Ez a tartalom 273 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Amennyiben közalkalmazott, vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóról van szó, ebben az esetben ajánlom a munkaidőkeret alkalmazását. A Kjt. rendelkezik az egyenlőtlen munkaidő beosztásról és nem zárja ki a munkaidőkeret alkalmazását, ezért az Mt. munkaidő keretre vonatkozó szabályai a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottakra is alkalmazhatóak. A munkaidő keret azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőt egy hosszabb időszak alapulvételével, egyenlőtlenül oszthatja be. A munkaidő keret tartama a 2012. évi I. törvény (Mt.) 94. § (1) bekezdése szerint legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. A napi munkaidő minimum négy, maximum 12 óra, a heti munkaidő pedig maximum 48 óra lehet, aminek átlagban kell meglennie.
A túlóra elszámolás pedig a keret végén történik amennyiben többet dolgozott a keret ledolgozandó óraszámánál. Amennyiben munkavállaló jogosult a Mt. 141. § szerinti műszak pótlékra, valamint a 142. § szerinti éjszakai pótlékra, azt pedig havonta kell számfejteni. Munkaidőkeretnél a munkaszüneti napok kivételével minden nap munkanapnak számít, de hat nap után egy pihenőnapot, és havi egy vasárnapi pihenőnapot ki kell adni.
Amennyiben nem alkalmaznak munkaidő keretet, a szombat vasárnapi pihenőnapi munkavégzésért 100%, vagy 50% pótlék és megegyező szabadidő illeti meg a munkavállalót. Amennyiben munkaszüneti napon történik a munkavégzés azt, a pihenőnapi munkavégzéshez hasonlóan kell kompenzálni.
A napi nyolc órás munkaidő ledolgozását, az alkalmazott munkarendet a tájékoztatóban ajánlatos részletezni.
A 2012. évi I. törvény (Mt.) a 22 óra és 06 óra közötti munkavégzést tekinti éjszakai munkavégzésnek. Éjszakai pótlék az ebben az időintervallumban végzett munkára abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha az éjszakai munkavégzés tartama az egy órát meghaladja, és a dolgozó műszakpótlékra nem jogosult.
Az Mt. 142. §-a az éjszakai pótlékra vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik:
„A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.”
Ugyanarra az időtartamra nem jár a dolgozónak műszakpótlék és éjszakai pótlék. Ha mindkét jogosultság feltételei fennálnak, akkor műszakpótlék jár a dolgozónak.
Mivel a műszakpótlék mértéke duplája az éjszakai pótlék mértékének, ezért ez a rendelkezés kedvező a munkavállaló számára, bár az a rendelkezés, hogy a két pótlék együttesen nem adható, hátrányt jelent.
Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása azonban jogszerűen rendelkezhet úgy, hogy mind a műszakpótlék, mind az éjszakai pótlék egyidejűleg jár a dolgozó részére.