Egészségügyi szolgáltatás és nyugellátás – biztosítási jogviszony nélkül

Ha megszűnik a biztosítási jogviszony, akkor hiába áll még fenn a keresőképtelenség, a jogviszony megszűnése a táppénz megszűnését is eredményezi. Azaz, passzív jogon nem állapítanak meg táppénzt, és nem is folyósítják passzív jogon a táppénzt. Passzív jogon csak az üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén megállapított baleseti táppénz jár, amely azonban már a baleseti ellátások körébe tartozik.

Hogyan jár passzív jogon a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatás a biztosítási jogviszony megszűnését követően? 

Egészségügyi szolgáltatás a biztosítási jogviszony megszűnését követően

Tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő-ellátás. Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított. 

Passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabályok – összefoglalva – a következőek:
1.    A jogviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha valaki például egy éven át munkaviszonyban állt és munkaviszonya május 31-én megszűnik, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.-ben) foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor május 31-ét követő 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
2.    Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb idő telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követő 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, ez esetben is 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
3.    A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például a munkavállaló első munkaviszonya 10 napig állt fenn, mert az a próbaidő alatt megszüntetésre került, akkor a volt munkavállaló a megszüntetés után 10 napig jogosult passzív jogon egészségügyi szolgáltatásra. A 10. napot követően azonban az alábbiak szerint fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A fenti passzív időszak leteltetét követően egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a természetes személynek, aki 

• a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján belföldinek minősül, és
• megszakítás nélkül legalább 1 éve magyar bejelentett lakóhellyel rendelkezik, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén,
• nem áll a Tbj.-ben felsorolt egyéb biztosítási jogviszonyban és 
• egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése (azaz passzív jogú egészségügyi szolgáltatás) szerint sem jogosult.

Belföldinek minősül:

• Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
• a hontalan.

2026-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 forint (napi 410 forint). 

A fizetési kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig teljesíteni az adóhivatal részére. Lehetőség van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv teljesítse. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha azonban a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a befizetést, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.

Nyugellátás a biztosítási jogviszony megszűnését követően

Tbj. alapján megállapodás köthető nyugellátásra. Szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető meg a következő megállapodás, amelynek a feltételei a következők:

Biztosítási jogviszony hiányában szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet a Tbj. szerint belföldinek minősülő nagykorú természetes személy, aki még nem saját jogú nyugdíjas. 

Megjegyzés: Tavalyi jogszabálymódosítás alapján a fenti megállapodást megkötheti az a doktorandusz is, akinek a nyugdíjalapot képező jövedelme nem éri el a kötelező legkisebb munkabért.

A megállapodást 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet megkötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Erre tekintettel idén havonta minimálisan fizetendő járulék bruttó 322 800 forint 22 százaléka, ami havi 71 016 forint.
Megjegyzés: Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, akkor a minimálbér változása esetén a megállapodás alapján fizetendő 22 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt alapot módosítja. 

A fenti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azaz utólag kell megfizetni. Figyelni kell arra, hogy az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését eredményezi.          
A megállapodást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál lehet megkötni. Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi kormányhivatal az illetékes szerv a megállapodás megkötésére.