Pótlék elszámolása rendkívüli munkavégzés esetén
Olvasási idő: 6 perc
A kérdésben érintett munkavállaló napi 8 órás (7-15 óra közötti, hétfőtől péntekig terjedő) munkarendben dolgozott, mint középvezető. Ezt követően rendkívüli munkavégzés keretében kellett dolgoznia napi 12 órát (7-19 óra között) hétvégén és hétköznap is, valamint éjszaka (19-7 óra között). Hogyan kell esetében a pótlékokat elszámolni, különös tekintettel az éjszakai munkavégzésre?
Amennyiben közalkalmazott, vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóról van szó, ebben az esetben ajánlom a munkaidőkeret alkalmazását. A Kjt. rendelkezik az egyenlőtlen munkaidő beosztásról és nem zárja ki a munkaidőkeret alkalmazását, ezért az Mt. munkaidő keretre vonatkozó szabályai a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottakra is alkalmazhatóak. A munkaidő keret azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőt egy hosszabb időszak alapulvételével, egyenlőtlenül oszthatja be. A munkaidő keret tartama a 2012. évi I. törvény (Mt.) 94. § (1) bekezdése szerint legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. A napi munkaidő minimum négy, maximum 12 óra, a heti munkaidő pedig maximum 48 óra lehet, aminek átlagban kell meglennie.
A túlóra elszámolás pedig a keret végén történik amennyiben többet dolgozott a keret ledolgozandó óraszámánál. Amennyiben munkavállaló jogosult a Mt. 141. § szerinti műszak pótlékra, valamint a 142. § szerinti éjszakai pótlékra, azt pedig havonta kell számfejteni. Munkaidőkeretnél a munkaszüneti napok kivételével minden nap munkanapnak számít, de hat nap után egy pihenőnapot, és havi egy vasárnapi pihenőnapot ki kell adni.
Amennyiben nem alkalmaznak munkaidő keretet, a szombat-vasárnapi pihenőnapi munkavégzésért 100%, vagy 50% pótlék és megegyező szabadidő illeti meg a munkavállalót. Amennyiben munkaszüneti napon történik a munkavégzés azt, a pihenőnapi munkavégzéshez hasonlóan kell kompenzálni.
A napi nyolc órás munkaidő ledolgozását, az alkalmazott munkarendet a tájékoztatóban ajánlatos részletezni.
AZ ÉJSZAKAI PÓTLÉK
A 2012. évi I. törvény (Mt.) a 22 óra és 06 óra közötti munkavégzést tekinti éjszakai munkavégzésnek. Éjszakai pótlék az ebben az időintervallumban végzett munkára abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha az éjszakai munkavégzés tartama az egy órát meghaladja, és a dolgozó műszakpótlékra nem jogosult.
Az Mt. 142. §-a az éjszakai pótlékra vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik:
„A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.”
Ugyanarra az időtartamra nem jár a dolgozónak műszakpótlék és éjszakai pótlék. Ha mindkét jogosultság feltételei fennálnak, akkor műszakpótlék jár a dolgozónak.
Mivel a műszakpótlék mértéke duplája az éjszakai pótlék mértékének, ezért ez a rendelkezés kedvező a munkavállaló számára, bár az a rendelkezés, hogy a két pótlék együttesen nem adható, hátrányt jelent.
Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása azonban jogszerűen rendelkezhet úgy, hogy mind a műszakpótlék, mind az éjszakai pótlék egyidejűleg jár a dolgozó részére.
