Osztalék kifizetés szabályai
Olvasási idő: 7 perc
Az osztalékkal összefüggésben felmerült adózási kérdés úgy szólt, hogy adható-e Magyarországon osztalék előleg, ha igen, be kell-e jelenteni az adóhatóság felé előre ezt a szándékot? Milyen módon, és milyen mértékben kifizethető az előleg? Van-e bármely adózással összefüggő kockázata az osztalék kifizetésnek?
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásai alapján a tulajdonos osztalékfizetésről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Két beszámoló elfogadása között a tulajdonosok osztalékelőleg kifizetéséről dönthetnek.
Az osztalékelőleg alapdokumentuma a legutolsó mérleg. Közbenső mérleget akkor kell elkészíteni, ha a tényleges mérleg elkészítése után 6 hónap telt el, egyébként pedig a mérleg is megalapozhatja az osztalékelőleg kifizetését.
Esetünkben az osztalékelőleg kifizetésének elszámolása során nem végleges osztalékról van szó, és amennyiben esetlegesen nem fizethető osztalék, akkor a felvett osztalékelőleget vissza kell fizetni. Amennyiben az osztalékelőleg részben vagy egészben nem válik osztalékká, akkor módosítani kell a 08-as bevallást. Amennyiben az osztalékelőleg megegyezik az osztalékkal (éves beszámoló és az osztalék taggyűlés szerinti elfogadásával), akkor ennek Szja kötelezettsége rendezésre került, ebből következően a 08-as bevallást nem kell (nincs mit) módosítani, nincs mit önellenőrizni. A 2020. adóévben számfejtett osztalékelőleg valóban osztalékként lesz adóköteles. Ez annyit jelent, hogy a 2020 évi bevallásban csak tájékoztató adatként szerepel az osztalékelőleg összege, az 56-os sorban. Adójogi értelemben a tényleges rendezés a 2021-es bevallásban szerepel, azaz 2022-ben.
Az osztalékelőlegből szochót nem kell levonni.
Az osztalék végleges rendezésekor, tényleges kifizetésekor a magánszemélynek 15,5 százalék szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik a hozzájárulás-fizetési felső határ (Szja oldalon a minimálbér 24 szerese) eléréséig, bevallási és befizetési kötelezettséggel, amennyiben az szocho fizetési kötelezettség megállapításra kerül. A magánszemélynek írásban nyilatkoznia kell abban esetben, ha nem fizetne szochót arra való tekintettel, hogy az összes szja-t érintő bevételei az adóévben meghaladnák a már említett minimálbér 24 szeresét. Tehát a magánszemély oldalán valamennyi olyan bevétel figyelembe vehető, amely esetekben szja levonására kerül sor (pl. megbízási jogviszony, árfolyamnyereség, egyéb bevétel, bérbeadás stb.) Az osztalékot illető levonásokról a kifizetőnek igazolást kell kiállítania a magánszemély felé.
A 2020. adóévet illetően az osztalékelőleggel kapcsolatban csak tájékoztatási kötelezettsége van a magánszemélynek (Szja) és a kifizetőnek (Tao).
Az Szja bevallást illetően tájékoztató adatként az 56. sor az irányadó: „A 2020-ban felvett osztalékelőleg Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő összeget tüntesse fel. Csak a 2020-ban felvett, és még 2020-ban osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel! A levont és az Ön által megfizetett 15 százalékos adót az „a” oszlopban lévő mezőbe kell beírnia.
Tao oldalról: A társasági adóbevallás 2029-es 40. sor a) oszlopában kell feltüntetni a kifizetett osztalékelőleg összegét, tájékoztató adatként.
A kérdés szerint viszont nem magánszemély, hanem cég azaz esetünkben az anyavállalat venne fel osztalékot.
Kiindulási pont az, hogy a jóváhagyott osztalék az osztalékot fizető cégnél már adózott jövedelemből történik. Az osztalékfizetésnek nincs bejelentési kötelezettsége, viszont az osztalék összegét rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni, kifizetéskor pedig kötelezettség csökkenésként kell elszámolni. Az osztalékot megkapó kft és Zrt. bevételként számolja el az osztalékot és az adózás előtti eredményt csökkenti az osztalékkal a Tao törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja szerint. Ez annyit jelent, hogy az osztalék után a cégeknek már nem keletkezik adófizetési kötelezettségük.
Két változás 2022-ben, ami az osztalékot érinti
Az osztalékkal kapcsolatban 2022-ben két jelentős változásra kell csak figyelnünk. Az egyik, hogy január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5%-ról 13%-ra csökkent. Ezáltal az osztalék kivét is olcsóbbá válik ebben az évben az előzőekhez képest. A másik a minimálbér változásának hatása.
