Tiszteletdíj lehetséges elszámolása

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2026.02.15

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 274 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Kivás adózási módot választó nonprofit gazdasági társaság (Kft.) három tagú felügyelő bizottságából két fő saját jogú nyugdíjas, egy fő nem nyugdíjas. A tisztségüket határozatlan időre töltik be. A 2026-ra megállapított havi tiszteletdíjuk nem éri el az érvényes minimálbér harmadát. A tiszteletdíj is besorolandó a tartós megbízási jogviszonyba?

A tiszteletdíj kifizetése esetén nagyon körültekintően kell eljárni, a kifizetéseket alaposan át kell gondolni. Egy magasabb összegű tiszteletdíj rendszeres (havonta) kifizetése biztosítási jogviszonyt is eredményezhet, annak járulékfizetési kötelezettségével. 

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a tiszteletdíj kifizetése esetében léteznek-e olyan esetek, amikor a kifizetésnek nem lenne a vonzata a járulékok kötelező megfizetése. 

Mindezt pedig úgy, hogy a kifizetés lényegében nem alkalomszerű, hanem egy egész adóévre vonatkozó ellenszolgáltatást, javadalmazást jelent, mögöttes jogszabályi háttér betartásával.

Egy összegű éves szintű tiszteletdíj kifizetés járulékmentesen

Előfordulhat olyan eset is, amikor az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak az éves szintű munkájáért egyösszegű tiszteletdíjat fizetne a gazdasági társaság. Az egy hónapra jutó összeg nem haladná meg a minimálbér 30%-át, de ez nem jelentene megbízásos jogviszonyt. Ebben az esetben kérdéses, hogy létezik-e bejelentési kötelezettség a 08E-es nyomtatványon? 

További kérdés, hogy a magánszemélytől csak 15% szja-t kell levonni, illetve létezik-e a kifizetőt terhelő 13% szocho-fizetési kötelezettség?

A tiszteletdíj is nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, ezért biztosítási jogviszony létrejötte esetén a 08E-es nyomtatványt be kell adni az adóhatósághoz.
Ebből következően az egyösszegű kifizetéshez igazodó visszamenőleges havi elszámolás elvileg nem lenne lehetséges, mint járulékmentes kifizetés. Azonban itt választott tisztségviselőkről van szó, amely nem teljesen azonos a munkavállalók elszámolásával, ebből következően léteznek eltérések a nem önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása során. 

Ebben irányadó a Tbj. törvény (2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény) 6. § (2) bekezdése, amely többek között a következőket rögzíti:
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője…
A legfontosabb szabály viszont esetünkben a Tbj. 13. § (4) bekezdése, amely a következőket rögzíti:
(4) A 6. § (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő, képviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, vagy az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.

Ha esetlegesen biztosítási jogviszony jönne létre, akkor természetesen ezt a 08E-es nyomtatványon be kell jelenteni a NAV-hoz. Mindent egybevetve, a hivatkozott törvényhelyek alapján lehetséges járulékmentes elszámolás az éves szintű kifizetéshez igazodóan. Tehát, amennyiben az egy hónapra jutó összeg nem haladja meg a minimálbér 30%-át, akkor a 08E-es nyomtatványt nem kell beadni, a magánszemélytől csak 15% szja-t kell levonni, a kifizetőt pedig 13% szocho-fizetési kötelezettség terheli.

A tiszteletdíj is személyi jellegű kifizetésnek minősül, ebből következően KIVA alapot nővelő tétel lesz.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Munkáltatói felmondás 60 év felettinek

Ha a munkavállaló munkaviszonya 17 év a felmondás napján és a munkavállaló már elmúlt 60 éves, akkor hány havi végkielégítés és felmondási idő illeti meg?

Munkaviszony-e az egyházi szolgálati jogviszony?

Munkaviszony-e az egyházi szolgálati jogviszony?

Második munkakör ellátása ugyanazon munkáltatónál

Egy munkavállalónkat heti 40 órás, teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatjuk. A munkavállaló szeretne vállalni egy másik munkakört is, amelyet heti további 6 órában, ugyanazon a telephelyen látna el. Milyen jogviszony keretében foglalkoztathatjuk szabályosan a második munkakörben? Lehetőség van külön részmunkaidős munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötésére, esetleg a további 6 órát rendkívüli munkaidőként kell elszámolni?

Kapcsolódó videók


Munkajogi viták és munkaügyi perek a gyakorlatban

A munkáltatói felmondás jogszerűsége, a bizalomvesztésre hivatkozó felmondás, a várandóssághoz kapcsolódó felmondási védelem és a rendkívüli munkavégzés bizonyítása egyaránt munkaügyi jogviták tárgya lehet. 2026. október 13-i szakmai napunkon dr. Barta Péter 12 konkrét jogeseten keresztül mutatta be a bírósági döntéseket és azok munkáltatói tanulságait.

Munkajogi viták és munkaügyi perek kérdései

Hogyan lehet ellenőrizni a munkaügyi perben bemutatott bizonyítékok valódiságát? Milyen feltételekkel mondhat fel a munkáltató egy rendszeresen kötelezettségét szegő munkavállalónak? Dr. Barta Péter 2026. október 13-i szakmai napunkon a munkajogi viták bizonyítási kérdéseivel, a munkáltatói felmondás feltételeivel és további gyakorlati problémákkal kapcsolatban felmerült kérdésekre adott választ.

Munkajogi viták a gyakorlatban

A munkavállalói magatartás, a munkaidő és pihenőidő, valamint a munkaviszony megszüntetésének számos kérdését 2026. október 19-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász gyakorlati eseteken keresztül ismertette.

Kapcsolódó cikkek


Amikor a prémium feltételei nem egészen teljesülnek

A prémiumjogosultság megalapozásához szükséges, hogy a munkáltató szabályosan kiírja a prémiumfeltételeket. A munkavállalónak a feltételeket teljesítenie kell, de mi történik azokban az ügyekben, amelyekben a munkavállaló csak részlegesen teljesít?

A leggyakoribb munkajogi hibák

A munkaügyi jogviták és a foglalkoztatás-felügyeleti bírságok jelentős része visszatérő munkáltatói hibákra vezethető vissza. A tapasztalatok szerint különösen a munkaidő-nyilvántartás vezetése, a munkaviszony megszüntetésének szabályai és a kötelező munkáltatói dokumentáció okoz bizonytalanságot a napi gyakorlatban. Ezek a hibák sok esetben egyszerűen megelőzhetők lennének, ha a munkáltatók tisztában lennének a jogszabályi elvárásokkal. Október 19-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász, ügyvéd ezekre a kérdésekre ad gyakorlati választ.

Mikor lesz egy munkavállaló összeférhetetlen?

A nagyobb cégeknél egyre gyakrabban szabályzatban rögzítik a tételesen egyébként fel nem sorolható összeférhetetlen helyzeteket, és előírásokkal igyekeznek megakadályozni az ilyen esetek kialakulását, és megfelelő kezelését. A munka törvénykönyvében mégsem találjuk meg az ’összeférhetetlenség’ kifejezését. Milyen szabályok mentén és milyen tartalommal érvényesíthető az összeférhetetlenség követelménye egy munkahelyen?