Bejelentkezés

Szálláshely-minősítés: mindenki csak nyerhet vele

Az ezredforduló táján kezdett világosan körvonalazódni a szálláshely-szolgáltatás világában is az az új elvárás, hogy a vállalkozás növekedésével a vevő, a fogyasztó fejével kell gondolkozni. A korábbi, objektív paramétereket felsoroló termékkatalógusok, prospektusok tartalma alapvetően változott meg: a hangsúly átkerült a személyre szabottan átélhető élmények megszervezésére.

Azok a cégek, akik a vevőik igényeiből, elvárásaiból indultak ki, termékeiket és szolgáltatásaikat úgy alakították ki, hogy az értéket képviseljen a megcélzott réteg számára. A változás új szóhasználatban is tetten érhető, mint például: környezetbarát, egészséges, nyugodt együttlét, kényeztetés. 

Megjelent minden szinten, már-már kötelező jelleggel, az élmény és a magas minőség kívánalma. 

A felsoroltakban az a közös, hogy mindegyik az egyén szubjektív percepciójától függ, ezért szinte lehetetlen objektív mérőeszközt megalkotni, ami alapján beállíthatók az ideális termék, vagy szolgáltatás ismérvei.

Az is tény, hogy ezek a vendégek, látogatók, turisták szubjektív érzéseitől függő tényezők váltak a turizmus versenyképességének meghatározó elemeivé. Ahhoz, hogy sikeres legyen a vállalkozás – legyen akár szállás- vagy vendéglátóhely, akár programszervező, attrakció – akkor tud versenybe szállni a jelenlegi piacon, ha saját működését is a magas minőségére alapozza. Ezzel a komplex rendszerbe belép tehát egy következő szubjektív szereplő a vendég mellé, maga a vállalkozás vezetője, tulajdonosa, akinek szintén van egyfajta értékítélete saját kínálatának színvonaláról. 

A legfontosabb versenyképességi kérdés tehát mindenképpen az, hogy hogyan lehet a két szubjektív percepciót a lehető legnagyobb mértékben megfeleltetni egymásnak. 

Milyen gondolkodásmód segít bennünket abban, hogy kicsit eltávolodva személyes kötődésünktől és érzelmeinktől, képesek legyünk felmérni saját kínálatunk mások számára megtestesített értékét? Ha ez sikerül, akkor várhatóan a szolgáltatások értékének árakban történő meghatározása is könnyebb lesz, de legalábbis kevésbé kell tartani az alul-, vagy túlárazás csapdájától.

Ha a szálláshely minőségét olyan tényezőnek tekinti a tulajdonos, vagy a felelős vezető, aminek emelése előnyösebb helyzetbe tudja őt hozni a versenyben, emellett egy biztosabb árazást is lehetővé tesz, minden bizonnyal támaszkodni fog azokra a megoldásokra, melyek ezt megalapozzák. Ezt felismerve fordult már évekkel ezelőtt is több száz szálláshely a minőségbiztosítási rendszerek felé – Hotelstars csillagok, napraforgók, koronák stb. –, mert a minősítésért fizetett összeg bőven megtérült a realizált bevételekben.
A minősítési folyamat egy önértékeléssel kezdődik, ami már önmagában egy óriási esély arra, hogy a vezető szubjektív érzékelését ütköztesse lépésről lépésre egy objektív és következetesen felépített rendszerrel, ami tekinthető akár a vendég elvárásának is. 

Mit nyerhetnek a minősítéssel a szálláshelyek? Mindenek előtt: egy objektív képet saját magukról, világos jövőképet, hogy hova kell eljutni az elvárásoknak történő megfelelés érdekében, s nem utolsó sorban a következetes minőségjavító intézkedéseknek köszönhetően esélyt a magasabb árbevételre. 

Ez utóbbi esetben az óvatos fogalmazás abból ered, hogy ehhez a minőséget biztosító folyamatok menedzselésére és további vezetői kompetenciákra is szükség van, ami viszont már nem várható el semmiféle minőségbiztosítási rendszertől.

Bártfai Endre (2022-06-07)