Bejelentkezés

Parlament előtt a reklámadót is érintő törvényjavaslat

A reklámadóról szóló törvény 2022. december 31-ig felfüggesztette bizonyos eljárási rendelkezések alkalmazását, és az adókulcsot 0%-ban állapította meg. Ezzel létrejött az adóalanyok számára egy adómentességhez hasonló állapot, a törvényi időszakban mentesítette a jogszabály az adófizetési-, bevallási, -nyilatkozattételi kötelezettség alól az adózókat. A jogszabály által biztosított időszak azonban az év végével lejár.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) rendelkezései eredetileg 2019. július 24-ei hatállyal módosultak, így a jogszabály-változás 2019. július 1-je és 2022. december 31-e közötti idő-szak tekintetében felfüggesztette bizonyos eljárási rendelkezések alkalmazását, és az adókulcsot 0%-ban állapította meg a jogalkotó. Ezzel létrejött az adóalanyok számára egy adómentességhez hasonló állapot, a törvényi időszakban mentesítette a jogszabály az adófizetési-, bevallási, -nyilatkozattételi kötelezettség alól az adózókat.
A kihirdetett jogszabály által biztosított időszak azonban az év végével lejár, így speciális szabályok híján a korábbi, teljes adókötelezettséget kellett volna teljesíteni 2023. január 1-jétől kezdődően. 
A reklámadó által érintett szektor 2,5 éves – átmeneti – fellélegzése után talán szorultabb helyzetben találta volna magát a piacon 2023. január 1-jével, mint 2019-ben. 

Rövid egyeztetést követően 2022. október 18-án, Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kormány nevében benyújtotta - többek között - az Egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614 számú törvényjavaslatot a Parlamenthez. 
A javaslat III. fejezetében, az egyes ágazati adók cím alatt ismételten, további egy évvel meghoszszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét, így 2019. július 1-jétől 2023. december 31-ig az adó mértéke az adóalap 0%-a.

A törvényjavaslat továbbá akként pontosítja a Ratv. eljárási szabályainak alkalmazhatatlanságát rögzítő rendelkezést, hogy a hatálya alá vonja az Ratv. 7. § (7) bekezdését is (mely a megfizetett adó-előleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözet megfizetésének és a többlet-befizetés visszaigényelhetőségének határidejét rendezi), azaz ez a szabály sem alkalmazandó.

A reklámadó alanyának 2019. július 1-jétől 2023. december 31-ig keletkezett adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3)-(4) bekezdéseket, a 7. § (4)-(5) és (7) bekezdéseket, a 7/B. §-7/E. §-okat. 
Ebben az időszakban, a törvényjavaslat alapján nem kell alkalmazni a következő szabályokat:

a) Az adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. 
Amennyiben az adóalany személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bi-zonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. 
A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. § (1)-(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat.

b) Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét az alábbiak szerint teljesíti:
- a  Ratv. 7. § (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig,
- a Ratv. 7. § (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység meg-kezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig.

c) Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó össze-gére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). 
Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek kü-lönbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz ele-get a fizetési kötelezettségének.

d) A Ratv. 7/B. § - 7/E. §-aiban szabályozott nyilvántartásba vételhez kapcsolódó eljárási szabályo-kat. 

Bár a törvényjavaslat időben meghosszabbítja a Ratv. 7/B. § - 7/E. §-aiban foglaltak alóli mentesí-tést, továbbra is élő kötelezettség – a Ratv. 7/A. §-a alapján –, hogy az állami adóhatóságnak a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyok nevéről (elnevezéséről) és az adóazonosító számáról nyilvántartást kell vezetnie, amelyet a honlapján is közzé kell tennie. Az adóalanyt kizárólag erre irányuló kérelem alapján lehet nyilvántartásba venni, amennyiben az adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy arról nyilatkozik, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.

Érintett adóalanyként mindenképpen érdemes figyelemmel követni a T/1614. számú törvényjavaslat későbbiekben elfogadott szövegezését.

A törvényjavaslat indokolásában is megnevezett Magyar Reklámszövetség (RMSZ) a benyújtás nap-ján közzétett közleményében kitért rá, hogy „a reklám- és médiaipar képviseletében azzal a kéréssel fordult Magyarország kormányához, hogy a kabinet hosszabbítsa meg a reklámadó 2023. január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válságra tekintettel.
A szakma egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése éppen a kívánatos gazdasági sta-bilizáció és növekedés ellen hat, hiszen a jelenlegi súlyos energiaválsággal terhelt, erősen gyengülő makrogazdasági környezetben megroppanthatja az amúgy is csökkenő teljesítményt felmutató rek-lámipart. 
A reklámipar bizonyítottan multiplikátorként erősíti a gazdaságot. Az iparág reklámadóval való ter-helése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és a GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta, hogy minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez).”

Dr. Kovács-Petruska Rita (2022-11-09)