A post-Covid szűrővizsgálat és adóvonzata

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab tv.) 28/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki. 

Alapvető jogszabályok

Az idézett jogszabályhely (2) bekezdése értelmében nem keletkezik fizetési kötelezettség
a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,
b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében – a katasztrófahelyzetre tekintettel – a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.

A fentiek alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt biztosított post-Covid szűrővizsgálat megfelel a Stab. tv. 28/A. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek, mivel a nyújtott/igénybe vett szolgáltatás célja a veszélyhelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Ezért, ha a munkáltató eleget tesz a Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdés a) pont szerinti bejelentési, nyilvántartási kötelezettségének, a juttatás a veszélyhelyzet ideje alatt adómentesen adható. 

A parlament 2022. június 1-jéig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet, módosítva a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 5/A. §-át. E jogszabály alkalmazása során figyelemmel kell lenni a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szövegezésére is.

A veszélyhelyzet idején az adókötelezettség nem merülhet fel.

A Stab. tv. szerinti mentesítő szabály előfeltétele, hogy a nyújtó, illetve terméket juttató vállalkozó, vállalkozás megtegye a bejelentést az állami adóhivatal felé. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az Art. 256. § 6. pontja és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 27. § (1)–(2) bekezdése értelmében, hogy az állami adó- és vámhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. 

A Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésére az állami adó- és vámhatóság nem rendszeresített űrlapot, nyomtatványt vagy bevallást. 
A hivatalos honlapon közzétett az adóhivatal egy mintát, amely ajánlás, azonban használata nem kötelező. A minta tartalmában a Stab. tv. által megjelölt tartalmat jeleníti meg, így jelenleg is használható.
A veszélyhelyzet megszűnését követően azonban a munkáltató által biztosított post-Covid szűrővizsgálatra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.39. pontja nem alkalmazható az alábbiak miatt. 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 59. § (1) bekezdése értelmében a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása. Ez a rendelkezés azonban nem terjeszthető ki a post-Covid szűrővizsgálatra. A munkáltató által juttatandó szolgáltatás emellett a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben meghatározott fogalmaknak sem feleltethető meg.

A foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat vonatkozásai

A járványügyi szabályokon túltekintve meg kell vizsgálnunk a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (Rendelet) szabályait. Ennek 1. § a) pontja alkalmazható a munkáltató által a munkavállalók részére biztosított post-Covid szűrővizsgálatokra, valamint a Rendelet 3. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Ez utóbbi kap hangsúlyt a szűrővizsgálattal kapcsolatban, mivel a Rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására. Mivel a fertőzés következtében kialakuló post- vagy long-Covid szindrómát folyamatosan figyeli a tudomány, számos tanulmány látott napvilágot a témával és a gyógymódokkal, kimenetelekkel kapcsolatosan. Kimondott, hogy okozhat a Rendeletben meghatározott egészségváltozást, azonban ehhez részletes kivizsgálásra van szükség. Ebbe a körbe sorolódik a specifikus post-Covid szűrés, mellyel az érintettség ténye megállapítható. 
A SARS-CoV-2 (COVID-19) fertőzésen átesett munkavállalóknál a fertőzés okozta ideiglenes vagy tartós egészségkárosodás jelentősen befolyásol(hat)ja e személyek munkaképességét, ezért egy post-Covid szűrővizsgálat – mint soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat – segít megítélni a munkavállaló munkakör betöltéséhez szükséges egészségi állapotát.

A Rendelet 7. § (3) bekezdése kimondja, hogy a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezheti különösen:

• a foglalkozás-egészségügyi orvos,
• a háziorvos, illetve a kezelőorvos (minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja),
• a munkáltató,
• a munkavállaló, a munkát végző személy.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi tv.) 58. § (1)–(4) bekezdései kimondják, hogy a munkáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani minden munkavállalója számára. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a munkáltató által finanszírozott, valamennyi munkavállalója számára kötelezően előírt, elsősorban megelőző jellegű orvosi tevékenység, mely kétféle módon biztosítható; vagy a munkáltató önmaga működtet ilyen szolgálatot, vagy külső szolgáltatót vesz igénybe.

A fentieket összegezve, amennyiben a foglalkozás-egészségügyi orvos, akár a munkáltató, illetve a munkavállaló kezdeményezi, akkor a soron kívüli munkaköri orvosi vizsgálat körébe beilleszthető a post-Covid szűrővizsgálat. 

A Munkavédelmi tv. rendelkezései alapján, amennyiben a kivizsgálás elrendelésére a munkáltató érdekkörében kerül sor, akkor azon a munkavállalónak kötelező részt vennie. Ebben az esetben, mivel a vizsgálat a munkavállaló munkára való alkalmasságának ellenőrzésére szolgál, úgy a munkavállaló – akár a kötelező foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás esetében – a post-Covid szűrővizsgálattal juttatásban nem részesül, vagyoni értéket nem szerez, így adókötelezettség nem kapcsolódik hozzá. 

Poszt-covid vizsgálat, mint lehetőség

Más a megítélése akkor a vizsgálatnak, ha a munkáltató a post-Covid szűrővizsgálaton való részvételt csak lehetőségként biztosítja a munkavállaló részére, és az nem kapcsolódik közvetlenül a Rendelet szabályaihoz, azaz a munkaköri alkalmassághoz. Ebben az esetben az általános szabály érvényesül, és a juttatás a felek között fennálló jogviszony szerint válik adókötelessé. 

Emellett tudjuk, hogy a Szja tv. 1. számú mellékletének 8.39. pontja értelmében adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat – a juttatás időpontjától függetlenül. E rendelkezés védőoltásra vonatkozó szabályát kiterjesztően lehet alkalmazni, azaz bármelyik típusú védőoltásra vonatkozik. Ennek oka, hogy maga a jogszabályi szövegezés nem tartalmaz szűkítést, sem példálózó felsorolást, egységesen érti alatta a védőoltás fogalmába tartozó elemeket. Ebből következik, hogy az adott munkáltató vagy kifizető a koronavírus és az influenza elleni vakcina mellett más védőoltást is adómentesen juttathatja.

Ugyanezen szabályt kell alkalmazni, ha a munkáltató a munkavállalójának ellenérték nélkül biztosít tesztelési lehetőséget. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.39. pontja értelmében a munkavállalók részére ingyenesen biztosított teszt adómentes juttatás, így személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, illetve járulékfizetési kötelezettség ezzel a juttatással összefüggésben nem keletkezik. [Szocho tv. 1. § (3) és (10) bekezdései, Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja, Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, Tbj. 30. §-a]. 
Ez azt jelenti, hogy a kialakult járványhelyzetre is tekintettel adómentesnek minősül, ha a kifizető járványügyi szűrővizsgálatot – például koronavírustesztet – biztosít, vagy annak költségeit megtéríti a magánszemély számára. 
A megváltozott szabályok alapján akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha a koronavírus-világjárvány első hullámának időszakában, a veszélyhelyzet (ismételt) megszűnését követően, vagy a köztes időszakban végeztek szűrővizsgálatot kifizetői finanszírozással.

Kiemelendő, hogy az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a bizonylatból (számlából) egyértelműen megállapítható, hogy azt járványügyi szűrővizsgálatról, védőoltásról állították ki, függetlenül attól, hogy azt a kinek a nevére (pl. a munkavállaló, mint díjfizető vagy a munkáltató) állították ki.

A fertőzés utáni szűrővizsgálat és a védőoltás mellett természetesen felmerül kérdésként, hogy az adómentes körbe, azaz a járványügyi szűrővizsgálat fogalmába beleértendő az az eset, amikor a munkáltató, kifizető a SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatos labor- vagy vérvizsgálatot juttatna a munkavállalónak. Ezek jellemzően azok a vérvétellel járó tesztek, amikor a vírussal szembeni ellenanyag mennyiségét vagy a T-sejtes immunitást vizsgálják laboratóriumi körülmények között. A kiindulási pont ebben az esetben is az Szja tv. 1. számú melléklet 8.39. pontja. Azonban maga az Szja tv. nem tartalmaz meghatározást a  járványügyi szűrővizsgálat fogalmára. A fogalmat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 59. § (1) bekezdése szabályozza. Ennek értelmében a járványügyi érdekből elvégzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása. 
Ezt árnyalja a már korábban hivatkozott Rendelet, amely az alábbi típusokat nevesíti:

• járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat (szeroepidemiológiai), 
• mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat,
• mikrobiológiai szűrővizsgálat, továbbá
• mikrobiológiai tipizáló vizsgálat.

Az Szja tv-ben szabályozott járványügyi szűrővizsgálat azonban egyik fogalomnak sem feleltethető meg teljes körűen, így kérdés, mely vizsgálatok fedik le az adómentes járványügyi szűrővizsgálat fogalmat. Az Eütv.-ben meghatározott „járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat” fogalma nem terjeszthető ki a SARS-CoV-2 vírussal szembeni ellenanyag kimutatásra vonatkozó vizsgálatra, illetve a T-sejtes immunitásra vonatkozó vizsgálatra. Ez azt jelenti, hogy az „antitest” vizsgálat az R.-ben meghatározott fenti fogalmak egyikébe sem tartozik.

Ebből látszik, hogy – bár közvetetten a vírus elleni védekezést szolgálja – a vírus elleni ellenanyagszint-vizsgálat, vagy immunválasz-vizsgálat nem felel meg az Szja tv. 1. számú melléklet 8.39. pontja szerinti, kifizető által biztosított járványügyi szűrővizsgálat fogalmának, ezért nem minősíthető adómentes bevételnek.

A pandémiát okozó SARS-CoV-2 vírus és így a védekezés érdekében mind a fertőzésen átesettek immunválasza, mind a védőoltások hatásossága miatt az immunitási szint a tudományos körök érdeklődési centrumában vannak. A járvány ideje alatt született kutatások azt tapasztalják, hogy magában az antitestek kimutatására irányuló vér- (szerológiai) tesztek eredménye nem jelent bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy egy személy védett-e a megbetegedéssel szemben. Nincs egyértelmű összefüggés az antitestszint és a védettség tényleges szintje között, ezért e vizsgálat nem alkalmas egyértelműen arra, hogy kimutassa a vizsgált személy vírussal szembeni ellenálló-képességet, vagy a szint alacsony volta azt, hogy további vakcina felvétele szükséges. 

Erre röviden azért volt szükséges kitérni, mert a vizsgált esetben felmerülhet az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága. 

E rendelkezés fontos kitétele, hogy nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén. 

Ebben az esetben nem a Munkavédelmi tv. szerinti feltétel teljesül, amikor a munkáltató, kifizető ilyen jellegű vizsgálatot biztosít, szervez vagy finanszíroz a munkavállalói vagy egyes munkavállaló részére. Ebben az esetben nyújtott juttatás a felek közötti jogviszonyra tekintettel a magánszemélyek munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.