Bejelentkezés

Ez a tartalom 134 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Júniustól hatályos az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása

A tűzvédelmi szabályozás fejlődésének újabb állomása, hogy 2022. június 13-ával hatályba lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). Az OTSZ változásával a tűzvédelmi műszaki irányelvek változása is időszerűvé vált. A szakmai felkészülésre több hónap állt rendelkezésre.

"Megbízási szerződés (tűzvédelmi feladatok ellátására)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A tűzvédelem is egy folyamatosan fejlődő, alakuló szakmai terület, ahol fontos, hogy a hozzá kapcsolódó és igen szerteágazó területek változásaira jól tudjon reagálni és összhangban tudjon működni. Az idén áprilisban megjelent a 8/2022 (IV. 14.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról, mely tartalmazta a változásokat és hatvan nappal a kihirdetést követően a jogszabályváltozás hatályba lépett. 
A módosítások követik a korábbi szakmai elképzelést, külön hangsúlyt kap a tételes műszaki megoldások jogszabályból való teljeskörű kivezetése. A tűzvédelem fejlődésének és a mai elvárásoknak megfelelően például a logisztikai fejlesztéssel kapcsolatosan alkalmazott létesítmények, elsősorban az ipari tárolás műszaki megoldásainak rugalmas engedélyezési lehetőségeinek biztosítására, illetve a műemléki környezethez igazodó berendezésekkel kapcsolatos eltérésekre is tartalmaz megoldásokat.
Fontos, hogy a tizennégy műszaki irányelv-felülvizsgálat időben elkészült és nyilvánosságra hozott változásai, kiegészítései tartalmazzák az OTSZ által lehetővé tett – jelen esetben legtöbbször enyhítésekről van szó – műszaki megoldásokat. Tekintsük át a legjelentősebb területeket mutatom be.

Egyes alapvető szabályok és elvek változásai

Az OTSZ felépítése, struktúrája nem változott. Az általános rendelkezések között azonban egy jelentős mondatkiegészítés jelent meg, amely szerint a létesítéskor figyelembe vett, a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló körülmények, feltételek változása során a rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani. A módosítás felhívja a jogalkalmazók figyelmét a létesítéskori tűzvédelmi helyzet és a létesítéssel elért biztonsági szint megtartásának fontosságára. Így biztosított, hogy megvalósulhasson az eredetileg is megfogalmazott cél, azaz valamennyi, akár meglévő, akár újonnan létesülő építmény, épület esetében a változásokkal a jelenleg hatályos előírások is érvényesülni fognak, természetesen figyelembe véve továbbra is a meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás körét és mértékét.

Az értelmező rendelkezések esetében egyrészt finomhangolás történt, egy-egy kifejezés cseréje vagy éppen kiegészülés került be a korábban is szabályozott fogalmakon belül, azonban új fogalmak is helyett kaptak a jogszabályban. Egyes fogalmak pedig kikerültek a hatályos szövegezésből, így jelenleg 190 fogalom került szabályozásra. 

A védelmi célok és tervezési alapelvek közé bekerült a közösségi értékvédelmi célokhoz a kulturális örökség megóvása, védelme, beleértve a műemlékvédelmi szempontok figyelembevételét a tűzvédelmi megoldások megválasztásánál.
A tűzveszélyességi osztályba sorolás alapjaiban nem változott, kisebb pontosítások kerültek meghatározásra. Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba sorolták a deszenzibilizált robbanóanyagot, pirofóros vagy kémiailag instabil gáz is ebbe a kategóriába került. Ez a változás egy kis szakmai részt érint, azonban jól példázza, hogy a változások nyomonkövetése során próbál a jogalkotó kisebb szegmenseket is érinteni.
A kockázatmeghatározás kapcsán az építményszintek számának meghatározása során figyelmen kívül hagyható az a legfelső építményszint, amelyben csak kétszintes lakások felső szintje található, és valamennyi lakás megközelítése az alatta lévő szintről biztosított, továbbá a galéria és a szintosztó födém is.

Szintén kedvezőbb irányba módosult a földszintes, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetésű építmény építményszerkezeteivel szembeni előírás, azaz nincs tűzállósági teljesítménykövetelmény, amennyiben az alapterülete legfeljebb 2000 m2, valamennyi helyiségének biztonságos térbe való kiürítése a kiürítés első szakaszában biztosított, valamennyi teherhordó, térelhatároló és tűzgátló építményszerkezet és építési termék A1-A2 tűzvédelmi osztályú, a 200 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget, a gázmotortereket, ha az összteljesítmény meghaladja a 140 kW-ot, helyiségeket az elvárt tűzállósági teljesítményű építményszerkezetekkel határolják és a szabadból megközelíthetően alakítják ki, és nem szolgál fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására.   

A tűzterjedés kapcsán is került bele a jogszabályba kedvező, a műszaki megoldást elfogadó előírás, hiszen nem kell az azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, többek közt már akkor sem, ha fokozott üzembiztonságú oltóberendezést alkalmazna, illetve abban az esetben, ha az épület mértékadó kockázati osztályát teljes egészében talajszint alatti elhelyezkedésű kockázati egység kockázati osztálya határozza meg. A tűztávolság meghatározásánál elegendő a mértékadó kockázati osztály helyett a csak talajszinti, valamint talajszint feletti elhelyezkedésű kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztályt figyelembe venni.
A tűzszakaszméretek esetében is enyhítések történtek. A tűzszakaszok méretezése például földszintes tárolási épület tűzszakaszának mérete esetén a módosítás előtt 12.000 m2 vagy 24.000 m2 lehetett, a módosítást követően a tűszakaszok legnagyobb mérete a kétszeresére is növelhető.
Gépészeti és villamos átvezetések kapcsán fontos változás, hogy abban az esetben, ha az átvezetéssel érintett építményszerkezetre nem vonatkozik tűzvédelmi osztálykövetelmény, a lezárást biztosító anyag legalább D tűzvédelmi osztályú kell, hogy legyen. 

Tetők és tetőtér-beépítés követelményeinek előírásaiban is történt változás, többek közt, hogy helyiséget tartalmazó tetőtér létesítése mellett a tetőtér utólagos beépítése is megjelenik. Szintén műszaki okok miatt a szomszédos, technológiailag nem kapcsolódó helyiségektől az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni mostantól már a 200 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget, eddig ez az előírás 140 kW volt.
Szintén műszaki megoldás során történő kvázi enyhítés tapasztalható a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek esetében, mivel Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú padlóburkolat helyett alkalmazható Cfl-s1 tűzvédelmi osztályú burkolat, ha a helyiséget befogadó tűzszakasz teljes területén tűzoltó berendezés létesül.  

A tervezők, építtetők számára több olyan, a rendeltetéssel összefüggő jogszabályváltozás lépett életbe, ami segítheti az eltérő méretű vagy kialakítású beruházásokat.

Például a szállásjellegű épület esetén a lakórendeltetésre vonatkozó követelmények alkalmazhatóak, ha az épület földszintes, alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, valamennyi helyiség kiürítése biztonságos térbe a kiürítés első szakaszában biztosított, és férőhelyeinek száma nem haladja meg a 20 főt. További rendeltetéssel összefüggő változás, hogy a bölcsődei és óvodai rendeltetést is magában foglaló kockázati egység esetén – a kiürítésre és a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiség elhelyezésére vonatkozó követelmények kivételével – elegendő az AK kockázati osztályhoz tartozó követelmények érvényesítése, ha a KK kockázati osztályt kizárólag a gyermekek életkorának figyelembevétele eredményezi. Ebben az esetben az épület mértékadó kockázati osztályának megállapításánál ez a kockázati egység AK kockázati osztályú kockázati egységként vehető figyelembe.

Az egészségügyi rendeltetés során olyan kockázati egység esetén, amelyben egyidejűleg legfeljebb 5 fő előkészítéssel vagy anélkül sem menthető személy jelenlétével kell számolni – a kiürítésre vonatkozó követelmények kivételével – elegendő a KK kockázati osztályhoz tartozó követelmények érvényesítése, ha az MK kockázati osztályt kizárólag a menekülési képesség figyelembevétele eredményezi. Ebben az esetben az épület mértékadó kockázati osztályának megállapításánál ez a kockázati egység KK kockázati osztályú kockázati egységként vehető figyelembe. Ez az előírás több olyan rendelőre is kiterjed, ahol egynapos sebészeti beavatkozásokat végeznek.

Kényszertartózkodásra szolgáló rendeltetés esetén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell a kiürítési feltételeket, ideértve az üzemszerűen lezárt ajtók külső nyithatóságát, a tűzoltó beavatkozás feltételeit, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltó-technikai eszközök hozzáférhetőségének, észlelhetőségének, jelölésének szükségességét és általános követelményektől eltérő jellemzőit, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés részegységeinek általános követelményektől eltérő elhelyezését, jellemzőit. Nyilván a rendeltetés egyedisége indokolta ezt a változást.

A gépjárműtároló rendeltetés helyett tárolási rendeltetés került a jogszabályba, megjelennek a tárolási rendeltetésű nagylégterű helyiséget tartalmazó és részben többszintes épületek, a logisztikai központokra vonatkozó előírások. 

Módosultak a mezőgazdasági rendeltetésre vonatkozó előírások is, ahol szintén megjelennek a nagylégterű helyiséget tartalmazó, mezőgazdasági rendeltetésű, részben többszintes épületekre vonatkozó szabályok, és természetesen az ipari rendeltetésnél is hasonló módon a nagylégterű helyiséget tartalmazó, ipari rendeltetésű, részben többszintes épület tűzvédelmi előírásai.

Kiürítés, tűzoltás

A kiürítés témakörben is történtek változások, itt elmondható, hogy a kiürítés tényleges megvalósíthatóságának feltételeinek biztosítottsága a cél, ezzel összehangban nagymértékű, a biztonságot növelő előírások és változások is történtek a Kiürítés tűzvédelmi irányelv esetében. A változás olyan mértékű, hogy ezt egy későbbi alkalommal mutatom be. Ehhez kapcsolódó OTSZ-előírás például, hogy a tűzoltó felvonó a füst- és a tűzterjedés ellen védett helyiséghez vagy szabadtérhez csatlakozhat.

A tűzoltó egységek beavatkozásának módosítása figyelembe vette a korábbi években tapasztalt tűzeseteket és ezért tűzoltási felvonulási területet és utat kell biztosítani olyan ipari, mezőgazdasági és tárolási rendeltetésű épület esetében, amely nagylégterű helyiséget tartalmaz, és az építményszerkezetek tűzállósági teljesítményét vagy a tűzszakaszok megengedett méretét fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés figyelembevételével állapították meg. 
Korábban lehetőség volt az oltóvíz-intenzitás csökkentésére beépített oltóberendezés esetében, azonban a változást követően nem alkalmazható a csökkentés abban az esetben, ha az épületben fokozott üzembiztonságú vízzel oltó berendezés kerül üzembe.
Nagyon nagy segítség lehet egyes területeken, hogy az oltóvíz nem csak a szomszédos, hanem a közeli létesítményeknél – a tűzvédelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosítható. Nyilván kiegészítő előírás is szükséges volt, így olyan létesítmény területén elhelyezett oltóvízforrásról biztosítható ez, ahol a védendő szabadtéri tárolóterület, építmény és az oltóvízforrás közötti távolság nem haladja meg az OTSZ-ben meghatározott távolságot, és az oltóvízforrás észlelhetőségét, megközelíthetőségét, használhatóságát folyamatosan biztosítják.
A föld feletti tűzcsapok esetében kikerült a jogszabályból a kifolyosócsonk magasságára vonatkozó előírás és a jelenleg hatályos szabály, hogy úgy kell kialakítani, telepíteni a föld feletti tűzcsapot, hogy biztosítsa a tűzoltóságnál rendszeresített eszközökkel való késedelemmentes használatot, valamint a használaton kívüli állapotban a kifolyócsonkok védelmét.
A fali tűzcsap kialakítás kapcsán a teljes elárasztásos beépített habbal oltó berendezéssel védett helyiség kivételt képez. A víztározók esetében, amennyiben a lakó alaprendeltetésű épületek nagyon alacsony mértékadó kockázatúak és az alapterületük nem haladja meg a 150 m2-t, úgy az oltóvíz tározó mérete nem kell, hogy elérje a 30 m3-t, hanem legalább 20 m3-nek kell lennie. A víztároló és a védeni kívánt építmény közti kapcsolat függvényében, ha az oltóvíz biztosítása a tüzivíztárolóról táplált nyomás alatti tüzivízhálózattal és arra megfelelő számú tűzcsap-telepítéssel kerül, akkor az oltóvíz-mennyiséget biztosító tűzcsapokat az épület 100 m-es körzetén belül kell elhelyezni, és a tároló távolságára nincs előírás. 

Tűzvédelem

A hő- és füstelvezetésre vonatkozóan is kerültek módosítások a jogszabályba, ezen a területen valóban finomhangolás és a napi életben előforduló problémák kezelése történt meg.

A nem norma szerinti villámvédelemnek meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy a jogszabályban előírt esetek kivételével, ahol is norma szerintivé kell átépíteni a villámvédelmet a bővítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelményben foglaltaknak, vagy kialakítása azzal egyenértékű legyen. 

A biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer kapcsán a magasan vagy középmagasan elhelyezett menekülési jelek kiválthatók alacsonyan telepített menekülési jelekkel ott, ahol a környezet műemléki jellege ezt indokolttá teszi. Ez az előírás nagyon sokszor lehet hasznos például egy logisztikai park esetében a polcrendszer-telepítés miatt. 
A tűz- és füstgátló ajtók esetében a korábban meghatározott szövegezés helyett a nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. Természetesen a feliratnak vagy jelzésnek tartósnak, jól észlelhetőnek és olvasható kivitelűnek kell lennie.

Szintén új előírás, hogy az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelölése elhagyható, ha az épület műemléki jellege vagy más körülmény indokolttá teszi, és tűz vagy hiba esetén a helyszíni azonosításuk jelölés nélkül is biztosított.

A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok kapcsán a szállásjellegű, iroda, igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató és sport rendeltetés esetén történő sprinklerberendezés létesítésekor a vonatkozó műszaki követelmény szerinti növelt megbízhatóságú berendezést kell alkalmazni. A beépített tűzoltó berendezést fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezésként kell létesíteni, ha a tűzoltó berendezést építményszerkezet, építési termék elvárt tűzállósági teljesítményének az OTSZ szerint megengedett mértékű csökkentésénél vagy a tűzszakaszméret OTSZ szerinti növelésénél figyelembe veszik. A fokozott üzembiztonságú vízalapú beépített tűzoltó berendezést az alábbiak szerint kell kialakítani: a védendő építmény, építményrész vagy tűzszakasz teljes területén biztosítani kell a védelmet, a vízforrás kialakítása és megosztása, a szivattyúk és vezérlésük darabszáma, kialakítása, vezérlőszekrények kialakítása, elhelyezése olyan legyen, hogy bármely meghibásodás esetén, továbbá a tűzoltó berendezés karbantartása, javítása esetén is biztosított az elvárt működés legalább 45 perc időtartamig.

Az üzemanyagtöltő állomás területén pontosításra került, hogy csak „1” kategóriájú, legfeljebb 1800 kg tárolókapacitású PB-gáz cseretelep telepíthető, ez az előírás korábban csak a melléklet táblázatában szerepelt. Illetve egy olyan, eddig is használt, de nem megfogalmazott szabály is bekerült, hogy hibás szerelvényű palackot nem szabad tölteni, használni. Üzemanyagtöltő állomás területén a palacktárolóhely korábban legalább három oldalról nyitott kialakítás már nem előírás, azonban a kiépítésnek, a kialakításnak jól szellőzöttnek kell lennie. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltöltődést nem okozó, szikrát nem adó és A1-A2 tűzvédelmi osztályú, a töltőállomás útburkolatának a szintjétől ne legyen lejjebb, azaz a korábbi 10 cm helyett már ez az előírás a mérvadó. Fontos változás, hogy a cseretelepek körüli védőtávolságot az elhelyezéssel érintett ingatlan határain belül kell biztosítani. 

Néhány használati szabály is módosult. Egyik legfontosabb, hogy az építési tevékenységet végezni csak az elvárt biztonsági szint folyamatos fenntartása mellett, a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére. A nagylégterű helyiségen belül, éghető anyagtól, tárgytól mentes sávon tárolás nem végezhető, azt állandóan szabadon kell tartani. A sávot jelöléssel kell ellátni, ez az előírás az egyik leginkább nagy változás az üzemeltetés kapcsán. 

Az épületüzemeltetés részére véleményünk szerint egy olyan előírás került kidolgozásra, ami elősegítheti a beavatkozás, bejutás esetleges körülményeit, mivel a távfelügyelet haladéktalanul köteles a hozzá beérkező hibajelzésről az adott létesítmény üzemeltetőjét értesíteni. 
Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. Ennek a bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét. A kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen, de legalább naponta meg kell tisztítani.

Korcsmáros Edit (2022-07-15)

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!