Bejelentkezés

Ez a tartalom 70 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kft ügyvezetőjének díjazása

Egy közeljövőben megalakítandó kft. kétfős tagsággal működne, ahol mindketten ügyvezetői feladatkört látnának el. Mi lehet a kifizetői oldalról leginkább költséghatékony megoldás, ha mindkét személynek van máshol nyolc órás főállása?

Az ügyvezetők díjazására havi bruttó 70.000 Ft-ot szeretnének fordítani. Melyik szerződés formát, illetve javadalmazási formát tekintve kerülne a kifizetőnek a legkevesebb kiadásába az említett 2 fő fizetése? Felmerülhet a tiszteletdíj lehetősége?
 
A tisztségviselőt megillető tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amelynek egésze jövedelem, míg a költségtérítésként kapott összeggel szemben a törvényben meghatározott költségek elszámolhatók. 

A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. 

Ügyvezető munkaviszonyban

Ha a tevékenységét munkaviszonyban végzi, akkor a munkavállalókra vonatkozó általános szabályok szerint kell a járulékkötelezettséget teljesíteni. A gazdasági társaság ügyvezetését – tagsági formától függetlenül – elláthatja a társaság tagjai közül választott egy vagy több tag, de akár társaságon kívüli személy is. Ha az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés alapján ellátó személy nem áll tagsági jogviszonyban a gazdasági társasággal, akkor e megbízási jogviszony a társadalombiztosítás szempontjából választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez. A Tbj. 6. § (2) bekezdése alapján munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, feltéve, hogy járulékalapot képező tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát (2022-ben a 60 000 forintot). Ez a megoldás lehet a legcélszerűbb a kérdésben foglaltakra, mivel ebben ez esetben a többes jogviszonyra tekintettel nem jön létre a Kft.-n belül biztosítási jogviszony. 
A nevezett 60 000 forint vagy alatta levő összeg úgy értendő, hogy 10% költségelszámolás is létezik, amely nem visel adóterhet. Pl. 60 000 forint esetén 6 000 forint a költségelszámolás bizonylat nélkül (akár felmerült, akár nem) így az adóalap 54 000 forint lesz. A magánszemélyektől 15% szja-t kell levonni, a Kft. pedig 13% szochót fizet. Bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik, mert különben nem stimmelne az adófolyószámla. 

Ügyvezető megbízási jogviszonyban

Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, akkor a biztosítási helyzete meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy tagja-e a gazdasági társaságnak, illetve annak tevékenységében személyesen közreműködik-e (rendelkezik-e tagsági jogviszonnyal). 
A társas vállalkozásban fennálló tagság ugyanis nem feltétlenül vonja maga után azt, hogy a természetes személy a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak minősüljön. Amennyiben viszont az ügyvezető a társaság tagja (pl. az ügyvezető egyben a társaság tulajdonos tagja) is, akkor a Tbj. 4. § 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, még akkor is, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem vesz részt (nem áll tagsági jogviszonyban). 
Generális szabály, hogy az egyidejűleg több biztosítást megalapozó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ha az ügyvezető nem tag a társaságban, akkor a választott tisztségviselőkre vonatkozó, az előző pontban ismertetett szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben az ügyvezető a társaság tagja, akkor az előző bekezdésben leírtak miatt társas vállalkozónak minősül. Ez utóbbi esetben az ügyvezetőnek nem a megbízási jogviszonyára, hanem a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie a járulékkötelezettségét, az ügyvezetői tevékenység tekintetében a megbízási jogviszony „átminősül” társas vállalkozói jogviszonnyá. Ekkor a járulékalap meghatározása során a személyes közreműködés díjának a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. A biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg, a járuléka alapja havonta legalább a minimálbér. A társas vállalkozásnak pedig az ügyvezetőnek fizetett díjazás, de legalább havonta a minimálbér 112,5 százaléka után 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ha a jogviszony nem áll fenn az egész hónapban, akkor a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót a minimum járulék-, illetve adóalap harmincad része és a biztosítás időtartamának (napjai számának) szorzata alapján kell meghatározni. 

Fontos megjegyezni, hogy az ügyvezetői munkakör ellátása nem igényel szakképzettséget, emiatt a minimum járulék-, illetve adóalap meghatározásánál nem a garantált bérminimumból, hanem a minimálbérből kell kiindulni. 

 

 

Olyan eset is előfordulhat, hogy az ügyvezető a társaságban – az ügyvezetői teendők ellátása mellett – tagként személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszonnyal is rendelkezik. A vezető tisztségviselői feladatokat megbízási jogviszonyban, az egyéb feladatellátást társas vállalkozói jogviszonyban látja el a természetes személy. Ebben az esetben az adott társaságban a természetes személy az egyéb tevékenysége alapján társas vállalkozónak minősül, ezért az ügyvezetői jogviszonyát nem kell társas vállalkozói jogviszonynak minősíteni, rá a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell az ügyvezető tevékenységével összefüggésben alkalmazni. Például, ha egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja személyesen közreműködik a társaságban, ami alapján társas vállalkozónak minősül, és emellett az ügyvezetést is ellátja, akkor az ügyvezetésre (mint választott tisztségre) létesített megbízási jogviszonya alapján kell a járulékkötelezettségét teljesítenie.

Leipán Tibor (2022-12-01)