). Ez a megoldás lehet a legcélszerűbb a kérdésben foglaltakra, mivel ebben ez esetben a többes jogviszonyra tekintettel nem jön létre a Kft.-n belül biztosítási jogviszony.
A nevezett 60 000 forint vagy alatta levő összeg úgy értendő, hogy 10% költségelszámolás is létezik, amely nem visel adóterhet. Pl. 60 000 forint esetén 6 000 forint a költségelszámolás bizonylat nélkül (akár felmerült, akár nem) így az adóalap 54 000 forint lesz. A magánszemélyektől 15% szja-t kell levonni, a Kft. pedig 13% szochót fizet. Bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik, mert különben nem stimmelne az adófolyószámla.
Ügyvezető megbízási jogviszonyban
Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, akkor a biztosítási helyzete meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy tagja-e a gazdasági társaságnak, illetve annak tevékenységében személyesen közreműködik-e (rendelkezik-e tagsági jogviszonnyal).
A társas vállalkozásban fennálló tagság ugyanis nem feltétlenül vonja maga után azt, hogy a természetes személy a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak minősüljön. Amennyiben viszont az ügyvezető a társaság tagja (pl. az ügyvezető egyben a társaság tulajdonos tagja) is, akkor a Tbj. 4. § 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, még akkor is, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem vesz részt (nem áll tagsági jogviszonyban).
Generális szabály, hogy az egyidejűleg több biztosítást megalapozó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ha az ügyvezető nem tag a társaságban, akkor a választott tisztségviselőkre vonatkozó, az előző pontban ismertetett szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben az ügyvezető a társaság tagja, akkor az előző bekezdésben leírtak miatt társas vállalkozónak minősül. Ez utóbbi esetben az ügyvezetőnek nem a megbízási jogviszonyára, hanem a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie a járulékkötelezettségét, az ügyvezetői tevékenység tekintetében a megbízási jogviszony „átminősül” társas vállalkozói jogviszonnyá. Ekkor a járulékalap meghatározása során a személyes közreműködés díjának a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. A biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg, a járuléka alapja havonta legalább a minimálbér. A társas vállalkozásnak pedig az ügyvezetőnek fizetett díjazás, de legalább havonta a minimálbér 112,5 százaléka után 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ha a jogviszony nem áll fenn az egész hónapban, akkor a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót a minimum járulék-, illetve adóalap harmincad része és a biztosítás időtartamának (napjai számának) szorzata alapján kell meghatározni.
Fontos megjegyezni, hogy az ügyvezetői munkakör ellátása nem igényel szakképzettséget, emiatt a minimum járulék-, illetve adóalap meghatározásánál nem a garantált bérminimumból, hanem a minimálbérből kell kiindulni.
Olyan eset is előfordulhat, hogy az ügyvezető a társaságban – az ügyvezetői teendők ellátása mellett – tagként személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszonnyal is rendelkezik. A vezető tisztségviselői feladatokat megbízási jogviszonyban, az egyéb feladatellátást társas vállalkozói jogviszonyban látja el a természetes személy. Ebben az esetben az adott társaságban a természetes személy az egyéb tevékenysége alapján társas vállalkozónak minősül, ezért az ügyvezetői jogviszonyát nem kell társas vállalkozói jogviszonynak minősíteni, rá a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell az ügyvezető tevékenységével összefüggésben alkalmazni. Például, ha egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja személyesen közreműködik a társaságban, ami alapján társas vállalkozónak minősül, és emellett az ügyvezetést is ellátja, akkor az ügyvezetésre (mint választott tisztségre) létesített megbízási jogviszonya alapján kell a járulékkötelezettségét teljesítenie.
