Bejelentkezés

Ez a tartalom 152 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A székhelyszolgáltatással kapcsolatos közelmúltbeli változások

Az Art. 2021. június 1-jétől hatályos rendelkezései szerint már csak olyan székhelyszolgáltatók igénybevételét jelentheti be az adózó, amelyeket bejelentettek a felügyeleti szervhez, azaz a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodához. Érdemes tehát alapos megfontolással dönteni arról, hogy mely székhelyszolgáltatóval köt szerződést a gazdálkodó.

2020. január 10-ei hatállyal a székhelyszolgáltatás nyújtásával üzletszerűen foglalkozó vállalkozásokat bevonták a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá. A Pmt. alapján 2020. január 10-étől székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. Ezt a módosítást az adóigazgatási szabályok akkor nem követték le. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény határozta meg – a kormányzat gazdaságfehérítő intézkedéseinek részeként –, hogy a Pmt. rendelkezéseit az adóigazgatási eljárásban is érvényesíteni kell oly módon, hogy az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a Pmt. szabályainak megfelel. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény rendelkezéseinek eredményeként a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentésével és a korábbi bejelentések kezelésével kapcsolatos szabályok összhangba kerültek az Art.-ben, valamint a Pmt.-ben.
 
A hatályos adózási jogszabályok szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése esetén a bejelentés adóhatósági nyilvántartásba vétele (feldolgozása) előtt az adózó ügyeiben illetékes adó- és vámigazgatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy a bejelenteni szándékozott székhelyszolgáltató megfelel-e az Art. 7. § 43. pontja szerinti feltételeknek, különös tekintettel arra, hogy őt a Pmt. szerinti felügyeleti szerv (NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda – PEI) nyilvántartásba vette-e, vagy az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette-e. Ezt a PEI által közzétett nyilvános lista alapján kell megítélni. Ha a felülvizsgálatot követően megállapítható, hogy a bejelenteni szándékozott székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére jogosult, úgy a bejelentés nyilvántartásba vehető, az adatlap feldolgozható.

Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát sem jelentette be, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság törli az adózó adószámát [Art. 18/A. §]. Ez utóbbi rendelkezés szintén 2021. június 10-étől lépett hatályba.

Ahhoz tehát, hogy a székhelyszolgáltató tevékenység jogszerű legyen, a székhelyszolgáltatónak be kell jelentkeznie a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda nyilvántartásába, mint felügyeleti szervhez, a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózónak pedig be kell jelenteni a szükséges adatokat az Art. szabályai szerint. 

Változások 2021. júniustól

A 2021. június 10-étől hatályba lépett rendelkezések realizálása érdekében az adóhivatal felülvizsgálja a már bejelentett székhelyszolgáltatókat is és ha azok nem szerepelnek a PEI székhelyszolgáltatókról vezetett nyilvántartásában, értesítést küld az érintett adózóknak a székhely probléma rendezése érdekében.
Ahogy említettük, a 2021. június 10-étől hatályos módosítás a felügyeleti szerv nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltató bejelentéséhez kapcsolódó jogkövetkezményként rögzíti, hogy amennyiben az adózó részéről a NAV felhívása ellenére sem történik meg másik, megfelelő székhely bejelentése, vagy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentésének visszavonása, adószámának törlésére kerül sor.
Az Art. 246. § (1) bekezdés h) pontja ugyanis kimondja, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha az adózó által bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be, és az adózó az adóhatóság felhívása ellenére bejelentését nem vonta vissza, és nem gondoskodott másik megfelelő székhely vagy székhelyszolgáltató bejelentéséről sem. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.
Bár a székhelyszolgáltatás igénybevételének a megítélése napjainkra jelentősen változott az adóhatóság részéről is, azért vannak még olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a székhelyszolgáltató igénybevételéhez kapcsolódó hátrányokat helyeznek kilátásba. Ilyen például az Art. 157. § (1) bekezdés h) pontja, amely kockázatos adózónak minősíti azt az adózót, amelynek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó februári számában olvashatják)

Adópraxis (2022-02-02)