Ügyvezető külföldi biztosítási jogviszonya

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2026.05.01

Olvasási idő: 2 perc


Ez a tartalom 181 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Magyar cég főállású, munkaviszonyban álló ügyvezető tulajdonosa 2026. márciusában kérte ki az osztrák hatóságtól az A1-es nyomtatványt, amely szerint 2025. szeptember 29-től ausztriai adóügyi illetősége van, és itt van biztosítási jogviszonya is. Magyarországon a Taj-számát mindeddig nem passziváltatta. Mi a teendője a cégnek Magyarországon?

A főállású, munkaviszonyban lévő ügyvezető tulajdonosa 2025. júniusban költözött Ausztriába, és ott munkát is vállalt. Állandó lakcíme továbbra is Magyarországon volt, a cégében heti 40 órában munkaviszony keretében (társasági szerződés szerint ügyvezetői tevékenység) továbbra is munkát végzett. A béréből levonásra került a 18,5%-os tbj, egészen 2026. március 31-ig. A részére kifizetett jövedelmet továbbra is munkaviszonyos jövedelemként kell a 08-a bevallásban szerepeltetni? 

A kérdés szerint a nevezett ügyvezető osztrák adóügyi illetőségű lett, ebből következően valamennyi magyarországi bevétele is az osztrák adótörvények szerint adózik.

Törvényi oldalról irányadó az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről szóló törvény) melynek 41. § a következőképpen rendelkezik.
41. § [Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése]
(1) A jogi személy és egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve – ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi – a beutazása előtti napon külföldi illetőségű természetes személyt,
a) akinek – a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján – az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik,

A hivatkozott jogszabályhely értelmében tehát bejelentési kötelezettség létezik a kérdés szerinti osztrák illetőségű magánszemély esetében a 26T104-es nyomtatvány kitöltésével és az adóhatósághoz történő érkeztetéssel.  

Az osztrák adóügyi illetőség igazolása esetén az adózónak be kell csatolnia az A1-es nyomtatványt, amelyet az osztrák adóhatóságtól vált ki.

A Magyarországon kifizetett jövedelem tekintetében irányadó az Szja törvény (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) 2. § (4)-(5) bekezdései, melynek értelmében esetünkben az osztrák illetőségű magánszemély adókötelezettsége a nemzetközi szerződés alapján állapítható meg. Mivel a jövedelemszerzés helye Magyarország lesz, ezért irányadó a 1976. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény. Az egyezmény magasabb szintű jogszabály, mint az Szja törvény, ezért ezt az egyezményt kell alkalmazni. Ezen belül a 15. cikkely az irányadó azzal, hogy az adófizetési kötelezettséget illetően mindkét adóhatóságnál a magánszemélynek el kell járnia.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Álláskeresést ösztönző támogatás megítélése

Az álláskeresést ösztönző támogatás biztosítási időnek minősül, összeköti a két munkaviszonyt, vagy megszakad a biztosítás?

Nyugdíj iránti kérelem benyújtása

Benyújthatja-e a nyugdíj iránti kérelmét a munkavállaló a 65. születésnapjánál korábban? Milyen további feladatai vannak a munkáltatónak?

Szülési szabadság alatt szünetel a biztosítás

A biztosított egyik jogviszonyában jogosult csedre és gyedre is, . másik jogviszonyában inincs meg a 365 nap a szülést megelőzően, ott nem jogosult az ellátásokra. A második jogviszonyban az Mt. szerint szülési szabadságot igényel, de nincs mögötte csed folyósítás, majd fizetésnélküli szabadságot, de szintén nincs mögötte ebben a jogviszonyban ellátás. Ekkor jelenteni kell a biztosítás szünetelést a 08E nyomtatványon, a szülési szabadság és a fizetésnélküli szabadság idejére is?

Kapcsolódó cikkek


Mikor lehet a munkáltatóval megfizettetni az egészségbiztosítási ellátásokat?

A társadalombiztosítási megtérítési eljárás célja és lényege, hogy az egészségbiztosító az ellátásokat megelőlegezi a betegnek, de ha a betegség vagy sérülés egy harmadik fél jogellenes vagy vétkes magatartása miatt következett be, az állam nem vállalja át a költségeket.

Amikor van igazolás, mégsem jár táppénz

Annak eldöntése, hogy az egészségi állapot alapján fennáll-e a keresőképtelenség, orvosszakmai kérdés. Az orvosi igazolás még nem jelent automatikusan táppénzt, mivel az orvos a keresőképtelenség tényéről dönthet, a kifizetőhely pedig arról, hogy ehhez kapcsolódik-e pénzbeli ellátás.